a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Negyvenmillió tégla van benne
Százharminc éve, 1885. október 12-én tették meg az első kapavágást a
budapesti parlament építkezésén az akkori Tömő (ma Kossuth Lajos) téren. Az ország legnagyobb épülete egy régi szeméttelep helyére épült magyar alapanyagból, magyar technikával, magyar mesterekkel.A magyar rendi törvényhozás több száz évig Pozsonyban ülésezett, Budán csak 1790-ben, 1792-ben és 1807-ben tartottak országgyűlést a mai Országház utcában, a volt klarissza kolostor egyik szárnyában. Az első népképviseleti parlament 1848-ban már Pesten, a Vigadó nagytermében ült össze. A Ház a kiegyezés után a Sándor (ma Bródy Sándor) utcában, a mai Olasz Intézetben tanácskozott – a palotát 1865-66-ban tíz hónap alatt építették át ideiglenes országháznak Ybl Miklós tervei alapján.
A Parlament (forrás: wikipediahu)
„Az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó országháznak a főváros ötödik kerületében levő Tömő téren építését″ az 1880. évi LVIII. törvénycikk rendelte el. A beépítetlen, gödrös helyet száz évvel korábban még szeméttelepnek használták, feltöltését csak a 19. század közepén kezdték el, innen az elnevezés. (Mai nevét a tér 1927-ben kapta, amikor a felavatták ott Kossuth Lajos emlékművét.) Az 1882-ben kiírt tervpályázatra 20 pályamű érkezett be, ezek közül Steindl Imre terveit valósították meg. Az eklektikus-neogótikus stílusú parlament Magyarország legnagyobb épülete, méreteire jellemző, hogy belsejében mintegy ötven lakóház férne el. Az Országgyűlés az 1884. évi XIX. törvénycikkben hagyta jóvá az építési terveket, a jogszabály azt is előírta, hogy a munkát lehetőleg tíz év alatt fejezzék be.
Steidl tervei (forrás: mnl.gov.hu)
A munkálatokat az Építészeti Tanács égisze alatt különbizottság felügyelte, az építkezést Steindl vezette. Az első kapavágást 1885. október 12-én tették meg, de ezután rögtön szünetet kellett tartani, hogy a vízvezetékeket, kutakat más helyre telepítsék. A munkák során mintegy 176 ezer köbméter földtömeget mozgattak meg, 40 millió téglát húztak fel, félmilliónál több díszkövet faragtak a falak díszítésére. A kor leghatalmasabb beruházásának jelszava „magyar anyagból, magyar technikával, magyar mesterekkel″ volt, ami egész iparágakat lendített fel. Persze a törvényben rögzített tíz év kevésnek bizonyult, az 1896-os millenniumi ünnepségekre az épület csak kívülről készült el, a munkálatok teljesen csak 1904-ben fejeződtek be.
Az alapozás (forrás: ritkanlathatotortenelem.blog.hu)
A 268 méter hosszú, középen 123 méter széles, a kupola tornyával 96 méter magasra emelkedő, 18 ezer négyzetméteres épület alapteste egyetlen, 2-5 méter vastag betonlemez, amely a dunai kavicsba vert vörösfenyő cölöpökön nyugszik. A munkálatok során a költségek a tervezett duplájára nőttek, 9 millió forint (18 és fél millió korona) helyett a végső számlán 38 millió aranykorona szerepelt. A további költségnövekedés elkerülése érdekében készült a kőburkolat az olcsóbb, puha sóskúti mészkőből, amit azonban a városi levegő gyorsan tönkretett. A kőcsere 1925 óta folyamatosan zajlott, és csak öt éve, 2010-re készült el a teljes rekonstrukció, amelynek során megoldották a rossz minőségű kövek okozta problémát.
Parlament a Bem (Margit) rakpartról nézve. A előtérben az Esztergom lapátkerekes gőzhajó. A felvétel 1900 körül készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.106)
Az Országház alaprajza szimmetrikus elrendezésű, főbb terei keresztformát alkotnak és metszéspontjukban magasodik a kupola. Az épület négy szintre oszlik, kívül 88, belül 152 szobor díszíti, a belső díszítésekre 40 kg aranyfüstöt használtak fel. Az épületen belül 27 kapu, 29 lépcsőház, 10 belső világítóudvar, 13 lift és több száz iroda található. A helyiségeket végtelennek tűnő folyosórendszer köti össze, a Házban futó vörös színű szőnyeg közel 3 kilométer hosszú. Itt valósult meg az országban az első távfűtés, világszínvonalú volt a szellőzés és a világítás megoldása is. Esztétikailag a Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Az elrendezés a kétkamarás parlament funkcióihoz alkalmazkodik, az alsó- és a felsőház önálló két szárnyának összekötő kapcsa a hatalmas kupolacsarnok. A két ülésterem méretében és kialakításában teljesen megegyezik egymással, ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára. Közöttük emelkedik a kupola, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg és a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált. A Kossuth téri főhomlokzat kiugró középrésze a delegációs termet és a barokk díszlépcsőházat foglalja magába, ennek freskóit Lotz Károly festette, a főkapu bronz oroszlánjait Markup Béla tervezte.
Az Országházban 1894. május 5-én tartották a bokrétaünnepet, a félkész épületben 1896. június 8-án, a millennium idején gyűltek először össze a honatyák. (Ülésről még nem lehetett szó, mivel székek nem voltak a teremben, csak a hercegek és hercegnők számára.) Az első országgyűlést 1902. október 8-án tartották az épületben, a munkálatok teljesen 1904-ben értek véget. Az épület Budapest egyik jelképe, a korona áthelyezése, 2000 óta évente közel egymillió látogató tekinti meg.
mti