a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

​Torockó időtlen varázsa

torocko_leadTorockó varázsáról sokan megemlékeztek már, a táj és a település szépségének híre 1907-ben Erdélyi Mórt is arra késztette, hogy több, mint tíz kilós felszerelésével vélhetően Kolozsvárról kikocsizva, felvételeket készítsen a falucskában. Képeihez kiegészítésül a MaNDA adatbázisából Josef Fischer 1930-as években készült fotográfiáit ajánljuk.

A Kolozsvár és Torockó közötti 57 kilométeres út olyan csodák mellett vezetett el, mint Torda a maga hasadékával és sóbányájával, vagy az Orbán Balázs által is leírt Leánykakő, ami már nincs, és a borrévei fedeles hidat is elsodorta egy nagy áradás valamikor az 1970-es években. Egészen jól kitartott, 1777-ben ácsolták össze a régi mesterek, talán éppen ez szerepel Erdélyi Mór egyik 1900-ban készült fotóján. No de nézzük Torockót, ahol egy az Isten és kétszer kel fel a Nap. Ez úgy lehet, hogy a mai napig unitárius vallású falucska az 1129 méter magas Székelykő tövében terül el, ami bizony rövid időre eltakarja a pályáján felfelé araszoló Napot. Torockó ma is magyar falu, „a magyarságnak egy tiszta kis szigetje az oláhság ... tengerében. Úgy húzódik meg a Székelykő oltalmában, mint pajkos gyerek az édes anyja szoknyája megett” – írja róla Oláh Gábor, Erdély bebarangolója 1919-ben megjelent munkájában. E megmaradásra korábban Orbán Balázs is rácsodálkozott: „ezen alig 3000 lelket számláló népség más elemek közepette fentartá nemzetiségét, öseinek szebb tulajdonait, jó erkölcseit s festöileg szép nemzeti öltözetét”. És ha már öltözet, ennek nyári asszonyi változatát, mint látjuk, ezt Erdélyi Mór is megörökítette. Mégpedig a falu főterén, avagy a piactéren álló egyik gyönyörű ház előtt álló három asszonyon.

torocko_viselet
Torockói népviselet, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

torocko_haziko
Házikó, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

Ezek a házak most is ott vannak, köszönhetően egy 1870-es tűzvésznek, amikor a meglehetősen tágas központi térre néző összes akkor még fából épült ház leégett. Ezek után az itt lakó tehetős emberek úgy döntöttek, hogy hagyják a fát, kőből raknak inkább házat. A kőház pedig tartós, ha pedig nincs pénz a „modernizálására”, örök időkig is eláll. Már pedig Torockó a vasbányászat, és a kohászat megszűntével szegényebb és kisebb lett, az biztos. Pedig valaha civitas, város volt, címerében a vasművességet jelző két egymást keresztező ekevassal. A Székelykőn castrumot működtető (a Kolozsvár és Torda irányából érkező fényjeleket továbbította Nagyenyeden ás Gyulafehérvárra) rómaiak után szlávok szivárogtak a völgybe. Rájuk néhány földrajzi elnevezés mellett a Torockó név emlékeztet, beolvadtak a honfoglaló magyarságba, Ákos nemzetségébe. A Toroczkai család, amelynek kastélyát Josef Fischer felvételein is láthatjuk, aztán várat épített a hegyre, amit végül a tatárokat innen elzavaró székelyeknek adott.

torocko_mandadb
Josef Fischer: Torockószentgyörgy, Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria az 1930-as években (forrás: MaNDA adatbázis)

torocko_mandadb
Josef Fischer: Torockószentgyörgy, vár az 1930-as években (forrás: MaNDA adatbázis)

De még ezelőtt II. Géza stájer vasbányászokat telepített Eisenwarzel térségéből ide, hogy kitermeljék a hegy gyomrából a vasat, és fel is dolgozzák azt. Torockó a XIV. századtól egészen 1666-ig városként tűnik fel az iratokban, Orbán Balázs idejében még háromezer lakossal. Akik aztán a bányák bezárása után földműveléssel szerezték meg betevőjüket, át is alakították szépen a Székelykő alsó fertályát, mint ez már Erdélyi Mór fotóin is jól látszik.

torocko_templom
Unitárius templom, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

torocko_utcakep
Torockói utcakép, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

A varázs pedig hatott többek között Jókai Mórra is, aki Egy az Isten című regényével örökítette meg Erdély legszebb faluját. Jókai 1876-ban, anyaggyűjtés céljából időzött itt, ekkor rajzolta le az Erdélyi által szintén lefotózott Leánykakőt is, amit azóta egyszerűen eltüntettek az útépítők. Orbán Balázs pedig ugyanitt járván visszaemlékező írásában arról értekezik, hogy „soha egy hazai táj nagyszerűségénél lelkesülni a nélkül nem tudtam, hogy honszerelmem érzetét fokozódni ne éreztem volna, mert a hon termékenysége, s szépsége társultan csak fokozhatja azt a ragaszkodást, melynek összege képezi az emberi kebel legmagasztosabb érzetét, mit köznyelven honszeretetnek neveznek”.

torocko_leanykako
Leánykakő, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

torocko_fedett_hid
Fedett híd, 1910. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)


Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.11.30. 09:22 • Címke: erdélyi mór, fortepan, manda adatbázis, elsüllyedt világok