Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A Magyarországon elterjedt fazekastermékek között a nassaui palack mellett szólni kell a tót korsóról, vagy egyszerűbben a tótkorsóról, amit most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából vizsgálhatunk meg alaposan a MaNDA adatbázisában is.
Az biztos, hogy ez az edény nem utazott akkorát Túrkevéig, mint a már emlegetett nassaui palack, sőt, az is lehet, hogy nem utazott semekkorát, mert egy környékbeli fazekas is el tudta készíteni ezt a közismert formát. Aminek elnevezése nyilván nem véletlenül rögzült tótkorsóként, hiszen az első ilyen formájú darabok nagy valószínűség szerint gömöri tót (szlovák) fazekasok, vagy a vas és faáruk, vásznak mellett a fazekasok termékeivel is szekerező fuvaros-kereskedők által jutottak el a Nagy Alföldre. Erre a kereskedelmi tevékenységre már a 16. századtól találunk forrásokat, és egészen a 19. század végéig működött a dolog. A kiváló minőségű gömöri agyagok jó része magas hőfokon (1500 Celsius) is égethető, ezért alkalmas főzőedények készítésére is. Ilyen agyag az Alföldön nem igazán fordul elő, így terjedtek el errefelé a jellegzetes tót fazekak, és a fazekas, vagy a fuvaros kocsijában voltak biztosan másfajta égetett agyagedények is. Köcsögök és korsók a víznek, vagy éppen tejnek, kancsók a bornak, butellák, vagy butéliák, flaskók vagy butykosok pedig a pálinkának. Meg persze mindenféle kanták, tányérok és tálak, szűrők és itatók is.
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!
Az olcsóbbja csak úgy nyersen, az előégetés után, az értékesebbje pedig mázasan, különféle mintázatokkal díszítve. Jelen esetben egy 1880 körül készült, 35 centiméter magas és 12 centis talpátmérőjű edényt járhatunk körbe, amire egyszerűbb, csíkos, farkasfogas és leveles-indás díszítéseket rajzolt nem annyira ügyes kezű alkotója. Az edények díszítése, ami általában még az égetés előtt írókával történt, sokszor nem a mester, hanem egy jól rajzoló, „író” családtag feladata volt. A fazekas az agyag minősége és a korongozás művelete mellett különösen az égetésre koncentrált, mert ott, a kemencében dőlt el minden. Általában éjjel 2-3 felé indult, és másnap estig tartott a nagy tapasztalatot igénylő feladat és ha nem figyelt oda, egy halom repedt, törött cserép lett a fáradságos munka eredménye.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.