Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Politikai témájú térképeket felvonultató kiállítás nyílik a Propaganda az első világháborúban című tárlathoz kapcsolódva október 27-én az Országos Széchényi Könyvtárban.
Az első világháború centenáriumára emlékezve az OSZK Térképtára az 1914 és 1918 között zajló háborút különböző szemszögekből vizsgáló kiállítássorozatot indít, ennek első állomása a nagyközönség által szerdától látogatható térképtörténeti tárlat lesz. Az I. világháború térképeken: Propaganda című kiállítás anyagában a korban népszerű karikatúra térképek, újságokban megjelent térképmellékletek, frontra küldött levelezőlapok és képeslapok ugyanúgy megtalálhatóak, mint a különféle politikai témájú plakátok és szórólapok is.
Angol karikatúra térkép (forrás: oszk.hu)
A bemutatott térképeket a háború alatt egyrészt az egyre növekvő számú és kiterjedésű frontvonalak ábrázolására, másrészt az ellenség kifigurázására vagy éppen a gazdasági hegemónia, a világbirodalmi törekvések érzékeltetésére is felhasználták. A kiállítás részeként láthatóak lesznek a Térképtár gyűjteményébe tartozó külföldi – brit, francia, német és amerikai – propaganda célú térképek is, amelyek segítségével megismerhető, milyen szlogeneket, allegóriákat, valós vagy kitalált történeteket használtak fel a szembenálló felek saját hátországuk és a semleges államok megnyerésére.
A britek által ekkoriban egyszerűen csak hunoknak titulált németek például szívesen jelenítették meg a propagandában az angolokat mint erőszakosan gyarmatosító, a fél világot rabláncon tartó népet, az orosz medvét pedig gyakorta az osztrák és német vadászok elől menekülve ábrázolták. Mint írják, a tárlat anyagában számos olyan, ebben az időszakban született – és a szemben álló felek által jelentősen eltúlzott – terv is megtekinthető lesz Európa újrafelosztásáról, amelyek új értelmet nyertek a háború végét lezáró békékkel. Az I. világháború térképeken: Propaganda című kiállítás 2016. március 19-ig látható az Országos Széchényi Könyvtár hatodik emeletén.
MTI