a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A lélektani realizmus olasz mestere
Huszonöt éve, 1990. szeptember 26-án halt meg Alberto Moravia regényíró, a Római történetek és az Egy asszony meg a lánya szerzője. 1952-ben a Vatikán indexre tette műveit, ám ez is csak használt hírnevének és olvasottságának, nagy kedvenc volt Magyarországon is.
Alberto Pincherle néven született 1907. november 28-án egy gazdag római zsidó családban. Apja a századforduló Rómájának legkeresettebb építésze volt és festegetett is. Kilencéves korában csonttuberkulózist kapott, hosszú esztendőkön keresztül ágyhoz volt kötve. Ez az időszak szenvedélyévé tette az olvasást és a tanulást, Freudtól Joyce-ig szinte mindent elolvasott, s közben megtanult franciául, németül és angolul. Gyermekéveitől kezdve írt verseket, apja költségén 13 éves korában jelent meg első verseskötete.
Római lakásában
Huszonkét éves koráig költőként tartotta számon az olasz irodalom, bár már korábban is írt, egyelőre csak ujjgyakorlatként, rövid prózai műveket. Első regénye, A közönyösök 1929-ben jelent meg, és azonnal ismertté tette. A mű egy család történetén keresztül a római kispolgárság hazug és képmutató, erkölcsi válságokkal teli világát mutatja be. Már ebben a regényben érvényesült írói módszere, az általa tudományosnak nevezett realizmus, amely a valóságból leszűrhető tények, gondolatok filozófiailag általánosítható illusztrálását tartja szem előtt.
Feleségével Caprin (forrás: Wikipédia)
A regény megjelenése után egy ideig avantgárd folyóiratok szerkesztésében vett részt, majd 1930 és 1937 között újságíróként Párizsban, New Yorkban, Kínában és Görögországban időzött. Külföldön Pseudo (Ál) néven publikált folyóiratokban. Hazatérve az ellenzéki szellemű Gazzetta del Popolo munkatársa lett. 1941-ben házasságot kötött Elsa Morante írónővel, akivel Capri szigetén éltek, majd 1943-tól – Moravia fasizmust bíráló cikkei miatt – egy Fondi nevű falucskában rejtőztek. Róma felszabadulása után, 1944-ben tértek vissza az olasz fővárosba. A háború előtti regényeinek, elbeszéléseinek egyik legfontosabb témája szereplőinek reménytelen kapcsolattalansága, a kiüresedett érzelmek helyett a szexualitás felé fordulás.
A háború után folytatta újságírói tevékenységét is, cikkeit az Il Mondo és az Il Corriere della Sera közölte. Regényeinek középpontjába a magányosság, az elidegenedés, az érzelmi kiüresedés, az egyéni létezés kudarca került, ennek az időszaknak a legjelentősebb művei A megalkuvó, A megvetés és Az unalom című regények. Tömör, nyersen szókimondó, erotikával fűszerezett művek ezek, amelyekben az író továbbra is ragaszkodott a mély és leplezetlenül valósághű társadalomábrázoláshoz.
1962-ben a Jules és Jim premierjén Jeanne Moreauval
Az ötvenes évek közepétől műveiben – így a Római történetek és az Újabb római történetek című novellásköteteiben – új elem az egyszerű emberek felbukkanása. Ez jellemzi a világhíressé vált Egy asszony meg a lánya című regényét is, melyben egy szegény parasztasszony sorsán keresztül mutatja be a háború borzalmait.
1952-ben a Vatikán indexre tette műveit, ám ez csak használt hírnevének és olvasottságának. 1953-ban megalapította a Nuovi Argomenti című irodalmi-kritikai folyóiratot, amelyet a hatvanas évektől kezdve Pier Paolo Pasolinivel együtt szerkesztett. 1959-től 1962-ig a Nemzetközi PEN Club elnöke volt. 1966-ban több írótársával együtt Il Porcospino névvel színtársulatot hozott lére, amely több művét is bemutatta.
Az irodalom mellett a közéletben is tevékeny szerepet játszott. Soha nem tagadta rokonszenvét az Olasz Kommunista Párt iránt, 1984-ben függetlenként ugyan, de a párt listáján az Európai Parlament képviselőjévé választották.
Egy asszony meg a lánya (Vittorio de Sica, 1961)
Műveinek lélektani realizmusa alkalmassá tette azokat a filmfeldolgozásra. Vittorio de Sica 1960-ban készítette el az Egy asszony meg a lánya című filmjét, amely meghozta a sikert az akkor huszonhat éves Sophia Loren számára. A fiatal színésznő megrázó alakításával elnyerte az Oscar-díjat, valamint Cannes-ban a legjobb női alakítás díját is. Moravia írásai alapján Bertolucci, Bolognini és Damiani is készített sikeres filmeket. 2014-ben az Egy asszony meg a lánya című regényből Marco Tutinof operát írt, melynek ősbemutatóját a San Franciscó-i Operában tartották 2015 júniusában.
Moraviát 1990. szeptember 26-án római lakásán agyvérzés és szívbénulás következtében érte a halál. Emlékére a nevét viselő díjat alapítottak, amelyet az elbeszélő irodalom egy-egy olasz és külföldi képviselőjének ítélnek oda, s amelyet Kristóf Ágota, a Svájcban élő magyar írónő is megkapott. Halálának huszadik évfordulóján múzeum nyílt egykori római lakásában, a Tiberis folyó partján, a Lungotevere della Vittoria rakpart 1-ben.
MTI