Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet június 16-án három helyszínen várja a mozi szerelmeseit: az Erzsébet körúton az Örökmozgó moziban, Budán az Archívumban, valamint a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásán, autósmozival.
Varázslatos némafilmek
Örökmozgó Filmmúzeum, 1074 Budapest, Erzsébet krt. 39. telefon: +36 1 342-2167
18.00–24.00 között non-stop vetítés a moziteremben és az előtérben.
A műsorban 1905 és 1929 között készült, változatos témájú magyar és külföldi rövidfilmek szerepelnek:
A tízes és húszas évek legnépszerűbb komikusainak filmjeiből: Charlie Chaplin, Buster Keaton, Harold Lloyd, Stan Laurel és Oliver Hardy (Stan és Pan), Clyde Cook és a franciák egykori kedvence, Rigadin, akit a magyar filmforgalmazók Vuksinak kereszteltek át.
Egy 1925-ös filmváltozatban, Arthur Trimble alakításában elevenedik meg az 1910-es évek népszerű képregény figurája, Buster Brown, és kutyája, Pete.
A tízes évek rendezőóriásának, D. W. Griffithnek néhány korai rövidfilmje.
Látható lesz a híres Jancsi bohóc, polgári nevén Morgenroth Károly, a János vitéz 1924-es filmváltozata, a Tabán lebontása előtt készült utolsó filmfelvételek.
Első világháború-ellenes magyar propagandafilm, néhány érdekes ismeretterjesztő film a húszas évekből, egy 1919-es filmhíradó, amely többek között megörökítette Horthy Miklós november 16-i bevonulását.
Egy kuriózum is helyet kapott a műsorban, a kizárólag állatszereplőkkel forgatott játékfilm: Aff és a mogyoró.
A némafilmeket élőzene kísérettel vetítjük. A sokoldalú fiatal magyar zenész, Darvas Kristóf zongorázik.
Az élőtérben videokivetítő, plakátkiállítás, a játékos kedvűeknek filmes totó. A sikeresen tippelők között értékes ajándékainkat – könyveket, mozijegyeket és dvd-ket – sorsolunk ki.
Sosem látott kópiák – Ötven év elteltével
MaNDA központ, 1021 Budapest, Budakeszi út 51/E, telefon: + 36 1 200-8739
50 év után először kinyílik az ország filmarchívuma…
Fedezd fel! – Túra az archívumban filmtörténészeink vezetésével
Rajzold meg saját filmed! – Animációkészítés az Illyés Művészeti Akadémia tanáraival
Archivátor mesék – Kulisszatitkok a központi adatbázisból
Itt a híres csodadob – Vetítők és kamerák a hőskorból
Műhelytitkok a gépházból – Látogatás a mozi boszorkánykonyhájában
Mozi retro – Relikviák, pillanatképek a mozi lebilincselő világából
Kertmozi és kisvendéglő az udvarban – Non-stop 16mm-es vetítés legizgalmasabb kincseinkből hűsítők és ínycsiklandó finomságok társaságában
Filmprogram:
> Így játsztok ti
> Budapest szimfóniája
> Látta-e már Budapestet télen?
> Tihany
> A munka akrobatái
> Miből élünk?
> Tiszta tej
> Épül a békemű
> Magyarország műemlékei (az „Ismerd meg hazánkat” sorozatból)
> Premier a Nemzetiben
> Árnyékban
> Ellesett percek
> Elégia
> Budapest műemlékei
> Nagymosás
> Hogyan legyünk könnyen, gyorsan alkoholisták
> Üsd pofon!
> Halászat Magyarországon
> Halló, halló!
> Film a filmről
> Harang születik
Autósmozi ezerrel
A Gyermekvasút Szépjuhászné megállójánál
A Magyar Veteránautó és Motoros Szövetséggel és a MÁV Zrt.-vel karöltve régi magyar filmek ünnepi vetítésére várjuk a veterán autók és autósmozik kedvelőit. Múltidéző autósmozinkban egymást követik az egykori filmsikerek, közönségkedvencek.
Rendezvényünk különleges színfoltját jelentik a parkolóban felsorakozó veterán járműcsodák. Egykor ilyen autókkal érkezhetett a nagyérdemű a premierre.
A Szépjuhászné vendéglő szabadtéri főzéssel, sütéssel, míg a Kisvasút éjszakába nyúló vonatozással várja az érdeklődőket!
Filmprogram:
> Meseautó
> Kenguru
> A kis Valentino
> Auto
> Pogány Madonna
> Dögkeselyű
> Kár a benzinért
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.