a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​Tótkorsó

mandadb_logo

A Magyarországon elterjedt fazekastermékek között a nassaui palack mellett szólni kell a tót korsóról, vagy egyszerűbben a tótkorsóról, amit most a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából vizsgálhatunk meg alaposan a MaNDA adatbázisában is.

Az biztos, hogy ez az edény nem utazott akkorát Túrkevéig, mint a már emlegetett nassaui palack, sőt, az is lehet, hogy nem utazott semekkorát, mert egy környékbeli fazekas is el tudta készíteni ezt a közismert formát. Aminek elnevezése nyilván nem véletlenül rögzült tótkorsóként, hiszen az első ilyen formájú darabok nagy valószínűség szerint gömöri tót (szlovák) fazekasok, vagy a vas és faáruk, vásznak mellett a fazekasok termékeivel is szekerező fuvaros-kereskedők által jutottak el a Nagy Alföldre. Erre a kereskedelmi tevékenységre már a 16. századtól találunk forrásokat, és egészen a 19. század végéig működött a dolog. A kiváló minőségű gömöri agyagok jó része magas hőfokon (1500 Celsius) is égethető, ezért alkalmas főzőedények készítésére is. Ilyen agyag az Alföldön nem igazán fordul elő, így terjedtek el errefelé a jellegzetes tót fazekak, és a fazekas, vagy a fuvaros kocsijában voltak biztosan másfajta égetett agyagedények is. Köcsögök és korsók a víznek, vagy éppen tejnek, kancsók a bornak, butellák, vagy butéliák, flaskók vagy butykosok pedig a pálinkának. Meg persze mindenféle kanták, tányérok és tálak, szűrők és itatók is.

totkorso
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!


Az olcsóbbja csak úgy nyersen, az előégetés után, az értékesebbje pedig mázasan, különféle mintázatokkal díszítve. Jelen esetben egy 1880 körül készült, 35 centiméter magas és 12 centis talpátmérőjű edényt járhatunk körbe, amire egyszerűbb, csíkos, farkasfogas és leveles-indás díszítéseket rajzolt nem annyira ügyes kezű alkotója. Az edények díszítése, ami általában még az égetés előtt írókával történt, sokszor nem a mester, hanem egy jól rajzoló, „író” családtag feladata volt. A fazekas az agyag minősége és a korongozás művelete mellett különösen az égetésre koncentrált, mert ott, a kemencében dőlt el minden. Általában éjjel 2-3 felé indult, és másnap estig tartott a nagy tapasztalatot igénylő feladat és ha nem figyelt oda, egy halom repedt, törött cserép lett a fáradságos munka eredménye.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.09.03. 10:11 • Címke: 3D, manda, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.