a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Torockó időtlen varázsa
Torockó varázsáról sokan megemlékeztek már, a táj és a település
szépségének híre 1907-ben Erdélyi Mórt is arra késztette, hogy több,
mint tíz kilós felszerelésével vélhetően Kolozsvárról kikocsizva,
felvételeket készítsen a falucskában. Képeihez kiegészítésül a MaNDA
adatbázisából Josef Fischer 1930-as években készült fotográfiáit
ajánljuk.A Kolozsvár és Torockó közötti 57 kilométeres út olyan csodák mellett vezetett el, mint Torda a maga hasadékával és sóbányájával, vagy az Orbán Balázs által is leírt Leánykakő, ami már nincs, és a borrévei fedeles hidat is elsodorta egy nagy áradás valamikor az 1970-es években. Egészen jól kitartott, 1777-ben ácsolták össze a régi mesterek, talán éppen ez szerepel Erdélyi Mór egyik 1900-ban készült fotóján. No de nézzük Torockót, ahol egy az Isten és kétszer kel fel a Nap. Ez úgy lehet, hogy a mai napig unitárius vallású falucska az 1129 méter magas Székelykő tövében terül el, ami bizony rövid időre eltakarja a pályáján felfelé araszoló Napot. Torockó ma is magyar falu, „a magyarságnak egy tiszta kis szigetje az oláhság ... tengerében. Úgy húzódik meg a Székelykő oltalmában, mint pajkos gyerek az édes anyja szoknyája megett” – írja róla Oláh Gábor, Erdély bebarangolója 1919-ben megjelent munkájában. E megmaradásra korábban Orbán Balázs is rácsodálkozott: „ezen alig 3000 lelket számláló népség más elemek közepette fentartá nemzetiségét, öseinek szebb tulajdonait, jó erkölcseit s festöileg szép nemzeti öltözetét”. És ha már öltözet, ennek nyári asszonyi változatát, mint látjuk, ezt Erdélyi Mór is megörökítette. Mégpedig a falu főterén, avagy a piactéren álló egyik gyönyörű ház előtt álló három asszonyon. 
Torockói népviselet, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)
Házikó, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)
Ezek a házak most is ott vannak, köszönhetően egy 1870-es tűzvésznek, amikor a meglehetősen tágas központi térre néző összes akkor még fából épült ház leégett. Ezek után az itt lakó tehetős emberek úgy döntöttek, hogy hagyják a fát, kőből raknak inkább házat. A kőház pedig tartós, ha pedig nincs pénz a „modernizálására”, örök időkig is eláll. Már pedig Torockó a vasbányászat, és a kohászat megszűntével szegényebb és kisebb lett, az biztos. Pedig valaha civitas, város volt, címerében a vasművességet jelző két egymást keresztező ekevassal. A Székelykőn castrumot működtető (a Kolozsvár és Torda irányából érkező fényjeleket továbbította Nagyenyeden ás Gyulafehérvárra) rómaiak után szlávok szivárogtak a völgybe. Rájuk néhány földrajzi elnevezés mellett a Torockó név emlékeztet, beolvadtak a honfoglaló magyarságba, Ákos nemzetségébe. A Toroczkai család, amelynek kastélyát Josef Fischer felvételein is láthatjuk, aztán várat épített a hegyre, amit végül a tatárokat innen elzavaró székelyeknek adott.
Josef Fischer: Torockószentgyörgy, Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria az 1930-as években (forrás: MaNDA adatbázis)
Josef Fischer: Torockószentgyörgy, vár az 1930-as években (forrás: MaNDA adatbázis)
De még ezelőtt II. Géza stájer vasbányászokat telepített Eisenwarzel térségéből ide, hogy kitermeljék a hegy gyomrából a vasat, és fel is dolgozzák azt. Torockó a XIV. századtól egészen 1666-ig városként tűnik fel az iratokban, Orbán Balázs idejében még háromezer lakossal. Akik aztán a bányák bezárása után földműveléssel szerezték meg betevőjüket, át is alakították szépen a Székelykő alsó fertályát, mint ez már Erdélyi Mór fotóin is jól látszik. 
Unitárius templom, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)
Torockói utcakép, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)
A varázs pedig hatott többek között Jókai Mórra is, aki Egy az Isten című regényével örökítette meg Erdély legszebb faluját. Jókai 1876-ban, anyaggyűjtés céljából időzött itt, ekkor rajzolta le az Erdélyi által szintén lefotózott Leánykakőt is, amit azóta egyszerűen eltüntettek az útépítők. Orbán Balázs pedig ugyanitt járván visszaemlékező írásában arról értekezik, hogy „soha egy hazai táj nagyszerűségénél lelkesülni a nélkül nem tudtam, hogy honszerelmem érzetét fokozódni ne éreztem volna, mert a hon termékenysége, s szépsége társultan csak fokozhatja azt a ragaszkodást, melynek összege képezi az emberi kebel legmagasztosabb érzetét, mit köznyelven honszeretetnek neveznek”. 
Leánykakő, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)
Fedett híd, 1910. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)
Pálffy Lajos