a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

​A buszpályaudvaron megállt az idő

erzs_lead.JPGEgy különös épület vonzza magára az arra járók tekintetét Budapest belvárosában, az Erzsébet téren.

Két hatalmas kockát emeletmagasságban fedett üvegfolyosó köt össze. A parkból nézvést a házon terméskő burkolatot látunk, ha a forgalmas Károly körút felől közelítünk, nagy üvegablakok fogadnak és egy monumentális felirat a tetőn: Volánbusz. Ha kicsit utánajárunk az épület történetének, kiderül, hogy nem akkor készült, amikor gondoltuk, nem a második világháború előtt, hanem a kommunista diktatúra első évében, 1949-ben kezdték el építeni a Bauhaus markáns stílusjegyeivel a buszpályaudvart, amelyet az idősebbek az Engels téri központi buszpályaudvarként ismernek. Korábban, a mai közlekedés kavalkádjában szinte elképzelhetetlen – még ennél is furcsább helyen működött a buszközpont: az Oktogonon.

6

Az új építkezést többféle vita kísérte. Az egyik vonulata azt bírálta, hogy a parkból vágtak le neki helyet, így kisebb lett a belváros zöldterülete. A másik fővonal építész-szakmai volt. Az Állami Mélyépítés-tudományi és Tervező Intézetben dolgozó Nyíri István tervezte az épületet. A szocialista realizmus építészetet is megbéklyózó kultúrdiktatúrája előtt, a Sztálin-barokk térhódításának küszöbén csodaszámba ment ez a modernista formavilágú, emberléptékű, barátságos térarányú épület létrejötte. A még nem teljesen eldurvult kultúrvilágban így tehát elkészülhetett egy rövid átmeneti történelmi korszakra jellemző ház, ám tervezőjét szakmabéli társai nem tudták megvédeni a kozmopolita formalizmus és az öncélú modernizmus vádjától. A buszpályaudvar ma már műemlék. Igaz, nem eredeti funkciójában, hanem a magyar formatervezés nagy bonyodalmak közepette létrehozott központjaként működik.

Azokban az időkben, a hatvanas, hetvenes években, amikor a magyar közlekedésben forradalminak mondható helyzet uralkodott, a régi már nem, az új még nem működött. Azaz nem öntötték el személyautók milliói az országot, az emberek többsége tömegközlekedési eszközökkel utazott. Különös varázsuk volt ezeknek az utazásoknak. Néha nem is kellett felszállni semmire a központi buszpályaudvaron, az ember előtt mégis kinyílt az ország. Itt nyilvánvalóvá vált, hogy bármelyik magyar városba eljuthatunk. Sőt a nemzetközi járatok is innen indultak, így a vasfüggöny mögötti nép a külföldi városok feliratai láttán képzeletben akár mehetett is világot látni. A peron mellett katonás rendben sorakoztak a faros Ikaruszok, ha kiberregett az egyik, beállt helyébe a másik. A buszok szélvédője mögött fehér táblákon fekete betűkkel városnevek: Eger, Nyíregyháza, Debrecen, Győr, Szombathely, Nagykanizsa. A nagyobbik kiszolgáló épületben háromszintes váróterem. Az alagsorban komoly illemhelyrendszer. A földszinten, amely egyben a fő szint is volt, pénztárak sora, balra az induló, jobbra az érkező járatok óriási jelzőtáblái, szemben a büfék. Néhány kerek asztalka is volt ott, körülöttük piros műbőr ülőkék. A büfé rántott húsos zsömléjét, vagy rózsaszínű és sárga mignonjait aki ette, nem feledte. A földszintről széles lépcsősor vezetett az emeleti körfolyosóra, itt apró trafik, ajándékbolt és újságos kapott helyet. Az épület belső tere a maga célszerű rendezettségével nyugalmat sugallt. Itt soha nem volt tumultus, tülekedés. Aki akkoriban utazni indult, az tudta, mikor kell kiérkeznie a pályaudvarra, mennyit kell várnia, mikor szállhat fel a buszra, és mikor érkezik meg a célállomásra. A buszokon egyébként nem csak az egyenruhás, tányérsapkás sofőr volt jelen hivatalos személyként, hanem ott csattogtatott jegylyukasztójával a kalauz is, aki, mint az mostanában lassan-lassan kiderül, igen sok esetben más állami szervnek is dolgozott. Aki azonban akkor volt fiatal utazó, ezzel egy cseppet sem törődött, ment az útjára, és azt hitte, attól, hogy utazik, szabad.

3

Amilyen felemás volt a helyzet a buszpályaudvar építésekor, ugyanolyanná vált 1990 után. Lebontották volna, mert a szocialista realista stílus mintapéldányának gondolták, erről viszont szó sem lehetett, hiszen 1977 óta védett műemlék. Az utóbbi évtizedben meglehetősen nagy botrányok voltak az ide megálmodott design terminál körül. A magyar formatervezés központjának szánt házat a tervek szerint egy olyan kiállító térnek szánták, amely design rendezvényeknek ad otthont. Könyvesboltot is terveztek, szakkönyvtárat, konferenciatermet és internetes kapcsolatot más hasonló intézményekkel. Mindez azonban titokzatos pénzeltűnések, többszöri határidő-módosítások után csak 2011-ben valósulhatott meg. Mára tehát az a hely, amely őrzi és felidézi a fél évszázaddal ezelőtti hétköznapokat, új feladatokat kapott: megmutatni azt, milyenek azok a formák, amelyek újra jobban élhetővé tehetik a világot.

Tértörténet
Az Erzsébet tér a pesti városfal Váci kapuján kívül alakult ki először Új tér, későbbi nevén Vásártér néven. 1858-tól Erzsébet tér, 1946-tól Sztálin tér, 1953-tól Engels tér, 1990-től ismét Erzsébet tér a neve. Itt állt a Hauszmann Alajos által tervezett Kioszk, melynek földszintjén kávéház, emeletén táncterem volt. Később ebben az épületben kapott helyet a Nemzeti Szalon, amit a második világháború után lebontottak. A megnövekedett teret ma a Bécsi utca, a József Attila utca, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Harmincad utca határolja. Ez a pesti belváros legnagyobb zöldterülete. A tér közepén lévő Danubius-kút eredetileg a Kálvin téren állt. (Wikipédia)

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.05.16. 16:15 • Címke: város, épület