a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

John Keats, a szépség költője

keats_lead220 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Shelley kedves barátja és pártfogoltja, a tragikusan rövid életű költőóriás, John Keats.

Londonban született 1795. október 31-én. Nyolcéves volt, amikor édesapját halálra taposta egy ló. Édesanyja újra férjhez ment, de a családi vagyon nagy részét elvesztette, és miután második házassága tönkrement, gyermekeit elhagyta, hogy nagyanyjuk nevelje őket. Amikor visszatért hozzájuk, már nem sokáig örülhettek neki, hamarosan meghalt tbc-ben. Ilyen tragédiák egy felnőtt embert is megviselnének, Keats pedig még gyerek volt ekkor. A művészetek, különösen az irodalom és a költészet volt az, melyből vigaszt merített fájdalmában.

Művészi ambíciói ellenére sebészt akartak nevelni belőle, de végül tanulmányait gyógyszerészként fejezte be 1816-ban. Első verseskötete 1818-ban jelent meg (Versek) de nem hozott számára mást, mint kritikát és ellenérzéseket, csak úgy, mint az Endymion című négykötetes románc. Bár a sok negatív vélemény elvehette volna a kedvét a további munkától, barátainak írt leveleiből kitűnik, hogy sikerült túltennie magát ezeken, és újragondolta a költészet szerepét a társadalomban. Egy olyan új irányt képzelt el, mely a szépséget már nem a mítoszok világából meríti, hanem az emberi tapasztalat igaz valóságából.

keats
William Hilton portréján (forrás: Wikipedia)

Úgy gondolta, hogy az ember képes a szellemi és társadalmi korlátokon átlépni, sőt képes messze meghaladni azt, amit az emberi természetről gondoltak akkoriban. Visszautasította azt a konvencionális gondolkodásmódot, mely az emberi érzékelést zárt rendszerbe, „normális” keretek közé akarta kényszeríteni. Szerinte az élet annál sokkal összetettebb, kreatívabb, átláthatatlanabb. Versei sokszor a költő boldogság-keresését mesélik el, és újradefiniálják a szépség fogalmát. Az Óda egy görög vázához és az Óda egy csalogányhoz talán a legismertebb művei. A görög váza az eszköz, amely megörökíti a pillanatot: a boldogság, a vágy, az élet elevensége tükröződik a ráfestett képeken, de mozdulatlanságra, beteljesületlen öröklétre van ítélve.

Az alábbi videón a kellemes hangú brit színész, Benedict Cumberbatch szavalja az Óda egy csalogányhoz című verset. Az angolul nem tudóknak is érdemes belehallgatni, ha kíváncsiak a vers eredeti angol hangzására, melódiájára:

Keats 1818 novemberében ismerkedett meg Frances (Fanny) Brawne-val, és 1819 októberében eljegyezték egymást. Ebben az időszakban írta legjelentősebb verseit, mintha a lány múzsaként hatott volna rá, és költészete érzékletesebb és érzékibb volt bármely más korabeli romantikus költőénél. A Hyperion írását félbehagyta, amikor meghalt szeretett öccse, Tom, aki már régóta tbc-ben betegeskedett. Később ezt a művét újraírta Hyperion bukása címmel (1819). Keats ekkor meglehetősen rossz anyagi körülmények között élt, és az esküvőt nem tarthatták meg addig, míg pénzügyi gondjai nem rendeződtek, ugyanis a lány anyja megtagadta beleegyezését.

keats_haz_hampstead
A Keats ház Hampsteadben ma múzeum (forrás: Wikipedia)

Keats rövid életében mindössze háromkötetnyi verset publikált, az utolsót 1820-ban (Lamia, Isabella, Szent Ágnes – este, és más versek), és ezekből összesen kétszáz példányt vettek meg haláláig.

Ha félelem fog el…

Ha félelem fog el, hogy meghalok
s nem aratom le termő agyamat,
s mint gazdag csűrök, teli könyvsorok
nem őrzik meg az érett magokat;
ha látom a csillagos éjszakán
a nagy regény ködös jelképeit
s érzem, hogy árnyait leírni tán
a sors mágikus keze nem segít;
ha azt érzem, te percnyi tünemény,
hogy többé majd nem nézhetek terád
s a gondtalan, tündér szerelmet én
nem ízlelem, akkor a szép világ
partján tűnődve állok, egyedül,
s Hír, Szerelem a semmibe merül.

(fordította Vas István)

Amikor világossá vált, hogy ő is tuberkulózisban szenved, orvosa melegebb éghajlatot javasolt neki a téli időszakra. Ekkor Fanny anyja azt ígérte Keatsnek, ha visszatér külföldről, összeházasodhatnak Fannyval. 1820 szeptemberében a keserves búcsú után elutazott Itáliába egy festő barátjával, aki a végsőkig mellette maradt.

Utolsó szonett

Bár volnék, mint te, Csillag, oly örök –
nem a magas ég magányos tüze,
hogy türelmesen a világ fölött
vigyázzam, mint álmatlan remete,
a mozgó tengert, mely papként szelíden
mossa a föld emberi partjait
vagy nézi a friss havat, melynek ingyen
fehérébe hegy s mocsár öltözik -
nem – én kedvesem érő kebelén
vágynék lenni szilárd s változhatatlan,
hogy annak lágy, lélekző melegén
őrködjem örök-édes izgalomban:
azt szeretném, azt hallgatni, örökkön,
ott élni mindig – vagy meghalni rögtön.

(fordította Szabó Lőrinc)

Hosszú és fájdalmas volt a kín, amit ki kellett állnia, mert a doktor szigorú diétát is elrendelt neki, gyakorlatilag éheztette. Így nemcsak az oxigén, de a táplálék hiánya is kínozta a nagy vérveszteség mellett, és hiába kért ópiumot római orvosától szenvedése enyhítésére. A halál 1821. február 23-án könyörült meg rajta. Fanny előtt az utolsó pillanatig titkolták, hogy kedvese gyógyíthatatlan. Mikor megkapta halálának hírét, a lány rövidre vágta a haját, fekete ruhát vett fel és azt a gyűrűt hordta, amit Keatstől kapott. Ezután még hat évig gyászolta a költőt.

fanny_brawne
Fanny Brawne 1850 körül (forrás: Wikipedia)

Percy Bysshe Shelley is méltón megsiratta barátját Adonais című művében:

Keats sírjára

Aki azt kívánta, hogy sírkövén ez álljon:
„Az fekszik itt, kinek nevét a vízre írták.”
De még a szél el sem söpörte, már
megbánva orvvetésű gyilkát,
a halhatatlanná tevő tél, a halál
ráfútt a vízre – s megdermedt az ár,
hogy kristálylapján címerként ragyogjon
Adonais neve!

(fordította: Somlyó György)

Ezúton is köszönöm volt tanáromnak és konzulensemnek, Péter Ágnesnek, hogy megismertetett az angol költészettel. Az ő könyveit, például a Keats világát ajánlom mindenkinek, aki szeretne elmélyülni a témában. Aki pedig szereti a szép kivitelű kosztümös filmeket, az nézze meg a Fényes csillag című romantikus drámát, mely a költő és Fanny szerelmét dolgozza fel.

keats_shelley_haz
A Keats-Shelley ház Rómában

Keats születésének 220. évfordulóján költészeti műhelyt tartanak Rómában, a Keats-Shelley házban, leendő költők részére. Az egész napos program során Keats verseit és leveleit olvassák fel és elemzik szakértő segítségével, majd az olvasottak által inspirálva versírással töltik a délutánt, illetve felolvassák saját költeményeiket.

Aknai Zita

• Publikálva: 2015.10.31. 08:00 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia