a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Egy évnyi kastély a Tisza ölelésében
Van Magyarországnak egy olyan pontja, ahol azt hinné az utazó, hogy a
Loire völgyében jár. Ha Tiszadobra, az Andrássyak kastélyához vetődik az
ember, akkor megint csak a magyar múlt egyik gyönyörű darabkájával
találkozik, ami annyi hányattatás után 2014-re elnyerte ismét méltó
formáját. A 19. és 20. század fordulóján Klösz György is járt itt fotóapparátjával, és be is ment a neogótikus kastélyba. Öt felvételét most a fortepan.hu-n is tanulmányozhatjuk.
Az Andrássy-kastély elölnézete. A felvétel 1895-1899 között készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.175)
A Felvidéken birtokos Andrássyak 1741-ben szereztek birtokokat a környéken, magát a kastélyt a volt miniszterelnök, a „szép akasztott ember”, gróf Andrássy Gyula (1823–1890) építette Meinig Arthur tervei alapján 1880 és 1885 között. És bár első látásra leginkább egy Loire-menti kastélyra hajaz, ha jobban szügyre vesszük, bizony régi magyarországi épültek részleteit fedezhetjük fel rajta. A szembeszökő 12 torony inkább Vajdahunyad (várnagyi lakótorony) és Törcsvár arányait idézi, a kiegészítő épületelemeken pedig felfedezhetők a brassói Katalin bástya, vagy a marosvécsi reneszánsz kapuzat részletei.
Az Andrássy-kastély hátsó nézete. A felvétel 1895-1899 között készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.174)
Hogy aztán a szabadságharcos szerepléséért jelképesen kivégzett, majd amnesztiát kapó grófot és Erzsébet királynét összeboronáló népi képzeletnek mennyi igazsága van, azt nem lehet tudni, de a helyiek még mindig arról beszélnek, hogy a pompás hajlékot Gyula gróf szerelmének tiszteletére építtette. Az biztos, hogy készült bele a 4 bejárat, 12 torony, 52 helyiség és 365 ablak mellett királyi és királynéi lakosztály is. Északon egy máig élő buxuslabirintus és angolpark, keleten a Tisza határolja, és délen és nyugaton is parkerdők veszik körül.
Andrássy-kastély, dolgozószoba. A felvétel 1895-1899 között készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.027)
Belső terei egykoron kimondottan gazdagon díszítettek voltak, ami a Klösz György által készített belső felvételeken is látszik. A középkori hangulatot gobelinek és falikárpitok, reneszánsz bútorok, páncélok és fegyverbokréták biztosították. Később a fővárosból ide, a télikertbe telepítették a Rippl-Rónai ebédlőt, aminek teljes rekonstrukciója 2002-re készült el. A kastélyt 1918 végén „forradalmárok” kirabolták, és amit nem tudtak magukkal vinni, azt módszeresen összetörték.
Andrássy-kastély, nagyszalon. A felvétel 1895-1899 között készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.177)
Így lettek az enyészeté a velencei tükrök és csillárok, vagy a nehezen mozdítható bútorzat és a kerámiák nagy része is. Az „öreg” gróf fia, ifjabb Andrássy Gyula az életéből hátra lévő 11 év alatt a helybeliek szerint nem is tért ide többet vissza. Jöttek viszont 1945-ben az oroszokkal együtt a románok, akik katonai kórházat rendeztek be az ismerős épületben. Utánuk a Görögországból menekülő kommunisták gyerekeit gyűjtötték ide össze. 1950-ben aztán gyermekváros lett a kastélyból és ez az állapot tartott egészen 2007-ig, amikor a gyerekek egy új épületbe költöztek. Az épület 2,5 milliárdos felújítása 2010 és 2014 között zajlott, most teljes pompájában magasodik a szőke Tisza partján.
Pálffy Lajos