a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Rudyard Kipling és a dzsungel könyvei
Százötven éve, 1865. december 30-án született Rudyard Kipling
Nobel-díjas angol író, költő, A dzsungel könyve című ifjúsági regény
szerzője.Az indiai Bombayben (ma: Mumbai) látta meg a napvilágot, apja a művészeti főiskola szobrászattanára volt, anyai ágon a későbbi miniszterelnök, Stanley Baldwin volt az unokatestvére. Noha családja nem volt előkelő származású, inkább művészemberekből állt, mégis az Indiában élő angol közösség magasabb köreihez tartozott. Kiplinget hatéves korában nővérével együtt Angliába küldték tanulni, egy tipikus angol fiúiskolába, itt szerzett élményeiről A három kópé címmel megjelent regényében számolt be.
Malabar Point, Bombay Kipling születésének évében (forrás: Wikipedia)
1882-ben visszatért Indiába. Előbb a Lahorban megjelenő Civil and Military Gazette című napilap munkatársa lett, majd az allahábádi The Pioneer című laphoz szegődött, és újságíróként körbeutazta a hatalmas országot. Ekkor kezdődött szépírói munkássága is, versei és elbeszélései előbb lapokban jelentek meg. 1866-ban publikálta első verseskötetét, és két év alatt hét novelláskötete is napvilágot látott. Változatos témájú, erőteljes stílusú művei hamar népszerűvé tették Angliában is, ahová 1889-ben tért vissza. Ebben az évben feleségül vett egy amerikai nőt, akivel az Egyesült Államokbeli Vermontba költözött.
Dolgozószoba a Naulakhában, 1895 (forrás: Wikipedia)
Az amerikai városban építették fel Naulakha névre keresztelt otthonukat, amelyet az író gyakorta az ő „bárkájaként” emlegetett. Itt születtek meg 1894-95-ben azok a regények – A dzsungel könyve, majd az Új dzsungelkönyv –, amelyek Kipling számára meghozták a világhírt. A dzsungelben, állatok közt felnőtt emberkölyök, Maugli kalandjainak népszerűségét növelték a különböző feldolgozások, így az 1942-es, Korda Zoltán rendezte mozifilm és a Walt Disney-féle rajzfilmváltozat is. Magyarországon a Pesti Színházban megy évek óta telt házzal a műből készült musical, amelynek fülbemászó dallamait Dés Lászlónak, szellemes szövegét pedig Békés Pálnak és Geszti Péternek köszönhetjük.
A dzsungel könyve első kiadásának címlapja (forrás: Wikipedia)
1898-tól egyre több időt töltött Afrikában, ahol barátságot kötött Cecil Rhodes-szal. E kapcsolat hatására egyre jobban felerősödött militarista meggyőződése, hite a fehér, angolszász faj felsőbbrendűségében, amely uralkodik a „csekélyebb, törvény nélkül való népeken”, őrzi a világ rendjét, miközben vaskézzel birodalmat épít és kormányoz. Az effajta gondolkodásmódot tükröző művei miatt Kipling rendkívül népszerű volt a századforduló és az 1910-es évek Angliájában. Elismertségét fokozta az irodalmi Nobel-díj, amelyet 1907-ben adományoztak neki „nagyszerű megfigyelőképességéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért”. 1910-es verseskötetében jelent meg a Ha... című költeménye, amely a BBC egy 1995-ös közvélemény-kutatása szerint minden idők legkedveltebb verse az angol olvasók körében.
1926-ban a Time Magazin címlapján (forrás: Wikipedia)
Az első világháború idején népszerűsége csökkenni kezdett, ő maga egyre inkább visszavonult, nem utolsósorban személyes tragédiája miatt: fia 1915-ben elesett a francia fronton. Az 1918-at követő időszakban visszatért az újságíráshoz. Miután szert tett saját automobilra, beutazta egész Angliát, úti élményeiből számos cikket jelentetett meg. Még életében, 1927-ben megalakult a Kipling Társaság, amely munkásságának feldolgozását, megismertetését tűzte ki céljául, és a mai napig kiadja a The Kipling Society Journal című lapot.
Utolsó éveit szinte teljes visszavonultságban élte, 1936. január 18-án bekövetkezett halálát agyvérzés okozta. Halála után nem sokkal jelent meg szemérmes hangvételű önéletrajzi írása Something of Myself (Valamit magamról) címmel. Sírja a Westminster apátság úgynevezett költő sarkában található. 2013-ban Manhattanben megtalálták több mint ötven, korábban ismeretlen költeményét, melyeket a Cambridge-i Egyetem kiadója még abban az évben külön kötetben jelentetett meg.
MTI