a rovat írásai

Nyilas plakátok és nyaralások – Lissák Tivadar fotói a Fortepanon

Az online fotógyűjtemény a héten hatalmas anyaggal, 2200 fotóval bővült, amelyeket Lissák Tivadar gépészmérnök készített 1933 és 1948 között. A publikálást követően napokig elérhetetlen volt a Fortepan megújult oldala, annyian voltak kíváncsiak ezekre a ritka felvételekre.

„Nem kapsz képet rólam”: magyar közgyűjtemények képarchívumai

A Mai Manó Ház Az internetes kép és a hagyományos fénykép gyűjtése, őrzése, szerepe ma címmel szervezett szabadegyetemet az analóg és a digitális fotográfia mai helyzetéről, egymás mellett éléséről. Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője az utolsó idei előadáson a közgyűjtemények fotótárainak internetes adatbázisairól beszélt.

Négyszázezer kép ingyen a Metropolitan Múzeumból

Majdnem félmillió képben gyönyörködhetünk online a Metropolitan Múzeum jóvoltából.

Nyomtass szobrot a Metropolitanból vagy a British Múzeumból

A múzeumok általában rendkívüli módon vigyáznak gyűjteményükre, legjobb esetben a múzeumshopban vásárolhatjuk meg egy-egy alkotás miniatűr utánzatát. Ami érthető is, hiszen a múzeumok nagy része ezek értékesítésével tudja kiegészíteni bevételeit.

A változás akár száz évig is tarthat

Interjú Jasper Visser változásmenedzserrel, aki múzeumoknak és különböző kulturális intézményeknek, kezdeményezéseknek segít kialakítani a digitális platformokhoz legalkalmasabb stratégiát.

​Interneten is látogatható az auschwitzi múzeum

Az auschwitz-birkenaui múzeum keddtől interneten is látogatható, miután az emlékhely több mint 200 kiváló minőségű panorámaképet helyezett el honlapján az egykori náci német koncentrációs és megsemmisítő tábor épületeiről - közölte Bartosz Bartyzel, a múzeum szóvivője.

Százmillió forint van az art mozik digitalizálására

Idén is 100 millió forint állami forrás áll rendelkezésre az art mozihálózat digitális fejlesztésének pályázati támogatására, amelyre a települési önkormányzati tulajdonú, fenntartású vagy települési önkormányzati támogatóval rendelkező művész mozik pályázhatnak.

Egy múzeumi alkalmazás a kedvünkhöz

A holland Stedelijk Múzeum a MOOD App segítségével a látogatók pillanatnyi hangulatához igazítja a múzeumi sétát. Mást útvonalat járhatunk be, ha dühösek, vagy ha éppen szerelmesek vagyunk.

Digitális élmény a múzeumokban

Mire jó a digitalizáció és hogyan illeszkedik a múzeumok hétköznapjaiba? Milyen hozzáadott értéket hozhat az intézmények és a közönség számára? A Magyar Nemzeti
Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja idén másodjára rendezte meg a múzeumi digitalizálásról szóló konferenciáját.

25 évvel a rendszerváltás után

A Google és az OSA Archívum közös virtuális kiállítást rendezett a rendszerváltás magyarországi eseményeiről.

A két világháború Fejér megyei hősi halottairól készül részletes adatbázis

Az 1914 és 1980 közötti halotti anyakönyveken alapuló kataszter elkészítését kezdte el nemrégiben a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, amely így szeretne teljes adatbázist alkotni a két világháború Fejér megyei hősi halottairól – jelentette be az intézmény megbízott igazgatója a megyei múzeummal közös keddi sajtótájékoztatóján.

Digitalizálás összes cikke »

Szőcs Géza beszéde az Europeanában

szocslead.jpegA MaNDA által digitalizált kultúrkincsekről szóló beszéd Brüsszelben, 2012. május 9-én hangzott el.

Nem ismerjük Leonardo egyetlen köztéri lovasszobrát sem, sőt semmilyen szobrát, amely életében készült volna el. A közismert, kisméretű plasztikák, mint a Metropolitan, vagy a londoni Jeanneret-gyűjtemény büszkeségei, talán festményekhez szolgálhattak tanulmányként, azaz modellként. Valószínűleg Leonardo műhelyéből, mindenesetre szűkebb környezetéből öröklődhettek tovább, és mai formájukban XVIII–XIX. századi öntvények lehetnek.

A budapesti Szépművészeti kincséről sem tudjuk, valamelyik lombard fejedelem, zsoldosvezér, netalán I. Ferenc francia király volt-e a megrendelője, esetleg modellje, és nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy az Anghiarai csata című freskóhoz készült a Palazzo Vecchióba. Amit tudunk: szemben a Leonardónak tulajdonított egyéb lovas variánsokkal, ezt a szobrot olyan bronzból és olyan technikával öntötték, amelyek a XVI. században voltak használatosak. Ha másolat, nem sokkal a mester halála után készült másolat lehet.

lo.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

De mit árul el e szobor magáról Leonardóról?
A szenvedélyességet.
Leonardo minden egyes festményét vízmélyi nyugalom jellemzi, a mozdulatok, ha vannak: visszafogottak, lefokozottak, rezdülésnyiek. A történések, ha vannak, vagy ha láthatóak, inkább líraiak, esetleg epikaiak, de semmiképp nem drámaiak. (Az Utolsó Vacsora is csak annak drámai, aki olvasta az Újszövetséget.) A mester bölcs volt, higgadt és nyugodt, és ilyennek láttatta a világot is.
Ez a lovas azonban az egyensúlynak, a statikának, a nyugalomnak a tagadása: alkotója ott folytatta, ahol a Laokoón-szoborcsoport mesterei, a három rhodoszi, Hagészandrosz és két társa abbahagyta. A szenvedélyesség, amely ebből a lóból sugárzik, a barokkig, sőt a romantikáig mutat előre, Shelley, Byron és Liszt Ferenc néhány művéig.

A firenzei freskó, az Anghiarai csata elpusztult, az Utolsó Vacsorának kevés híján ugyanez lett a sorsa, és hány meg hány alkotás tűnt el nyomtalanul, hány meg hány mester remekműve! A sors milyen izgalmas, milyen fantasztikus dramaturgiája érhető itt tetten! Míg Itáliában annyi csodás értéknek kellett elpusztulnia, Pannóniában, amelynek történelme pedig sokkal viharosabb volt az elmúlt évszázadban, megmaradt, sőt épen megmaradt egy szobrocska, amelyhez így szólna az ősz mester, ha feltámadna és erre járna: Te meg hogy kerülsz ide a Duna mellé?
És elmerengene azon, hogy nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem minden egyes szobor is olyan, mint a palackba zárt üzenet, amelyet alkotómestere az óceánba vet. Ezt a palackot itt sodorták partra a hullámok, és képi egója, illetve annak lenyomata innen kerül vissza most az értékek európai gyűjteményébe és körforgásába.
És Leonardo módfelett örülne ennek.

lo3.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

Végezetül egy felvétel Leonardo lovának és lovasának leszármazóinak sorából. Kisfaludi Strobl Zsigmond hármas lovasszobra több, mint 4 évszázaddal később készült, s még évtizedeket kellett várnia, amíg felállították. Azért választottam ki, mert eleven, szuggesztív cáfolata annak a nézetnek, hogy a klasszikus minták elavulnak, idejétmúlttá, anakronisztikussá válnak, vagyis: hogy ma már nem lehet heroikus lovasszobrot készíteni. Én úgy látom, hogy lehet, nem is egyet: ha ezt az alkotást körbejárjuk, minden egyes lépéssel új kontúrok mutatják magukat, új dinamika, új sziluettek. Azt is lehetne mondanunk: a művész 360 szobrot sűrített egyetlen kompozícióba.

• Publikálva: 2012.05.10. 18:01 • Címke: digitalizálás, műtárgy, europeana