a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Egy komplett vár eredeti tulajdonossal
Bizony, ez a csoda is majdnem Magyarországon van, de 1920-ig természetesen ott volt, aztán kitudja miért, de a velünk együtt vesztes Ausztriának adták Párizsban a győztesek. A Soprontól 36 kilométerre lévő impozáns várat Klösz György fotográfiáin is megcsodálhatjuk a Fortepan honlapján.
1317-ben kezdtek hozzá a Hausbergen a vár rakásához a messzi Andalúziából idevetődött Nagymartoni grófok, akiket 1352-ben már Fraknóinak hívtak. És persze hatalmaskodtak is a környék jámbor lakossága felett, egészen addig, míg kegyvesztettek nem lettek Zsigmondnál, aki a még nagyobb hatalmú Kanizsaiaknak adta a várat. Amit végül mégis egy Fraknói gróf zálogosít el 1445-ben az osztrák Habsburgoknak, ők pedig rövidesen megszerzik a tulajdonjogot is. Mátyás ugyan visszaveszi tőlük, de Bocskay és Bethlen már hiába ostromolja, mint ahogy a török is 1529-ben és 1532-ben is csak az alatta lévő falu felgyújtásáig jutott, másra nem futotta erejéből. A jól sáfárkodó Habsburgok pedig a talán még jobban gazdálkodó Esterházyaknak adták Fraknót, mégpedig a galántai születésű Miklósnak (1583 – 1645), akinek hét bátyja, két nővére, két öccse és egy húga volt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy megalapítsa a család fraknói ágát. Miklós munkácsi birtokaiért cserébe kapott egy olyan 1622-ben lehetőséget II. Ferdinándtól arra, hogy 400 ezer aranyért Kismartonnal együtt zálogjogot szerezzen a várra. Miklós pedig 1626-ban már, mint fraknói gróf szerepel, tehát örök jogon övé és családjáé a szép birtok. A királyi kegyet egyébként országbírói, főkapitányi, majd nádori szolgálataival meg is hálálja az uralkodónak. Az amúgy protestáns családból induló fraknói gróf két sikeres nősülése (gazdag özvegyeket vett el) és Pázmány Péter hittanóráinak hatására történő 18 éves kori katolizálása szintén hozzájárult páratlan karrierjéhez. Cserében ő az, aki egyengeti egykori tanárának útját az esztergomi érseki székbe, és eléri Nádasdy Ferenc és Batthyány Ádám áttérését is.
Az Esterházy család vára, ahogyan Klösz György látta. A felvétel 1895-1899 között készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.015
A fraknói vár is részben az ő regnálása alatt kapja meg jelenlegi formáját. 1935-ben indulnak a munkálatok, emelet kerül az 5-7 méter vastag falú öregtoronyra, felépülnek az olaszbástyás falak, a kápolna és a kincstár is. Fia, a hercegi címet is megszerző Pál tovább fazonírozza a belső várat, a család viszont Kismartonba költözik, Fraknó egyfajta raktárként működik tovább. Itt őrzik a família kincseit, levéltárát és azt a fegyverzetet, amivel háború esetén felszerelik az Esterházyak által felállítandó csapatokat. Olyan kincsek vannak itt, mint II. Lajos csodálatos díszítésű pallosa, vagy éppen Mátyás király mentéje. Igaz ezeket 1919-ben az osztrákok elől Budapestre menekítik, de még mindig ott marad az a több, mint 500 tétel, amit 1998-tól tesz látogathatóvá az a család, amelynek „bölcsőjéről” 1995 és 1897 között Klösz György is készített két felvételt. Mégpedig úgy, hogy a kamera nem mozdult a helyéből el.
Pálffy Lajos