a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Mi újság a múzeumokban éjszaka?
Honnan lehet tudni, hogy most már tényleg itt a nyár? Onnan,
hogy a városban egyre több a strandpapucs, egyre alacsonyabb hőfokú az
egyetemisták vizsgaláza és hogy újra itt van a Múzeumok
Éjszakája.Idén június 16-án rendezik meg a ország múzeumai éjszakai közös ünnepüket, Szentivánéjhez közel eső szombaton, azért hogy sokszínű kulturális eseményeik által éjszaka is elvarázsolhassák közönségüket. Kisebb intézményeink programjaiból válogattunk.
A Bajor Gizi Színészmúzeumban megnyílik az Egy éjszakás kaland című kiálllítás, amelynek keretében olyan jelmezeket láthatnak az érdeklődők, amelyek a Magyar Állami Operaház kiemelkedő alkotásaiban szerepeltek. Délután 15.00–18.00 között gyermekeknek lesz kézműves foglalkozás, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a szentivánéji népszokásokkal, de lesz tűzrakás és tűzugrás is. Közben látható lesz Fabók Mancsi Bábszínházának A székely menyecske és az ördög című előadása. Ezután három különböző korszak nőalakjai jelennek meg három különböző stílust ötvözve: itt lesz Ibsen Nórája, több neves színésznő alakításának megidézésével, Tolsztoj Anna Kareninája alapján Kocsák Tibor–Miklós Tibor által írt musicalrészleteket hallhatunk Nagy Anikó előadásában, és láthatjuk majd Csákányi Esztert, aki Schiller nőalakjainak bőrébe bújik majd.
Az Elektrotechnikai Múzeumban számos előadás és foglalkozás várja a fiatal érdeklődőket. Megtudhatunk többet a magyar villamosenergia rendszereiről, az elektrosztatika és az elektrodinamika világából, lehet készíteni vonatmodelleket papírból és megtudhatjuk azt is, hogyan védhetjük meg madarainkat az elektromosság segítségével.
A Fővárosi Nagycirkuszban cirkusz- és varietétörténeti séták lesznek, amelynek keretében régi cirkuszi kosztümök kollekciójával, megsárgult cikkekkel, hirdetésekkel, fekete-fehér fotókkal lehet közelebbről megismerkedni. Lesz filmvetítés: Zsingor Dániel Tirfor című vizsgafilmje egy ördögi cirkuszigazgatóról szól, valamint a porond sötét oldaláról – bohócfóbiásoknak valószínűleg nem ajánlott. Éjfél előtt pedig ki lehet próbálni, milyen is a porondon állni, szembenézni a reflektorokkal, miközben zsonglőrködni is tanulhatunk.
A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban a Hajnalpír országa – Koreai Művészet a 18–19. században című kiállításhoz kapcsolódó programok várják az érdeklődőket. A gyerekek játékos feladatlapok segítségével kerülhetnek közelebb a koreai kultúrához, míg az idősebb érdeklődőket Dr. Csoma Mózes A remetekirályság hagyományos kultúrája című előadása kalauzolja el a távoli kultúrába. Este pedig Miindo – A szépség portréja című felnőtteknek szóló filmet vetítik le.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kalandos történetű épületének kapuit nyitja meg a pincétől a padlásig bejárhatóvá téve. Lesz tárlatvezetés az Arany Sas Patikában illetve szakavatott vezetővel megtekinthető a Szívdobbanás. A kardiológia jelene című időszaki kiállítás. Este 7-től meghallgathatjuk Dr. Zacher Gábor legújabb előadását Kis állatok, nagy mérgek címmel.
A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum nagyszabású humorestet rendez délután 5-től. Az esemény címe, stílszerűen: Vidámságot csempészünk az éjszakába! Fellép Felméri Péter, a Pénzügyőr Zenekar, valamint a Boldog Özséb Színtársulat Adózunk ...a humor oltárán című előadásával, amely tréfás pillanatokat mutat be az adó- és vámhatóság mindennapjaiból.
Az Indiai Kulturális Központban látható lesz Juhász Balázs Álmom India című fotókiállítása, lesznek indiai tematikájú workshopok gyerekeknek és felnőtteknek. Táncelőadásokban is gyönyörködhetünk majd: a Garima és a Tarangam Táncműhely előadásában az Andhra Pradesh állambeli kuchipudi nevű klasszikus táncformájának előadása ad ízelítőt a dél-indiai klasszikus táncból. De látható lesz az ismertebb kathak tánc is Rajendra Gangani és Swati Sinha (India) előadásában. Az indiai zene szerelmeseinek a Samsara együttes játszik.
A Mai Manó Ház impozáns épülete is számos programnak ad otthont szombat éjjel: többször is lesz házbejáró túra, premiervetítés keretében megtekinthetjük majd Horányi Attila A fotó intézményrendszeréről szóló filmjét, illetve lesz André Kertész portréfilmvetítés, valamint a Ház előtt felállított vetítővásznon kortárs fotóművészeti diavetítésen lehet követni a legújabb alkotások sorozatát.
A Kiscelli Múzeum, bár kissé nehezebben megközelíthetőbb célpont, viszont annál gazdagabb programsorozattal készül: megtekinthető A főváros régisége, Közterek és Magánterek című kiállítása, a nyomdászattörténeti, a régi pesti cégérek, a Danubius Nemzeti Hajós Egylet 150 éves történetének és a Fővárosi Képtár reprezentatív festményeit felölelő tárlatok is. A gyerekek kipróbálhatják a szárazevezést, ahol a nyertes díjban is részesül, a felnőttek pedig zseblámpás és mécseses kalandkriptatúrára mehetnek, ahol megismerkedhetnek a barokk kolostorépülettel és egykori lakóinak történetével.
Bakk Ágnes
Kapcsolódó írások
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.