a rovat írásai

Online Argentína régi és rejtett arca

A British Library most a Heinrich Sanguetti Archívumot digitalizálta és tette szabadon elérhetővé. Argentína új arcai tárulnak elénk.

Hashtagekkel a múzeumban

Interjú Mar Dixon angol múzeumi bloggerrel, aki a digitális és a közösségi média legkülönfélébb eszközeivel igyekszik közelebb vinni egymáshoz a múzeumokat és a közönségüket. A múzeumoknak, ha meg akarják élni a következő évtizedet, reflektálniuk kell a jelen tendenciáira és divatjaira, és ez sokszor még csak pénzbe sem kerül.

Online kiállításon Mágnás Elza

Mágnás Elza kurtizán több mint 100 éve történt meggyilkolásának esetét feldolgozó kiállítást, Róth Miksa színes üvegablakát, régi fényképeket, bútorokat és festményeket tekinthetnek meg az érdeklődők a Kiscelli Múzeum gyűjteményeiből összeválogatott online kiállításon, amely csütörtöktől érhető el a Google Kulturális Intézete honlapján.

Ma van a #museumselfie-nap!

Akár tetszik, akár nem, a selfie-k divatja egyre erősebb. Miért ne szeressük inkább? Idén január 20-án immár harmadszor tartják meg a #MuseumSelfie-napot. Érdemes elővenni a múzeumokban is a telefonunkat és elkészíteni saját múzeumi selfie-nket.

Fel a parókával!

A Victoria és Albert Múzeum egy vicces újévi alkalmazással köszöntött minket.

A New York Public Library képei online

Most a New York Public Library dobott nagyot: ingyenesen elérhetővé tették százéves gyűjteményük szabadon felhasználható képeit. De ami igazán egyedi: arra is tippeket adnak, hogy hogyan használhatjuk fel a letöltött képeket az ajándékcsomagolástól a társasjáték készítésig.

A British Museum most már mindenkié

A British Museum weboldalára kattintva most már bárki bejárhatja a teljes múzeumot és megnézheti a 4634 kiállított tárgyat is.

Mit látott Jane Austen?

Jane Austen híres kultúrafogyasztó volt, s az ő korában kezdett kibontakozni a modern múzeumlátogatási kultúra. Azt, hogy milyen is lehetett a modern múzeumról alkotott kép az 1800-as évek elején, a Texasi Egyetem próbálja érzékeltetni egy érdekes digitális projekttel.

Amikor a művészettörténészek a programozókkal söröznek

Milyen is lenne, ha a plakátokon valójában kánkánoznának a Moulin Rouge táncosnői? Vagy ha korabeli dagerrotípiákról visszakacsintanának az emberek? Ilyesmi már nem csak a Harry Potter-regényekben létezik.

Virtuális gulágmúzeum készül Csehországban

Virtuális gulágmúzeumot készít a csehországi Archipelag Szövetség, a gyűjtemény jövő tavasztól látogatható.

​Birodalmi mécsesek sorozatgyártásban

Ha már a világítással kapcsolatba hozható régi tárgyak körül vizsgálódunk, hát akkor nem mehetünk el szó nélkül a Balatoni Múzeum római kori mécsese mellett sem. Ezek az agyagból készült kis világítóeszközök amúgy is a régészeti leletanyag egyik legjelentősebb darabszámát produkálják. Mert az őszi, a téli nap nagyon rövid és az emberek mindig féltek az éjszaka árnyaitól.

Digitalizálás összes cikke »

Szőcs Géza beszéde az Europeanában

szocslead.jpegA MaNDA által digitalizált kultúrkincsekről szóló beszéd Brüsszelben, 2012. május 9-én hangzott el.

Nem ismerjük Leonardo egyetlen köztéri lovasszobrát sem, sőt semmilyen szobrát, amely életében készült volna el. A közismert, kisméretű plasztikák, mint a Metropolitan, vagy a londoni Jeanneret-gyűjtemény büszkeségei, talán festményekhez szolgálhattak tanulmányként, azaz modellként. Valószínűleg Leonardo műhelyéből, mindenesetre szűkebb környezetéből öröklődhettek tovább, és mai formájukban XVIII–XIX. századi öntvények lehetnek.

A budapesti Szépművészeti kincséről sem tudjuk, valamelyik lombard fejedelem, zsoldosvezér, netalán I. Ferenc francia király volt-e a megrendelője, esetleg modellje, és nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy az Anghiarai csata című freskóhoz készült a Palazzo Vecchióba. Amit tudunk: szemben a Leonardónak tulajdonított egyéb lovas variánsokkal, ezt a szobrot olyan bronzból és olyan technikával öntötték, amelyek a XVI. században voltak használatosak. Ha másolat, nem sokkal a mester halála után készült másolat lehet.

lo.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

De mit árul el e szobor magáról Leonardóról?
A szenvedélyességet.
Leonardo minden egyes festményét vízmélyi nyugalom jellemzi, a mozdulatok, ha vannak: visszafogottak, lefokozottak, rezdülésnyiek. A történések, ha vannak, vagy ha láthatóak, inkább líraiak, esetleg epikaiak, de semmiképp nem drámaiak. (Az Utolsó Vacsora is csak annak drámai, aki olvasta az Újszövetséget.) A mester bölcs volt, higgadt és nyugodt, és ilyennek láttatta a világot is.
Ez a lovas azonban az egyensúlynak, a statikának, a nyugalomnak a tagadása: alkotója ott folytatta, ahol a Laokoón-szoborcsoport mesterei, a három rhodoszi, Hagészandrosz és két társa abbahagyta. A szenvedélyesség, amely ebből a lóból sugárzik, a barokkig, sőt a romantikáig mutat előre, Shelley, Byron és Liszt Ferenc néhány művéig.

A firenzei freskó, az Anghiarai csata elpusztult, az Utolsó Vacsorának kevés híján ugyanez lett a sorsa, és hány meg hány alkotás tűnt el nyomtalanul, hány meg hány mester remekműve! A sors milyen izgalmas, milyen fantasztikus dramaturgiája érhető itt tetten! Míg Itáliában annyi csodás értéknek kellett elpusztulnia, Pannóniában, amelynek történelme pedig sokkal viharosabb volt az elmúlt évszázadban, megmaradt, sőt épen megmaradt egy szobrocska, amelyhez így szólna az ősz mester, ha feltámadna és erre járna: Te meg hogy kerülsz ide a Duna mellé?
És elmerengene azon, hogy nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem minden egyes szobor is olyan, mint a palackba zárt üzenet, amelyet alkotómestere az óceánba vet. Ezt a palackot itt sodorták partra a hullámok, és képi egója, illetve annak lenyomata innen kerül vissza most az értékek európai gyűjteményébe és körforgásába.
És Leonardo módfelett örülne ennek.

lo3.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

Végezetül egy felvétel Leonardo lovának és lovasának leszármazóinak sorából. Kisfaludi Strobl Zsigmond hármas lovasszobra több, mint 4 évszázaddal később készült, s még évtizedeket kellett várnia, amíg felállították. Azért választottam ki, mert eleven, szuggesztív cáfolata annak a nézetnek, hogy a klasszikus minták elavulnak, idejétmúlttá, anakronisztikussá válnak, vagyis: hogy ma már nem lehet heroikus lovasszobrot készíteni. Én úgy látom, hogy lehet, nem is egyet: ha ezt az alkotást körbejárjuk, minden egyes lépéssel új kontúrok mutatják magukat, új dinamika, új sziluettek. Azt is lehetne mondanunk: a művész 360 szobrot sűrített egyetlen kompozícióba.

• Publikálva: 2012.05.10. 18:01 • Címke: digitalizálás, műtárgy, europeana