​„640 KB mindenkinek elég”

Bill Gates 60 éves

Maga Bill Gates mondta ezt 1981-ben, az IBM PC bemutatásakor, ami az akkoriban megjelenő DOS 1.0 operációs rendszer telepítéséhez tényleg elegendő memória volt. A ma 60 éves IT géniuszról nem könnyű írni, abban az értelemben, hogy szinte mindenki tud róla valamit, ha mást nem, hogy ő a világ egyik leggazdagabb embere. Nos, kezdjük az elején!

William Henry „Bill” Gates 1955. október 28-án született Seattle-ben, William H. Gates és Mary Maxwell Gates második gyermekeként. Van egy nővére, Kristiane, illetve egy húga, Libby, a család angol, német és skót-ír felmenőkkel is rendelkezik. Mivel a szülők igencsak sikeres üzletemberek voltak, a fiatal Bill számára ez példaképként szolgált, azaz, hogy neki is vinnie kell valamire ebben a földi életben. Miután elvégezte a Seattle-ben lévő Lakeside középiskolát, felvételt nyert a Harvardra, ahol végül mégsem szerzett diplomát. Ideje nagy részét ugyanis nem a tanulással, hanem számítógépezéssel, illetve a rajtuk futó programok vizsgálatával töltötte. Ugorjunk hát oda, amikor az ifjú mester úgy döntött, megalapítja élete első cégét. (Nem, nem a Microsoftot!)


Az ifjú Bill Gates (fotó: gatesnotes.com, Copyright 2010 Gates Notes, LLC)

Az talán köztudott, hogy Bill Gates – Steve Jobs-hoz hasonlóan – egy garázsból indult, bár ezt sokan vitatják. Még csak középiskolás volt, amikor az 1970-es évek elején megalapította a Traf-O-Data nevű kis cégét. Persze nem egyedül, hanem legjobb barátjával, Paul Allennel, akivel középiskolai osztálytársak voltak. A cég autószámláló berendezéseket gyártott, amelyek tulajdonképpen egy Intel 8008-as mikroprocesszorral felszerelt MITS Altair mikroszámítógépek voltak.
A szoftvert hozzá Gates és Allen írták (BASIC), a hardver tekintetében pedig Paul Gilbert (nem a rockzenész!), szintén egykori iskolatárs segédkezett. Sajnos a vállalat – az ígéretes kezdet ellenére – nem hozott elég nyereséget, így megszüntették. A fiatal és lelkes duó azonban nem csüggedt sokáig, 1975-ben új céget alapítottak
Micro-Soft néven. Nem elírás, kezdetben tényleg kötőjellel volt
a cég neve, a „Micro” a mikroszámítógépre, a „Soft” pedig a szoftverre utalt. A cég gyakorlatilag ugyanazt csinálta, mint kezdetben, azzal a különbséggel, hogy már csak a szoftvert adták egy meglévő hardverhez, számítógéphez. Külön megállapodást kötöttek az akkoriban igencsak jól menő cégnek számító Micro Instrumentation and Telemetry Systems (MITS) vezetőjével, Ed Robertsszel. Ennek értelmében a MITS által forgalmazott Altair 8800-as gépekhez gyártottak BASIC fordítóprogramot. (Akik kicsit jártasak az informatikában, azok tudják, hogy a BASIC programozási nyelv alapvető kifejlesztése Kemény János magyar matematikus nevéhez fűződik).


Paul Allen & Bill Gates (fotó: gatesnotes.com, Copyright 2010 Gates Notes, LLC)

A Microsoft 1976-ban (immáron kötőjel nélkül) vált bejegyzett védjeggyé, onnantól kezdve a cég egyre ismertebb, elterjedtebb lett.  Az igazán nagy áttörést az 1981-es év jelentette, amikor is az IBM saját gyártású számítógépeihez külön operációs rendszert keresett. Gates ugyanis, miután potom 50 ezer dollárért megvette a Seattle Computer Products (SCP) kis cég által fejlesztett QDOS rendszerét, már a sajátjaként kínálta eladásra az IBM-nek. Az üzlet létre is jött, amolyan Microsoft módra, hiszen az ifjú Bill a rendszerhez kapcsolódó jogokat megtartotta. Így, amikor az IBM eladott egy-egy számítógépet a PC DOS névre keresztelt operációs rendszerrel, a Microsoft mindig külön jogdíjazásban részesült. 1982-től maga a Microsoft is elkezdte kiadni saját operációs rendszerét MS-DOS néven, amelyet nem az IBM által gyártott PC-re lehetett telepíteni.

MS-DOS telepítő floppy-lemez (forrás: microsoft.com)

Az MS-DOS hihetetlen gyorsasággal kezdett terjedni, számtalan verzió készült belőle, amely több országban is elérhetővé vált, méghozzá honosított változatban. Magyarországra is eljutott, például az oktatásban használt PC-ken is ez futott. Aki az 1990-es években volt gyerek, még emlékezhet azokra a számítástechnikai tanórákra, ahol a rendszer használatát oktatták. Bill Gates és az MS többi tagja azonban ennél is többet akart elérni, így aztán 1985-ben kiadták a következő generációs operációs rendszerüket, a Windowst. A DOS-al ellentétben már grafikus felhasználói felülettel rendelkezett és képes volt multitaskingra, azaz egyidejűleg több feladatot is végre tudott hajtani. Érdekesség, hogy Gates eredetileg Interface Managernek akarta hívni a rendszert, azonban szerencsére valaki megsúghatta neki, hogy marketing szempontból ez kevésbé nyerő elnevezés lenne. Szintén ekkortájt, 1988-ban jelent meg a cég első irodai programcsomagja,
a Microsoft Office 1.0-ás verziója. Itt találkozhattunk először a Worddel, az Excellel és a PowerPointtal, amelyek mára már a mindennapi életünk részévé váltak. Az 1990-es évek elejére az MS nagyvállalattá nőtte ki magát és egyértelműen vezető szerepet töltött be a szoftverpiacon. Gates azon kívül, hogy a cég alapító-tulajdonosa volt, az elnöki és a vezérigazgatói posztot is betöltötte. 1994-ben feleségül vette Melinda Frenchet, akivel 1987-ben ismerkedett meg.
A dallasi lány akkoriban szintén a Microsoftnál dolgozott, miután a Duke Egyetemen diplomázott gazdasági és informatikai szakon. Gatesszel kapcsolatuk azóta is töretlen, három gyermekük született, Jennifer, Rory és Phoebe.


Bill Gates bemutatja a Windows 95-öt (forrás: microsoft.com)

Az elkövetkezendő évek során az IT nagyvezér és csapata sorra jelentették meg a Windows operációs rendszer újabb és újabb verzióit, amelyeket mind-mind hatalmas reklámkampány övezett. A cég igazi nagy dobása a Windows 95 kiadása volt, amelyet már 1993-ban bejelentettek, így az 1995-ös megjelenésig bőven volt idejük, hogy népszerűsítsék. Ez volt az első 32 bites Windows (a korábbiak csak 16 bitesek voltak) és itt kattinthattunk először – az operációs rendszer egyik azóta is meghatározó elemére – a Start menüre. A Microsoft olyannyira el akarta adni a 95-ös OS-t, hogy még a Rolling Stonest is felkérték, hogy a Start Me Up című számával vegyen részt a reklámkampányban. Persze az ötlet bejött, világszerte, több millió példányban vették meg a rendszert. Magyarországra is elért a Win95 híre, még a Szomszédok című sorozatban is említést tettek róla. Idehaza sokan voltak, akik nem tudták, hogy ez egy operációs rendszer – tehát önmagában nem használható, kell hozzá egy PC is, amire feltelepítheti az ember – mégis megvették, gondolván, hogy valami nagy dologhoz jutottak hozzá. Ebben persze igazuk volt, hiszen Bill Gates és csapata tényleg valami nagyszerűt alkottak meg. Én még emlékszem, mikor a Pentium 1-es gépemre először telepítettem fel, hihetetlen élmény volt.


A Windows 95 és az Office 95 telepítő cd csomagja (forrás: microsoft.com)

A korábbi Windows-okkal ellentétben, itt rögtön betöltött a grafikus felület, tehát nem volt szükség arra, hogy először DOS-ba lépjünk és azt követően a win paranccsal indítsuk el a rendszert. Az új rendszer megjelenésével egy másik szegmenst is meghódított a Microsoft, méghozzá az internet böngészők piacát. Bizony, az OS egyes kiadásai már beépítve tartalmazták az Internet Explorer-t, így bárki azonnal csatlakozhatott a webre. Ennek ellenére sokan a nagy riválist, a Netscape Communicatort telepítették és használták.

Azonban az IE újabb verzióinak megjelenésével egyértelműen egyeduralkodóvá vált, hiszen a felhasználók többsége ezen keresztül szörfölt. (Ekkor még a Chrome és a FireFox a holdban voltak!)
A 2000-es évek után, a Windows XP megjelenését követően (ami nagy siker lett), az IE egyre népszerűtlenebb lett, így az MS sokat veszített pozíciójából a böngészők piacán. Sajnos népszerűsége az operációs rendszerek tekintetében is visszaesett, bár a PC-k legtöbbjén még ma is valamelyik Windows verzió fut, sokan Linuxot vagy Mac OS-t használnak. Sokak szerint az sem tett jót a cégnek, hogy az IT vezér 2000-ben lemondott vezérigazgatói posztjáról, bár ettől még oszlopos tagja maradt a cégnek. Vannak, akik Gatest egyébként igazi rabszolgahajcsárnak tartják. Egykori barátja, a Microsoft alapító tagja, Paul Allen is rossz fényben tüntette fel a 2011-ben megjelent önéletrajzában. Allen egyébként már 1983-ban kilépett a cégtől, mivel rákot diagnosztizáltak nála. Ám felgyógyulását követően sem tért vissza, mivel megromlott a viszonya Gatesszel. Ugyanakkor több saját céget is alapított, amelyekből sikerült meggazdagodnia.
 

Steve Ballmer és Bill Gates (forrás: microsoft.com)

Gates az évek során szoros barátságba került Steve Ballmerrel, aki már 1980-tól az MS-nál dolgozott. Ballmer a Harvard Egyetemen diplomázott matematikából és közgazdaságtanból, és ő volt az, aki 2000-ben – miután Gates lemondott – átvette a cég vezérigazgatói posztját. A cég a későbbiekben a konzolok piacán is megjelent,
2001-ben maga a mester prezentálta az XBOX-ot, egy hatodik generációs videojáték-konzolt. Nagy sikert nem aratott, mivel az olyan konkurensek, mint a Sony Playstation és Nintendo GameCube mellett nem tudott labdába rúgni. 2005-ben viszont változott a helyzet, ugyanis az MS bejelentette az XBOX 360-at, ami a felhasználók körében nagy sikert aratott, főleg az egyedi, saját gyártású kontrollere miatt. Azt azonban kevesen tudják, hogy kifejlesztésében az IBM, a Samsung és az azóta megszűnt ATI is segédkezett. Persze az élet nem állt meg. 2015-re a Microsoft előrukkolt a 8. generációval, az Xbox One-nal.
 

Xbox konzol generáció (forrás: microsoft.com)

Természetesen az okostelefonok terén is jeleskedett a vállalat,
a Nokia Lumiákon futó Windows Phone operációs rendszerével.
A táblagépeket se felejtsük el, bár e területen az Apple iPadje a nyerő, azért van, aki az MS által forgalmazott, Surface Pro nevű tabletet használja.


Bill és Melinda Gates (forrás: gatesfoundation.org, Copyright 2010 Gates Notes, LLC)

Azt kevesen tudják az IT nagymesterről, hogy szívesen áldoz társadalmi és emberbaráti célokra. Feleségével közös alapítványt hoztak létre, mellyel főleg a szegényebb országokban élő gyermekek körülményein próbálnak javítani. Az alapítvány fő célja, hogy gyógymódot találjon az olyan betegségekre, mint például a rák. Emiatt dollármilliárdokat adományoztak több gyógyszerkutatással foglalkozó szervezetnek is. Bill Gates jótékonysági tevékenységéért kapta meg 2005-ben a brit királynőtől a lovagi címet. Mivel nem birodalmi alattvaló, a Sir előtag helyett csak a KBE (Knight Commander of the Order of the British Empire) utótagot írhatja nevéhez. Még tanítja is a jótékonykodást egy pekingi egyetem speciális kurzusán. Warren Buffet például 2006-ban nem kevesebbet, mint 30 millió dollárt ajánlott fel Gates alapítványa számára. Szintén 2006-ban az alapítvány kijelentette, hogy három alappillérre helyezi tevékenységét: globális egészségügy, globális fejlődés és a munkanélküliség csökkentése az USA-ban. 2008-ban Bill Gates úgy döntött, hogy a háttérbe vonul. Elmondása szerint, itt volt az ideje, hogy más szemlélet alakuljon ki a Microsoft-on belül, és ennek nem akart gátat szabni, illetve így még több ideje jutott jótékonykodásra.
 

(forrás: microsoft.com)

Mindez persze nem változtat azon, hogy a Microsoft 2015-ben is szépen termeli a profitot, de ez nem meglepő, hiszen megjelent a Windows 10 és az Office 2016-os változata, mellyel együtt új böngésző is piacra került, az Edge. Ez az új alkalmazás egyesek szerint gyorsabb a Chrome-nál is, amit sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudok. Akit érdekel, töltse le a Win10-et és próbálja ki. Az új
OS-nek egyébként egyik nagy előnye, hogy a korábbi rendszerekről ingyenes frissítést biztosít.

Zárásként kijelenthetjük, hogy Bill Gates még ma is a leggazdagabb embernek számít, legalábbis a Forbes magazin 1987 óta kiadott, a világ leggazdagabb embereit felvonultató listája szerint. 2013-ban vagyonát nem kevesebb, mint 72 milliárd dollárra becsülték.


Gates előadás közben (forrás: gatesfoundation.org)

Akadnak azonban jó néhányan, akik nem kedvelik őt és a Microsoft törekvéseit. Sok olyan dolog történt, ami negatívan tünteti fel személyét. Egy vicces példa erre az XBill nevű kis játék-alkalmazás, amelyet Linuxra írtak. Ebben a játékban egy szemüveges karakter minél több Linux operációs rendszert futtató számítógépet próbál meghackelni és Windowst rátelepíteni. Bill Gatesről mondhatnak jót vagy rosszat, vádolhatják lopással, csalással, de ő tényleg elérte azt, amit csak keveseknek sikerült.

Sirhán Bálint

• Publikálva: 2015.10.28. 10:00 • Címke: évforduló