a rovat írásai

Születőben a játékipar fellegvára

Igazi piacképes szakképzéssel jelentkezik a Budapesti Műszaki Egyetem: idén ősztől indul a játéktervező és játékelemző diplomát adó képzés, ahol nem csak az egyetem munkatársai fognak oktatni, hanem magyar és nemzetközi nagymenő játéktervező cégek képviselői is.

ELDORADO, könyvek aranyvárosa

Mindannyian emlékszünk rá, hogy egyetemi éveink alatt milyen ádáz harcot folytattunk egy-egy könyvért a könyvtárban, hogy a kötelezők felkutatása sokszor annyi időbe telt, mint elolvasásuk. Ennek azonban vége, mert április 29. óta már nemcsak a MEK-ben vagy a DIA-ban kutakodhatunk, de itt az ELDORADO is. Kipróbáltuk, hogyan működik.

Mi az, amit egy múzeumnak tudnia kéne?

A június különösen esős volt idén Berlinben. Június 1-én csak autók és tömegközlekedők voltak az utcán, miközben gyalog próbáltam elérni a Daniel Liebeskind által tervezett Zsidó Múzeumhoz. Az épület sem hatott túl szívderítően ebben a szürke időben és mitagadás, kicsit rossz volt az összes vizes ruhadarabomat már a bejárati csomagellenőrzésnél levenni és bemutatni. De a ruhatár után, mikor beléptem egy terembe, egész más levegő fogadott: több mint 200 szempár szegeződött Sree Srenavisanra és az általa bemutatott slide-okra. Gyorsan le is ültem egy MuseumJunkie feliratú párnára.

Budapest 3D Printing Days, ahol Európa geekjei összegyűlnek

A Design Terminál harmadik alkalommal rendezte meg Közép-Európa legjelentősebb tech-rendezvényét az additív gyártás, a 3D nyomtatás és a kapcsolódó technológiák területén. 25 cég mutatta be innovációit, vezető nemzetközi szakértők tartottak szakmai előadásokat, workshopokat.

Személyes digitalizálás

Interjú Kelly Cannonnal, a MOMA digitális stratégiájának content assistantjével, aki kilenc hónapot töltött Budapesten Fulbright-ösztöndíjasként és ezalatt a magyar fotográfiát kutatta. A MOMÁ-s projektjéről, a fotográfia online lehetőségeiről, illetve a stratégiai szelekcióról beszélgettünk vele egy kellemes délután.

48 múzeum egy helyen

Egységes online keresőfelületen váltak elérhetővé a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott digitalizálási projektek; a folyamatosan bővülő Hungaricana összevont közgyűjteményi portálon 20 millió oldalnyi anyag, 5 millió térkép, 5 millió eddig ismeretlen kép és ugyanennyi bibliográfiai adat áll a látogatók rendelkezésére.

Apokalipszis után – Berlin 1945

70 éve ért véget a második világháború. Ebből az alkalomból egy nemrég közzétett szenzációs filmet ajánlunk az 1945-ös Berlinről: döbbenetes, kísérteties képek, színesben, HD minőségben. Digitalizált történelem.

Itt az OSZK ELDORADÓ-ja

Április 29. óta a közönség számára is elérhető az eldorado.oszk.hu címen az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO), amely a magyarországi könyvtárak könyvállományának és a kapcsolódó könyvkiadók köteteinek elektronikus elérését is lehetővé teszi.

A fotográfiák online valósága

A MOME TechTea nevű rendezvénysorozatának múlt csütörtöki előadásán Kelly M. Cannon, a The Museum of Modern Art (MOMA) munkatársa, jelenleg Budapesten Fulbright-ösztöndíjas, beszélt a fotográfiák digitalizálási lehetőségeiről és arról, hogy miképpen lehet még fotókkal történelmet írni. Szó szerint.

Megismételhetetlen formák gombnyomásra

Március 20-án került megrendezésre a LOFFICE és a FabLab budapesti innovációs műhelye által közösen szervezett 3D workshop, amelyen mi is ott voltunk, hogy megtudjuk: mire képes ma a 3D nyomtatás.

Veszélyeztetett archívumok online

A Veszélyeztetett Archívumok (Endangered Archives) program segítségével olyan archívumok gyűjteményei menthető meg az enyészettől vagy a felejtéstől, mint például az észak-kelet indiai Miroamban található gyűjtemény, ahol a rendkívül magas páratartalom és a rovarkártevők miatt szemmel láthatólag napról napra romlik az iratok állaga.

Digitalizálás összes cikke »

Szőcs Géza beszéde az Europeanában

szocslead.jpegA MaNDA által digitalizált kultúrkincsekről szóló beszéd Brüsszelben, 2012. május 9-én hangzott el.

Nem ismerjük Leonardo egyetlen köztéri lovasszobrát sem, sőt semmilyen szobrát, amely életében készült volna el. A közismert, kisméretű plasztikák, mint a Metropolitan, vagy a londoni Jeanneret-gyűjtemény büszkeségei, talán festményekhez szolgálhattak tanulmányként, azaz modellként. Valószínűleg Leonardo műhelyéből, mindenesetre szűkebb környezetéből öröklődhettek tovább, és mai formájukban XVIII–XIX. századi öntvények lehetnek.

A budapesti Szépművészeti kincséről sem tudjuk, valamelyik lombard fejedelem, zsoldosvezér, netalán I. Ferenc francia király volt-e a megrendelője, esetleg modellje, és nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy az Anghiarai csata című freskóhoz készült a Palazzo Vecchióba. Amit tudunk: szemben a Leonardónak tulajdonított egyéb lovas variánsokkal, ezt a szobrot olyan bronzból és olyan technikával öntötték, amelyek a XVI. században voltak használatosak. Ha másolat, nem sokkal a mester halála után készült másolat lehet.

lo.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

De mit árul el e szobor magáról Leonardóról?
A szenvedélyességet.
Leonardo minden egyes festményét vízmélyi nyugalom jellemzi, a mozdulatok, ha vannak: visszafogottak, lefokozottak, rezdülésnyiek. A történések, ha vannak, vagy ha láthatóak, inkább líraiak, esetleg epikaiak, de semmiképp nem drámaiak. (Az Utolsó Vacsora is csak annak drámai, aki olvasta az Újszövetséget.) A mester bölcs volt, higgadt és nyugodt, és ilyennek láttatta a világot is.
Ez a lovas azonban az egyensúlynak, a statikának, a nyugalomnak a tagadása: alkotója ott folytatta, ahol a Laokoón-szoborcsoport mesterei, a három rhodoszi, Hagészandrosz és két társa abbahagyta. A szenvedélyesség, amely ebből a lóból sugárzik, a barokkig, sőt a romantikáig mutat előre, Shelley, Byron és Liszt Ferenc néhány művéig.

A firenzei freskó, az Anghiarai csata elpusztult, az Utolsó Vacsorának kevés híján ugyanez lett a sorsa, és hány meg hány alkotás tűnt el nyomtalanul, hány meg hány mester remekműve! A sors milyen izgalmas, milyen fantasztikus dramaturgiája érhető itt tetten! Míg Itáliában annyi csodás értéknek kellett elpusztulnia, Pannóniában, amelynek történelme pedig sokkal viharosabb volt az elmúlt évszázadban, megmaradt, sőt épen megmaradt egy szobrocska, amelyhez így szólna az ősz mester, ha feltámadna és erre járna: Te meg hogy kerülsz ide a Duna mellé?
És elmerengene azon, hogy nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem minden egyes szobor is olyan, mint a palackba zárt üzenet, amelyet alkotómestere az óceánba vet. Ezt a palackot itt sodorták partra a hullámok, és képi egója, illetve annak lenyomata innen kerül vissza most az értékek európai gyűjteményébe és körforgásába.
És Leonardo módfelett örülne ennek.

lo3.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

Végezetül egy felvétel Leonardo lovának és lovasának leszármazóinak sorából. Kisfaludi Strobl Zsigmond hármas lovasszobra több, mint 4 évszázaddal később készült, s még évtizedeket kellett várnia, amíg felállították. Azért választottam ki, mert eleven, szuggesztív cáfolata annak a nézetnek, hogy a klasszikus minták elavulnak, idejétmúlttá, anakronisztikussá válnak, vagyis: hogy ma már nem lehet heroikus lovasszobrot készíteni. Én úgy látom, hogy lehet, nem is egyet: ha ezt az alkotást körbejárjuk, minden egyes lépéssel új kontúrok mutatják magukat, új dinamika, új sziluettek. Azt is lehetne mondanunk: a művész 360 szobrot sűrített egyetlen kompozícióba.

• Publikálva: 2012.05.10. 18:01 • Címke: digitalizálás, műtárgy, europeana