a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Végtelen fantázia
20 éve halt meg Michael Ende, a Végtelen történet és más varázslatos, szívmelengető meseregények szerzője, amelyeket felnőtteknek is érdemes kézbe venni.1929-ben született Münchenben, itt töltötte gyermekévei nagy részét is. Édesapja, Karl Alfons Ende révén – aki sikeres szürrealista festő és szobrász volt – már korán kapcsolatba került a művészvilág jelentős alkotóival, mint például Bertolt Brechttel és Paul Klee-vel. 1940-ben a család visszaköltözött Garmisch-Partenkirchenbe, ahol a fiú egy iskolatársa biztatására versek és novellák írásába kezdett. 1945-ben, pár héttel a második világháború végetérte előtt behívták katonának, de ő – mikor értesült két, korábban besorozott barátja elestéről – összetépte a behívóját, és Münchenbe menekült, ahol csatlakozott a náciellenes Bajorországi Szabadságfronthoz.
Gimnáziumi tanulmányait csak 1948-ban, Stuttgartban fejezhette be; ezt követően két évig színiiskolába járt, majd 1953-ig színházakban dolgozott. 1954-től a Bayerischer Rundfunk rádiónál szerepelt filmkritikusként. Mindeközben színdarabok írásával is foglalkozott, ezek azonban kezdetben nem arattak nagy sikert. A várt hírnevet Gombos Jim, és Lukács, a masiniszta című gyermekregénye hozta meg számára, melyet számos elutasítás után a Thienemann kiadónál sikerült publikálnia. Ez a könyv egyben az anyagi függetlenséghez is hozzásegítette, ezért 1962-ben búcsút mondott a rádiózásnak, és innentől kezdve kizárólag írással foglalkozott.
Mivel műveit sokan kritizálták – többek között azzal vádolták, hogy írásaiban menekülni akar a valóság elől – 1970-ben Olaszországba költözött feleségével, Ingeborg Hoffmann-nal. Itt két, óriási sikert aratott regénye is itt született: 1973-ban adták ki Momo című meseregényét, majd 1979-ben leghíresebb művét, A végtelen történetet. A regényekből később filmadaptáció is született.
Michael Ende síremléke Münchenben: egy hatalmas könyv műveinek mesealakjaival
Felesége 1985-ben bekövetkezett halála után Ende visszaköltözött Münchenbe. 1989-ben újraházasodott; második felesége, Mariko Sato a későbbiekben számos munkáját fordította le japán nyelvre. 1995-ben, Stuttgartban hunyt el.
Zsigmond Eszter