a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

​Torockó időtlen varázsa

torocko_leadTorockó varázsáról sokan megemlékeztek már, a táj és a település szépségének híre 1907-ben Erdélyi Mórt is arra késztette, hogy több, mint tíz kilós felszerelésével vélhetően Kolozsvárról kikocsizva, felvételeket készítsen a falucskában. Képeihez kiegészítésül a MaNDA adatbázisából Josef Fischer 1930-as években készült fotográfiáit ajánljuk.

A Kolozsvár és Torockó közötti 57 kilométeres út olyan csodák mellett vezetett el, mint Torda a maga hasadékával és sóbányájával, vagy az Orbán Balázs által is leírt Leánykakő, ami már nincs, és a borrévei fedeles hidat is elsodorta egy nagy áradás valamikor az 1970-es években. Egészen jól kitartott, 1777-ben ácsolták össze a régi mesterek, talán éppen ez szerepel Erdélyi Mór egyik 1900-ban készült fotóján. No de nézzük Torockót, ahol egy az Isten és kétszer kel fel a Nap. Ez úgy lehet, hogy a mai napig unitárius vallású falucska az 1129 méter magas Székelykő tövében terül el, ami bizony rövid időre eltakarja a pályáján felfelé araszoló Napot. Torockó ma is magyar falu, „a magyarságnak egy tiszta kis szigetje az oláhság ... tengerében. Úgy húzódik meg a Székelykő oltalmában, mint pajkos gyerek az édes anyja szoknyája megett” – írja róla Oláh Gábor, Erdély bebarangolója 1919-ben megjelent munkájában. E megmaradásra korábban Orbán Balázs is rácsodálkozott: „ezen alig 3000 lelket számláló népség más elemek közepette fentartá nemzetiségét, öseinek szebb tulajdonait, jó erkölcseit s festöileg szép nemzeti öltözetét”. És ha már öltözet, ennek nyári asszonyi változatát, mint látjuk, ezt Erdélyi Mór is megörökítette. Mégpedig a falu főterén, avagy a piactéren álló egyik gyönyörű ház előtt álló három asszonyon.

torocko_viselet
Torockói népviselet, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

torocko_haziko
Házikó, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

Ezek a házak most is ott vannak, köszönhetően egy 1870-es tűzvésznek, amikor a meglehetősen tágas központi térre néző összes akkor még fából épült ház leégett. Ezek után az itt lakó tehetős emberek úgy döntöttek, hogy hagyják a fát, kőből raknak inkább házat. A kőház pedig tartós, ha pedig nincs pénz a „modernizálására”, örök időkig is eláll. Már pedig Torockó a vasbányászat, és a kohászat megszűntével szegényebb és kisebb lett, az biztos. Pedig valaha civitas, város volt, címerében a vasművességet jelző két egymást keresztező ekevassal. A Székelykőn castrumot működtető (a Kolozsvár és Torda irányából érkező fényjeleket továbbította Nagyenyeden ás Gyulafehérvárra) rómaiak után szlávok szivárogtak a völgybe. Rájuk néhány földrajzi elnevezés mellett a Torockó név emlékeztet, beolvadtak a honfoglaló magyarságba, Ákos nemzetségébe. A Toroczkai család, amelynek kastélyát Josef Fischer felvételein is láthatjuk, aztán várat épített a hegyre, amit végül a tatárokat innen elzavaró székelyeknek adott.

torocko_mandadb
Josef Fischer: Torockószentgyörgy, Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria az 1930-as években (forrás: MaNDA adatbázis)

torocko_mandadb
Josef Fischer: Torockószentgyörgy, vár az 1930-as években (forrás: MaNDA adatbázis)

De még ezelőtt II. Géza stájer vasbányászokat telepített Eisenwarzel térségéből ide, hogy kitermeljék a hegy gyomrából a vasat, és fel is dolgozzák azt. Torockó a XIV. századtól egészen 1666-ig városként tűnik fel az iratokban, Orbán Balázs idejében még háromezer lakossal. Akik aztán a bányák bezárása után földműveléssel szerezték meg betevőjüket, át is alakították szépen a Székelykő alsó fertályát, mint ez már Erdélyi Mór fotóin is jól látszik.

torocko_templom
Unitárius templom, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

torocko_utcakep
Torockói utcakép, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

A varázs pedig hatott többek között Jókai Mórra is, aki Egy az Isten című regényével örökítette meg Erdély legszebb faluját. Jókai 1876-ban, anyaggyűjtés céljából időzött itt, ekkor rajzolta le az Erdélyi által szintén lefotózott Leánykakőt is, amit azóta egyszerűen eltüntettek az útépítők. Orbán Balázs pedig ugyanitt járván visszaemlékező írásában arról értekezik, hogy „soha egy hazai táj nagyszerűségénél lelkesülni a nélkül nem tudtam, hogy honszerelmem érzetét fokozódni ne éreztem volna, mert a hon termékenysége, s szépsége társultan csak fokozhatja azt a ragaszkodást, melynek összege képezi az emberi kebel legmagasztosabb érzetét, mit köznyelven honszeretetnek neveznek”.

torocko_leanykako
Leánykakő, 1907. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)

torocko_fedett_hid
Fedett híd, 1910. Erdélyi Mór felvétele (forrás: Fortepan)


Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.11.30. 09:22 • Címke: erdélyi mór, fortepan, manda adatbázis, elsüllyedt világok