a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A Szent István születése
Kevés olyan hajóról tudunk a világtörténelemben, melynek születésénél és
halálánál is ott volt a kamera. Ezen kevesek közül az egyik éppen
a magyarok által épített Szent István csatahajó, amely 1915-ben állt
hadrendbe, és 1918. júniusában süllyesztették el egy MAS torpedói. Az osztrák filmintézet jóvoltából most megnézhetjük születését is, pontosabban a hajótest vízre bocsájtását és annak előkészületeit.
A Szent István építéséről maga az uralkodó, Ferenc József döntött, és osztályának (Tegetthoff) negyedik hajójaként bocsájtották vízre Fiuméban, 1914. január 17-én. Az 1905-ben alapított Ganz Danubius külön erre a célra kialakított sójáján (rámpa) építették 152 méter hosszúra, 28 méter szélesre és 8,5 méteres merülésűre. A csatahajót 275 milliméteres páncél borította, 12 kazán, négy gőzturbina és az általuk meghajtott két hajócsavar, összesen 27 ezer lóerő mozgatta 38 kilométer per óra csúcssebességgel. Fő fegyverzete 12 darab, tornyaiban hármasával elhelyezett 305 milliméteres ágyúból, 12 százötvenes és 18 hetven milliméteres lövegből állott. Mindezek mellett volt rajta természetesen néhány gyorstüzelő ágyú, géppuska és négy torpedóvető cső is. A hajót és a fegyverzetét majdnem 1100 tengerész kezelte, akik a Monarchia szinte minden nációjából kerültek ki. Történetéhez az is hozzátartozik, hogy a Nagy Háború alatt egyszer sem mozdult ki a polai hadikikötőből, erre alkalmas fegyvereivel maximum a bázis légvédelmét erősítette. Első és egyben utolsó útjára, az otrantói blokád áttörésére indult, amikor torpedókkal elsüllyesztették.
A képre kattintva juthat el a videóig
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen az EFG honlapján is elérhetővé tett filmen még a hajó születését láthatjuk. A 16 perces játékidő a Fiumét mutató nyitó képsorok után a vízre bocsájtás előkészületeivel kezdődik. Két-két ember által mozgatott, kötelekre függesztett talpfákkal ékelik ki a hajótestet, majd már a tartóoszlopok eltávolítását láthatjuk. A kamera megmutatja az egyik legfontosabb műveletet, a „futómedence” szappanozását, síkosítását is. Ezután láthatjuk a víz felé közelítő hajótestet, amit két állásból is rögzítettek a kamerák. A hajó keresztanyja Mária Terézia főhercegnő volt, aki pontban 11 órakor a szlovén származású Anton Haus admirálisnak, a Császári és Királyi Haditengerészet parancsnokának kérésére a keresztelő után megnyomott egy gombot, a hidraulika és a víz pedig tette a dolgát. 06:50-nél viszont visszakanyarodik a film a hajó építéséhez, futólépésben közlekedő munkások igyekeznek a helyükre, akik aztán méretes kalapácsokkal verik a hajó bizonyos részeit. Az a felvételeken is látszik, hogy a páncéllemezek egy részének felrakása és a fedélzeti építmények, fegyverzet még hiányzik a vízre bocsájtáskor hajóról, ezeket már a vízen szerelték fel rá. A film ezeket a munkálatokat nem mutatja, viszont láthatunk a kalapácsosok mellett a hajótesten dolgozó hegesztőket, lángvágósokat, és láthatjuk a berakodás bizonyos fázisait is. Megmutatják például a 305 milliméteres hajóágyúk lövedékeit, amiket a mögéjük helyezett külön töltetekkel indítottak útnak a célpontok felé. A befejező képsorokon pedig a kész Szent Istvánt láthatjuk teljes pompájában, mozgásban és harci alakzatban, majd pedig megnézhetjük tüzelés közben is. Alig használt ágyúi most az Adria fenekén nyugosznak, de erről a következő cikkben olvashatnak bővebben.
Pálffy Lajos