a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Egy nemzedék hite és csalódásai
Benjámin László 100 éve született
Száz éve, 1915. december 5-én született Budapesten Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas költő, szerkesztő.
Családja igen szerény anyagi körülmények között élt, így a gimnáziumnak csak a négy alsó osztályát végezte el, tizenhat évesen már állást kellett vállalnia. Előbb nyomdászinasként helyezkedett el, majd volt kötszövő és vasipari munkás, végül a szűcs szakmában dolgozott. Életének ebben az időszakában került kapcsolatba a munkásmozgalommal, költői pályájának kezdete is erre az időszakra esik. Tizenhét évesen jelentkezett a Népszavánál költeményeivel, egyik versét le is közölték volna, ha kihagy egy erkölcsi szempontból kifogásolt sort („A rozs között lányokkal hemperegtem”). Kamaszöntudata azonban tiltakozott művének megcsonkítása ellen, a lapban csak hat évvel később jelent meg verse, Ínségmunkások címmel. Tematikáját erősen meghatározta a munkáskörnyezet, amelyben élt és dolgozott, de verseinek képi és nyelvi megformáltságára nagy hatással volt Arany János, Vörösmarty Mihály, Tóth Árpád és József Attila művészete. Első verseskötetét A csillag nem jött címmel 1939-ben publikálta. A szociáldemokrata „munkásköltők” csoportjának egyik meghatározó tagjaként több verse is szerepelt az 1941-ben kiadott Tollal, szerszámmal című antológiában.
Zelk Zoltán és Benjámin László az ülésteremben az Írószövetség újonnan megválasztott elnökségének első ülésén az Írószövetség székházában 1956. szeptember 18-án (MTI Fotó)
1940 és 1945 között tisztviselőként dolgozott. Magyarország hadba lépése után kétszer is behívták katonának, 1944-ben megszökött. Hazatérése után, 1945-47-ben vidéken volt újságíró. A negyvenes évek végétől egyre inkább azonosult a szocialista építés programjával, költészetét a napi politika szolgálatába állította. Tolla alól meglehetősen sematikus, egysíkú versek kerültek ki, ennek ellenére – vagy éppen ezért – munkásságát 1950-ben és 1952-ben is Kossuth-díjjal jutalmazták. 1950-52-ben a Magyar Írók Szövetsége pártvezetőségének titkára, 1952-53-ban és 1954-55-ben pedig az Új Hang című folyóirat főszerkesztője is volt. 1954 után fokozatosan felismerte az önkényuralom valódi mechanizmusát, a visszásságok, a visszaélések rémülettel és keserűséggel töltötték el, a Nagy Imre képviselte reformvonal híve lett. Illúzióinak szertefoszlása kemény önvizsgálatra kényszerítette, ami verseiben is megjelent. 1955 őszén néhány fullánkos epigrammája miatt elkobozták az Irodalmi Újság egyik számát. 1956-ban jelent meg Egyetlen élet című verseskötete, amelynek megrendült hangú önéletrajzi költeményeiben számot vetett sorsával. A forradalom eseményei őt is megihlették, az Irodalmi Újság 1956. november 2-i számában Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán és Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse mellett Benjámin László Elesettek című költeményét is közölte.
Benjámin László otthonában, 1974-ben (MTI Fotó/Molnár Edit)
A forradalom után elhallgatott, visszavonult a magánélet fedezékébe. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai osztályán dolgozott, majd 1963-ban a Kortárs munkatársa volt. 1968-ban a Magvető Könyvkiadóhoz került, ahol lektori munkát végzett. 1975 és 1980 között ismét „megmártózott” a politikában, országgyűlési képviselő volt. 1976-ban került az Új Tükör című folyóirat szerkesztőségébe, amelynek előbb szerkesztőbizottsági tagja, majd 1980-tól haláláig főszerkesztője volt. Az 1960-as évek elejétől költészete ismét kiteljesedett, eleinte bölcs derűvel megírt gyermekkönyveket publikált (Kölcsönkenyér visszajár, Misi és Miska, Vidám abc). Hasonlóan a derű, a szelíd irónia, a finom humor jellemzi kortársairól írott irodalmi paródiáit is, amelyek a Kis magyar antológia című kötetben jelentek meg. Az ezt követő versesköteteiben egy nemzedék hitét és csalódásait fogalmazta meg, sokszor keserű, sokszor indulatos sorokban (Vérző zászlók alatt), e munkásságáért 1968-ban József Attila-díjat kapott. Utolsó éveiben leginkább a szerkesztői munka kötötte le idejét és erejét, lírikusként elhallgatott, elhatalmasodó betegségét fegyelmezett méltósággal vette tudomásul. Benjámin László 1986. augusztus 20-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben található sírján az alábbi felirat olvasható: „Szóltál, ha már mást nem tehettél.”
MTI