a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

Kastélyból traktoristaszállás

fortepan_leadMagyarországon úgy alakultak a dolgok, hogy elég sok kisdiák végezhette olyan helyen általános iskolai tanulmányait, ahol korábban főurak, jeles politikai személyiségek éltek és alkottak.

Így járta e cikk szerzője a felső tagozatot Széll Kálmán rátóti kastélyában, amit a négy év alatt fel is derített alaposan a padlástól a pincéig. (Ez utóbbi helyen társaival sokáig kutatták annak a legendás alagútnak a bejáratát, ami állítólag összekötötte Rátótot a Batthyányiak németújvári várával, amit Ausztriának adtak a Párizs környéki békékben.) A kastély 110 évvel ezelőtti állapotát, belső berendezését most a Fővárosi Levéltár által a Fortepanon elérhetővé tett, Klösz György által készített fotók segítségével idézzük fel.

szell_ratot
forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

szell_ratot1
forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

A gasztonyi Széll József, egykor vasi képviselő és főispán 1865-ben vette meg a rátóti birtokot a Fő utcára épített régi udvarházzal együtt fiának, a későbbi jeles pénzügyminiszternek és miniszterelnöknek. Aki a kiegyezés évében, mint szolgabíró vette nőül Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát, akinek a költő halála után Deák Ferenc lett a gyámja. A haza bölcse pedig komolyan vette ezt a gyámkodást, és 1868 és 1875 között minden nyáron megjelent az ifjú pár régies udvarházában, amit a fővárosban is lakással bíró család leginkább nyaralóként használt ekkoriban. Széll Kálmán pénzügyminisztersége után, 1878-ban kezd el komolyabban gazdálkodni Rátóton, és építi ki azt a mintagazdaságot, aminek csodájára járt Európa. 1890-ben az egyszintes udvarház falait felhasználva, Hauszmann Alajos tervei alapján felépült a jelenleg is álló, klasszicista/eklektikus kastély is.

szell_ratot2
forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

szell_ratot3
forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Az egyemeletes, kerek tornyos, 18 szobás épületet 1,5 hektáros park vette körül, ami növénykülönlegességei miatt országos hírű volt. Innen szólította a haza 1899 elején a miniszterelnöki székbe, hogy a pénzügyminiszteri időkből ismert erényeivel és takarékosságával kimozdítsa az ország kátyúba került szekerét. Ugyan a kormányfői széket 1903-ban el kell hagynia, de 1911-ig még a szentgotthárdi kerület képviselőjeként benne marad a politikában, életének utolsó négy esztendejét szenteli csak ismét a gazdálkodásnak. Halála után veje viszi tovább a gazdaságot, 30 évig még eredeti funkciójának megfelelően működik az épület, majd 1945 után a Magyarországon nagyon is ismert sorsra jut. Előbb a Vörös Hadsereg használja és fosztja ki, majd a maradékon osztoznak az élelmes helybeliek. Így tűnik el a berendezés, a Klösz-fotókon is látható műtárgyak mellett Széll Kálmán értékes könyvtára, levelezése és összes irata. Így múlt el egy világ dicsősége, a szobákba az oroszok után sáros, olajos traktoristák költöztek.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.07.01. 08:31 • Címke: elsüllyedt világok, fotó, klösz györgy, fortepan