a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Bertók László költő 80 éves
Ma, Szent Miklós napján ünnepli 80. születésnapját Bertók László József Attila- és Kossuth-díjas író és költő.A Somogy megyei Vésén született parasztcsaládban. Csurgói gimnáziumi éveiben hat társával együtt megalakították az Arany János Irodalmi Kört, melynek alapítólevelébe beírták: „Ha valamelyikünk írása miatt bajba keveredik, segítségére sietünk.” Magyartanárának segítségével 1953-ban jelent meg első verse Csokonai él címmel a pécsi Dunántúl folyóiratban. 1955-ben verseiért „népi demokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében” három társával együtt nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte a kaposvári megyei bíróság. Letartóztatáskor kirúgták a főiskoláról, ahová éppen hogy csak fölvették. A börtön utáni években rendőri felügyelet alatt állt, nehezen tudott elhelyezkedni, napszámosként és segédkönyvelőként kereste a kenyerét.
1958 szeptemberétől jelenhettek meg újra versei a Somogyi Néplapban. 1959-ben segédkönyvtárosként kezdett el dolgozni a Nagyatádi Járási Könyvtárban. Priusza miatt csak később, munka mellett tudott újra felvételizni a Pécsi Tudományegyetemre, ahol 1963-ban magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Később könyvtárosi kiegészítő szakon is szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1965. június 1-jétől a Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárában dolgozott. 1977-től nyugdíjba vonulásáig a Pécsi Városi Könyvtárban, amit egy ötéves cikluson keresztül igazgatott is.
Portréfilm Bertók Lászlóról
Első verseskönyve, a Fák felvonulása elég későn, 1972-ben látott napvilágot. Második önálló kötetére, az Emlékek választására (1978) is sokáig kellett várnia a közönségnek. Közben irodalmi életrajzokat írt Csokonai Vitéz Mihályról és Vörösmarty Mihályról. Számos verseskötetén kívül, öt próza-, egy gyermekverseket tartalmazó könyve és pécsi szerzők munkásságát bemutató öt bibliográfiája jelent meg, melyeket több nyelvre lefordítottak. Fiatal költőként szellemi kapcsolatot ápolt Fodor Andrással, Takáts Gyulával és Csorba Győzővel. A Tárgyak ideje (1981) óta kötetei folyamatosan jelennek meg. A fontosabbak a következők: Hóból a lábnyom (1985), Három az ötödiken (1995), Deszkatavasz (1998), Válogatott versek (1999), Februári kés (2000), Valahol, valami (2003), Háromkák (2004), Platón benéz az ablakon (versek, 1954–2004; 2005), Hangyák vonulnak (2007).
1975-től tagja a Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztőségének, majd 1999-től főmunkatársa. 1998-ban beválasztották a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé. 
1976. november 21-én, Csorba Győző 60. születésnapján. Balról: Borsos József, Szederkényi Ervin. Csorba Győző mellett Bertók László ül. (Halász Gábor fotója)
Pályafutása alatt számos szakmai elismerést kapott. Kitüntették József Attila-díjjal (1982), Graves-díjjal (1989) Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díjjal (1997), Radnóti-díjjal (2002), Kossuth-díjjal (2004) ARTISJUS Irodalmi Díjjal (2008), valamint megválasztották Vése, Nagyatád és Pécs díszpolgárának is.
A Város szava című verseskötetének bemutatóján a Művészetek és Irodalom Háza Breuer Marcel termében, 2009-ben (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)
A költő tiszteletére a Pécsi Városi Könyvtár jogutódja, a megyei és városi feladatokat ellátó Csorba Győző Könyvtár a költő újabban megzenésített verseivel ünnepi zenés-verses estet rendez a Szélkiáltó együttes, továbbá Parti Nagy Lajos, Keresztesi József és Szegő János kritikus, a Magvető Kiadó szerkesztője közreműködésével a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont nagyelőadó termében.
Isten éltesse Bertók Lászlót!
Szüts Etele