a rovat írásai

Több száz év milliónyi könyvillusztrációja érhető el az interneten

Az elmúlt 500 évben megjelent több mint 600 millió könyvből vonta ki a fotókat, rajzokat és más képi illusztrációkat egy amerikai kutató, aki meg is osztotta az adatbázist az interneten.

A Páneurópai piknik az Európai Levéltári Portálon

A Páneurópai piknik 25. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár a német Szövetségi Levéltárral közösen publikálta az eseménnyel kapcsolatban a levéltárakban őrzött dokumentumokat az Európai Levéltári Portálon.

Robotok segítségével barangolhatjuk be a Tate Britaint esténként

Szerda este londoni idő szerint 22 órától akár négy távirányítású robot segítségével is bebarangolhatjuk a londoni Tate galériát.

Bővült a nemzeti levéltár online kiállítása

Az embermentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg születésének 102. évfordulóján újabb dokumentumokkal bővül a Magyar Nemzeti Levéltár Szomszédaink voltak... című online holokauszt-kiállításának anyaga.

​Archívum felhő alapon, avagy értékeink digitálisan

Negyedszer is összeült az Információs Társadalom parlamentje az Országgyűlés Felsőházi Termében. A Magyar Digitális Ökoszisztéma alcímet viselő esemény előadásait követő kerekasztal-beszélgetéseken többek között szóba került a kultúra, a könyvkiadás és az újságírás helyzete is a kibertérben. A MaNDA főigazgatója az intézmény eredményeit ismertetve a Gutenberg-galaxis végéről és egy digitális mozicsatorna beindításáról is beszélt.

Egy középosztálybeli család krónikája képekben

A Fortepan nemrég Magyar Bálint családi fotóörökségének egy részét publikálta. Családi időutazás.

Elkészült a Délmagyarország 1945 előtti lapszámainak digitális archívuma

Az egyetemi könyvtár és a napilap honlapján keresztül is elérhető archívum.

Járókelő mobilon

A járókelő.hu oldal 2012 októberében indult és azóta több mint 1000 köztéri probléma megoldásában működött közre.

Digitális judaika – A zsidó örökség digitális alkalmazásokon

A május 29-én tartott Digitális judaika napon bemutatták a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és a Magyar Zsidó Levéltár (MILEV) együttműködésében létrejött új projekteket. A prezentációk azt bizonyítják, hogy kellő szakértelemmel és fantáziával tálalva a levéltár lehet a legérdekesebb hely a világon.

Több száz emléktárggyal és fotóval gazdagodott az Europeana 1989 gyűjteménye

Több száz emléktárggyal és fotóval lett gazdagabb az Europeana 1989 gyűjteménye, az Europeana – Európa digitális könyvtára, múzeuma és archívuma – most zárult gyűjtőnapjai során.

Okostelefonra letölthető alkalmazással „mesélnek” az egri műemlékek

Mesélő műemlékek Egerben címmel okostelefonra letölthető alkalmazást tesz elérhetővé május 31-től a Forster Központ, a PocketGuide és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laboratóriuma - tájékoztatta a Forster Központ sajtófőnöke szerdán az MTI-t.

Digitalizálás összes cikke »

Szőcs Géza beszéde az Europeanában

szocslead.jpegA MaNDA által digitalizált kultúrkincsekről szóló beszéd Brüsszelben, 2012. május 9-én hangzott el.

Nem ismerjük Leonardo egyetlen köztéri lovasszobrát sem, sőt semmilyen szobrát, amely életében készült volna el. A közismert, kisméretű plasztikák, mint a Metropolitan, vagy a londoni Jeanneret-gyűjtemény büszkeségei, talán festményekhez szolgálhattak tanulmányként, azaz modellként. Valószínűleg Leonardo műhelyéből, mindenesetre szűkebb környezetéből öröklődhettek tovább, és mai formájukban XVIII–XIX. századi öntvények lehetnek.

A budapesti Szépművészeti kincséről sem tudjuk, valamelyik lombard fejedelem, zsoldosvezér, netalán I. Ferenc francia király volt-e a megrendelője, esetleg modellje, és nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy az Anghiarai csata című freskóhoz készült a Palazzo Vecchióba. Amit tudunk: szemben a Leonardónak tulajdonított egyéb lovas variánsokkal, ezt a szobrot olyan bronzból és olyan technikával öntötték, amelyek a XVI. században voltak használatosak. Ha másolat, nem sokkal a mester halála után készült másolat lehet.

lo.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

De mit árul el e szobor magáról Leonardóról?
A szenvedélyességet.
Leonardo minden egyes festményét vízmélyi nyugalom jellemzi, a mozdulatok, ha vannak: visszafogottak, lefokozottak, rezdülésnyiek. A történések, ha vannak, vagy ha láthatóak, inkább líraiak, esetleg epikaiak, de semmiképp nem drámaiak. (Az Utolsó Vacsora is csak annak drámai, aki olvasta az Újszövetséget.) A mester bölcs volt, higgadt és nyugodt, és ilyennek láttatta a világot is.
Ez a lovas azonban az egyensúlynak, a statikának, a nyugalomnak a tagadása: alkotója ott folytatta, ahol a Laokoón-szoborcsoport mesterei, a három rhodoszi, Hagészandrosz és két társa abbahagyta. A szenvedélyesség, amely ebből a lóból sugárzik, a barokkig, sőt a romantikáig mutat előre, Shelley, Byron és Liszt Ferenc néhány művéig.

A firenzei freskó, az Anghiarai csata elpusztult, az Utolsó Vacsorának kevés híján ugyanez lett a sorsa, és hány meg hány alkotás tűnt el nyomtalanul, hány meg hány mester remekműve! A sors milyen izgalmas, milyen fantasztikus dramaturgiája érhető itt tetten! Míg Itáliában annyi csodás értéknek kellett elpusztulnia, Pannóniában, amelynek történelme pedig sokkal viharosabb volt az elmúlt évszázadban, megmaradt, sőt épen megmaradt egy szobrocska, amelyhez így szólna az ősz mester, ha feltámadna és erre járna: Te meg hogy kerülsz ide a Duna mellé?
És elmerengene azon, hogy nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem minden egyes szobor is olyan, mint a palackba zárt üzenet, amelyet alkotómestere az óceánba vet. Ezt a palackot itt sodorták partra a hullámok, és képi egója, illetve annak lenyomata innen kerül vissza most az értékek európai gyűjteményébe és körforgásába.
És Leonardo módfelett örülne ennek.

lo3.jpg
A forgatható 3D-modell megtekintéséhez Adobe Reader X szükséges.

Végezetül egy felvétel Leonardo lovának és lovasának leszármazóinak sorából. Kisfaludi Strobl Zsigmond hármas lovasszobra több, mint 4 évszázaddal később készült, s még évtizedeket kellett várnia, amíg felállították. Azért választottam ki, mert eleven, szuggesztív cáfolata annak a nézetnek, hogy a klasszikus minták elavulnak, idejétmúlttá, anakronisztikussá válnak, vagyis: hogy ma már nem lehet heroikus lovasszobrot készíteni. Én úgy látom, hogy lehet, nem is egyet: ha ezt az alkotást körbejárjuk, minden egyes lépéssel új kontúrok mutatják magukat, új dinamika, új sziluettek. Azt is lehetne mondanunk: a művész 360 szobrot sűrített egyetlen kompozícióba.

• Publikálva: 2012.05.10. 18:01 • Címke: digitalizálás, műtárgy, europeana