a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Korán jött remekmű

Ének a búzamezőkről DVD-bemutató és díszvetés

enek_lead

Elkészült a MaNDA 80. DVD-kiadványa, Szőts István Ének a búzamezőkről  című, betiltott filmjének teljes körű digitális restaurálása. Kevesebb, mint egy évvel az ugyanilyen módszerrel megmentett Emberek a havason vetítése után  sor kerülhetett Szőts István másik korszakalkotó művének a bemutatójára is. Az eseményen jelen volt a rendező özvegye és Sára Sándor operatőr-rendező is.

Bevezetésül forrásértékű részleteteket láthattunk a kiadvány 46 perces extrájából. Szőts István 1988-ban Csoóri Sándornak és Hanák Gábornak az OSZK Történeti Interjúk Tára részére tízórás életműinterjút adott, ahol filmjei forgatásáról, a korabeli cenzúráról, stílusáról és megvalósulatlan filmterveiről beszélt. A vetített részletek az Ének a búzamezőkről keletkezésének és betiltásának körülményeit járták körül. Szőts arról beszélt, hogy mennyire izgatta őt formailag az Alföld, bizonyítani akarta, hogy nem csak a szép hegyek között tud megrendítő drámát forgatni, hanem nagy, horizontális terekben is. Kihívásnak tekintette, hogy a „kozmikus film” eszméjét, „amikor a természet, mint egy hatalmas orchester segíti a dráma kibontakozását”, a végtelen rónán is megvalósítsa, hiszen beleszületett a természetbe.

buzamezok

buzamezok2
Képek a filmből

Először 1943-ban nyújtotta a be a Móra-regényből készült forgatókönyvet. Drámai, amint arról mesél, hogy az első világháború után játszódó regény egyik legszebb motívuma, a „magyar puszta és az orosz sztyeppe kézfogása”, a magzatelhajtásba belehalt Piros keresztjét együtt cipelő Ferenc és Szpiritutó drámai képe paradox módon egyik kultúrkormányzatnak sem kellett. A horthysta cenzúra szerb parasztot képzelt el, a háború utáni pedig a helyzet kényessége miatt nem tolerálta a magyar „hadimenyecske” és az orosz hadifogoly egymásra találását. A koalíciós időkben a rendező engedékenyebb lett a cenzorokkal, és kivette a az orosz parasztot a forgatókönyvből, mert mindenképpen meg akarta csinálni a filmet. Ezzel a csonkítással, és a regényhez képest azzal a változtatással forgatta le a filmet, hogy életben hagyta Ferencet, mert a „föld erősebb a kardnál”.

Megjelent DVD-n

A már meghirdetett bemutató előtt a Kommunista Párt bekérette és váratlanul betiltotta a filmet. Kiderült, hogy ami a forgatókönyv elfogadása idején még előnynek számított, egy év alatt, tisztán politikai okokból, hátrány lett. A téeszszervezés időszakában már nem volt kívánatos a magyar paraszt földszeretetének ábrázolása, miképpen a kezdődő hidegháború korában a pacifista szemlélet sem. Az első képsorok láttán, amelyek a búzaszentelő körmenetet ábrázolták, Rákosi tüntetőleg kivonult a vetítőből. Ez megpecsételte a film sorsát. Évtizedekre dobozba került, néhány egyszeri vetítéstől eltekintve csak a rendszerváltás után láthatta a nagyközönség. Szőts pedig a filmgyártás centrumából a margóra szorult vissza, fényképezőgépek eladásával és népszokások megörökítésével tartotta fenn magát.

buzamezok
A beszélgetés résztvevői: Szőts Istvánné Gyenes Mária, Sára Sándor operatőr-rendező, Fazekas Eszter filmtörténész, Gazsy Csaba, a Focus Fox vezetője és Moldován Márton filmrestaurátor, a MaNDA munkatársa (fotó: Major László)

Fazekas Eszter filmtörténész, a kiadvány szerkesztője szerint Szőts István korán jött vizuális stílusa nagy hatást gyakorolt a magyar új hullám rendezőire. Kósa Ferencet idézte, aki a magyar film és Szőts viszonyát egy japán metaforával jellemezte. „Kurui zakinak” hívják a japánok, ha a havas tájban hirtelen kivirágzik a cseresznyefa. Az Emberek a havason, de e betiltott mű stílusa nemcsak a neorealizmus megalapozása volt, hanem hatott a húsz évvel későbbi magyar modernizmusra is, ahogy a tájjal drámai hangulatokat jelenítenek meg, vetítenek előre. Ezek a balladai jellegű elemek tovább éltek elsősorban tanítványa, Sára Sándor szintén geometrikus jellegű rendezői és operatőri munkáiban, amelyeket Gaál Istvánnal és Kósa Ferenccel készített, és a korai Jancsó-filmek puszta-képében is megjelennek.

buzamezok
Szőts Istvánné Gyenes Mária és Sára Sándor (fotó: Major László)

A jelenlévő Sára Sándor mestereként, példaképeként emlékezett meg róla. Szőts volt az első „hús-vér filmrendező”, akit személyesen láthatott, amikor az állami alkalmazást visszautasító Szőts a Népművelési Intézet „robotosaként” érkezett Turára, Sára gyerekkorának helyszínére. A 18 éves ifjú fotográfus három napig cipelte utána a statívot. Miközben képről, komponálásról, filmről beszélgettek, szemléletet és rendíthetetlenül elvhű magatartást is lehetett tőle tanulni. Ez volt rá a legnagyobb hatással. Ez a személyiség mutatkozott meg később is, amikor Sára Sándort nem vették fel a Főiskolára, azzal vigasztalta: „A tehetség nem vész el, csak elkallódik.” És ez a meg nem alkuvó személyiség mutatkozott meg akkor is, amikor egy filmtervéről bebizonyosodott, hogy munkahipotézise nem helytálló – nem toldotta-foldotta, mentve a menthetőt, hanem egyszerűen visszavonta, sőt saját maga cáfolta meg korábbi elképzelését. A hetvenes évek végén ugyanis együtt forgattak Esterházy István nádorról egy dokumentumfilmet, amely azon a feltételezésen alapult, hogy a nádor a Habsburg udvar cselszövéseinek áldozata lett. Már leforgattak bizonyos musztereket, mikor kiderült, hogy a nádor halálakor viselt mellényén található vérnyomok végzetes tüdőbajt igazoltak. Ezért mondott le arról a filmtervről, amellyel visszatérhetett volna a filmgyártásba. A Hollókő egy napját megörökítő Kövek, várak, emberek (1955) című néprajzi dokumentumfilmben is együtt dolgoztak – ez a film is felkerült a DVD-re, a MaNDA saját restaurálásában. Végezetül kiemelte Szőts 1945-ben íródott Röpiratának jelentőségét – ez az írás, a magyar film, s általában a nemzeti kultúra háború utáni újjászervezésének átfogó terve, amelyet Szőts még az óvóhelyen írt, sajnos máig aktuális gondolatokat tartalmaz.

buzamezok
Fazekas Eszter és Gazsy Csaba (fotó: Major László)

A film teljes körű digitális restaurálása a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Focus Fox Stúdióban készült. A stúdió vezetője, Gazsy Csaba érdekes demo-anyaggal szemléltette, hogyan zajlott a teljes körű digitális restaurálás. Ismét meggyőződhettünk arról, hogy hiába vannak okos szoftverek, rengeteg emberi munka és lelemény kell egy ilyen projekt kivitelezéséhez. A folyamat végén ma már sokszor nem készül celluloid kópia, mert drága, és mert a legtöbb mozi levetíteni sem tudná – csak digitális kópia, azaz DCP – ilyet láthatott a közönség az Urániában is a DVD-bemutatót követően.

A restaurálást technikailag három dolog nehezítette. Először is maga a címben emlegetett búzamező, amelynek hullámzó mozgását feltehetően szélgépekkel is felgyorsították a forgatáson. A digitális restaurálás során kockáról kockára végigmentek a kópián és a hiányzó elemeket a szomszédos kockákból rekonstruálták – ez értelemszerűen nehezebb, ha a mozgás gyors és nehezen kiszámítható. A másik nehézség abból adódott, hogy a háború után sokféle maradék nyersanyagra forgattak, ezeket kellett egységes megjelenésűvé formálni. Végül, Szőts kísérletező alkata is komoly kihívások elé állította a restaurátorokat: Etel lázálom-jeleneteinek stroboszkópszerű villanásai a rengeteg szennyeződés miatt 2-3 héttel hosszabbította meg a restaurálási munkát. Ami amúgy sem volt rövid: négy hónap alatt, 2000 munkaórával, sok kézi munkával vizsgálták át és javították ki a hozzávetőlegesen 120 ezer képkockát, 11 ember dolgozott rajta. Gazsy Csaba az ilyen volt/ilyen lett demók után mutatott néhány filmes bakit is: az egyiken egy képbe belógó csapó oson ki a képből, a másikon Szőts István maga látható egy pillanatra:

video

 

video

Végül Moldován Márton, a MaNDA munkatársa arról beszélt,  milyen technikai és filológia kérdések merülhetnek fel egy restaurálási folyamat során, s milyen szempontok alapján lehet a megfelelő kellékeket kiválasztani. Szólt arról, hogy az Ének a búzamezőkről felújításánál például a hangot három változatból rakták össze.

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2015.10.14. 16:01 • Címke: dvd-bemutató, szőts istván, manda, dvd

Kapcsolódó írások

Magyar játékfilmek