a rovat írásai

A fotográfiák online valósága

A MOME TechTea nevű rendezvénysorozatának múlt csütörtöki előadásán Kelly M. Cannon, a The Museum of Modern Art (MOMA) munkatársa, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Fulbright ösztöndíjasa beszélt a fotográfiák digitalizálási lehetőségeiről és arról, hogy miképpen lehet még fotókkal történelmet írni. Szó szerint.

Megismételhetetlen formák gombnyomásra

Március 20-án került megrendezésre a LOFFICE és a FabLab budapesti innovációs műhelye által közösen szervezett 3D workshop, amelyen mi is ott voltunk, hogy megtudjuk: mire képes ma a 3D nyomtatás.

Veszélyeztetett archívumok online

A Veszélyeztetett Archívumok (Endangered Archives) program segítségével olyan archívumok gyűjteményei menthető meg az enyészettől vagy a felejtéstől, mint például az észak-kelet indiai Miroamban található gyűjtemény, ahol a rendkívül magas páratartalom és a rovarkártevők miatt szemmel láthatólag napról napra romlik az iratok állaga.

Street art a Google Kulturális Intézetében

A Google Kulturális Intézetének oldalán már több mint tízezer street art alkotást és a köztéri művészetet bemutató mintegy 260 kiállítást nézhetnek meg az internetezők.

Közös erővel megmentett történelem

A 2010 őszén alakult Fortepan fotótörténeti portál már nem csak digitálisan ment fotókat, hanem a való életben is.

Ingyenes 3D-nyomtatási workshop

A LOFFICE ingyenes 3D printing workshopot rendez március 20-án.

Digitális Irodalom a Müpa weboldalán

Már online is elérhető néhány Literárium-est a Művészetek Palotája honlapján Digitális Irodalom néven. Jelenleg az Esterházy Péter- és a Bodor Ádám-beszélgetéseket lehet meghallgatni platformtól függetlenül a mupa.hu-n, ahol emellett számos új, a közelmúltban indított webes fejlesztés is hozzáférhető.

A svéd kulturális örökség digitális átállásán dolgoznak az ország múzeumai

Svéd múzeumok digitális eszközök segítségével szeretnék elérhetőbbé tenni az ország kulturális örökségét mind a regionális, mind az országos, mind a globális közönség számára – írja a brit Telegraph valamint az IDEK svéd digitalizálással foglalkozó vállalkozásának internetes blogja.

​Régészek, drónok, 3D modellek

Az Új digitális technológiák és magyar innovációk az örökségvédelemben című konferencián és kiállításon jártunk.

Már senki sem fél Virgina Woolftól és társaitól

Minden bölcsészhallgató számára ismerős az élmény, hogy nyitás előtt többedmagával toporog a könyvtár előtt, csak azért, hogy az egy példányban létező kötelező olvasmányt ő kaparinthassa meg. Ami már lassan a múlté: a Moderinst Journal Project oldalán nagyon sok régi folyóiratot lapozgathatunk.

Látványraktár nyílt az esztergomi Duna Múzeumban

Új kiállító térként az esztergomi Duna Múzeumban megnyílt a látványraktár, ahol az intézmény gyűjteményeinek legérdekesebb darabjait mutatják be. A 63 millió forintos fejlesztés uniós támogatással valósult meg – mondta el hétfőn az MTI-nek az intézmény marketing munkatársa.

Digitalizálás összes cikke »

Szőcs Géza beszéde az Europeanában

szocslead.jpegA MaNDA által digitalizált kultúrkincsekről szóló beszéd Brüsszelben, 2012. május 9-én hangzott el.

Nem ismerjük Leonardo egyetlen köztéri lovasszobrát sem, sőt semmilyen szobrát, amely életében készült volna el. A közismert, kisméretű plasztikák, mint a Metropolitan, vagy a londoni Jeanneret-gyűjtemény büszkeségei, talán festményekhez szolgálhattak tanulmányként, azaz modellként. Valószínűleg Leonardo műhelyéből, mindenesetre szűkebb környezetéből öröklődhettek tovább, és mai formájukban XVIII–XIX. századi öntvények lehetnek.

A budapesti Szépművészeti kincséről sem tudjuk, valamelyik lombard fejedelem, zsoldosvezér, netalán I. Ferenc francia király volt-e a megrendelője, esetleg modellje, és nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy az Anghiarai csata című freskóhoz készült a Palazzo Vecchióba. Amit tudunk: szemben a Leonardónak tulajdonított egyéb lovas variánsokkal, ezt a szobrot olyan bronzból és olyan technikával öntötték, amelyek a XVI. században voltak használatosak. Ha másolat, nem sokkal a mester halála után készült másolat lehet.

lo.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

De mit árul el e szobor magáról Leonardóról?
A szenvedélyességet.
Leonardo minden egyes festményét vízmélyi nyugalom jellemzi, a mozdulatok, ha vannak: visszafogottak, lefokozottak, rezdülésnyiek. A történések, ha vannak, vagy ha láthatóak, inkább líraiak, esetleg epikaiak, de semmiképp nem drámaiak. (Az Utolsó Vacsora is csak annak drámai, aki olvasta az Újszövetséget.) A mester bölcs volt, higgadt és nyugodt, és ilyennek láttatta a világot is.
Ez a lovas azonban az egyensúlynak, a statikának, a nyugalomnak a tagadása: alkotója ott folytatta, ahol a Laokoón-szoborcsoport mesterei, a három rhodoszi, Hagészandrosz és két társa abbahagyta. A szenvedélyesség, amely ebből a lóból sugárzik, a barokkig, sőt a romantikáig mutat előre, Shelley, Byron és Liszt Ferenc néhány művéig.

A firenzei freskó, az Anghiarai csata elpusztult, az Utolsó Vacsorának kevés híján ugyanez lett a sorsa, és hány meg hány alkotás tűnt el nyomtalanul, hány meg hány mester remekműve! A sors milyen izgalmas, milyen fantasztikus dramaturgiája érhető itt tetten! Míg Itáliában annyi csodás értéknek kellett elpusztulnia, Pannóniában, amelynek történelme pedig sokkal viharosabb volt az elmúlt évszázadban, megmaradt, sőt épen megmaradt egy szobrocska, amelyhez így szólna az ősz mester, ha feltámadna és erre járna: Te meg hogy kerülsz ide a Duna mellé?
És elmerengene azon, hogy nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem minden egyes szobor is olyan, mint a palackba zárt üzenet, amelyet alkotómestere az óceánba vet. Ezt a palackot itt sodorták partra a hullámok, és képi egója, illetve annak lenyomata innen kerül vissza most az értékek európai gyűjteményébe és körforgásába.
És Leonardo módfelett örülne ennek.

lo3.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

Végezetül egy felvétel Leonardo lovának és lovasának leszármazóinak sorából. Kisfaludi Strobl Zsigmond hármas lovasszobra több, mint 4 évszázaddal később készült, s még évtizedeket kellett várnia, amíg felállították. Azért választottam ki, mert eleven, szuggesztív cáfolata annak a nézetnek, hogy a klasszikus minták elavulnak, idejétmúlttá, anakronisztikussá válnak, vagyis: hogy ma már nem lehet heroikus lovasszobrot készíteni. Én úgy látom, hogy lehet, nem is egyet: ha ezt az alkotást körbejárjuk, minden egyes lépéssel új kontúrok mutatják magukat, új dinamika, új sziluettek. Azt is lehetne mondanunk: a művész 360 szobrot sűrített egyetlen kompozícióba.

• Publikálva: 2012.05.10. 18:01 • Címke: digitalizálás, műtárgy, europeana