a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

A munkaszolgálatos lapáttól a gettóban horgolt zongoraterítőig

Emlékek a holokausztról a MaNDA adatbázisában

mandadb_logo

A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a MaNDA adatbázisába a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont által feltöltött tárgyak közül válogattunk. Ha ezek a tárgyak mesélni tudnának... és tudnak is – csak hallgassuk meg őket.

Képzeljük magunk elé az asszonyt, aki a gettóban fejezi be a lánya kelengyéjébe szánt 2x1,2 m széles zongoraterítőt. Csak azt nehéz elképzelni, hogy hogyan tudta ezt megtenni olyan körülmények között, amit például Szép Ernő leír az Emberszagban, amikor fejtől-lábtól feküdtek az emberek és megfordulni is csak egyszerre tudtak. Hogyan maradhatott mégis makulátlan a pókháló finomságú horgolt csipke? De elkészült és hazajutott, nem úgy, mint készítője.

Vagy egy másik anyát, aki verses naplóban örökíti meg a kibírhatatlan pillanatot, amikor elszakítják a gyerekétől. Erre igazán nincsenek szavak.

Nézzük inkább a férjet, aki „megbízhatatlan hadkötelesnek” minősítve lapáttal és hátizsákkal harcol a fronton (kitüntetést persze nem kaphat), de ugyanúgy sajátkezűleg készített emléktárgyak készítésével múlatja az időt és a honvágyat, mint puskát viselő társai: gyújtózsinórból fabrikál Dávid-csillag alakú medált a felesége fényképe köré, vagy éppen botot farag, amelynek díszítéséből a Szent Koronát sem felejti ki.

Vagy egy másik fiatalember, K.E., aki nem akar hasonló sorsra jutni, és házi nyomdával készít hamis iratokat, hogy magát és másokat mentse. Leleményes és elszánt fiú lehetett, sok eszközét, például saját készítésű hamis pecséteit is megőrizte a múzeum. Még arra is volt gondja, hogy a könyveinek ex-libriseit meghamisítsa a nyilas házmester nevével – micsoda humor.

Vagy a Pálffyék szekrényében bújkáló Devecseri család: az operaénekes-műfordító anya, a bankhivatalnok apa, és a szökött munkaszolgálatos fiú, a klasszika-filológus költő, Homérosz műveinek magyar tolmácsolója. Három hónapig laktak a könyvkötőműhely álcázott szekrényében, Pálffy Dénesné gyalog csempészte nekik Zuglóból az élelmet, sokszor lövöldözések közepette. A könyvkötőmester, Pálffy Dénes még menekülési útvonalat is kigondolt számukra az ablakon át. Áldott legyen az emléke.

Mint ahogyan azé a szomszédé is, aki vette a fáradságot és bevitte a múzeumba az „átmeneti megőrzésre” náluk hagyott teáskészletet. Sok sifonérban lapulnak máig hasonló, oda nem illő tárgyak, ha nincs kinek visszaadni, a múzeumban lenne a helyük.

Végül, számomra mind közül a legmegindítóbb tárgy egy 17 éves fiú saját kezűleg varrott hátizsákja, amellyel hazaindult, miután átélte a poklok-poklát. Remélem, ma is él, és elmesélte unokáinak mindazt, ami vele történt.

Emléküket megőrzi a digitális múzeum.


Sárga csillag – Egy fiatal lány, D. É. Budapesten viselt sárga csillaga. A megsemmisítés közvetlen előjátékaként hozott 1240/1944. ME. sz. rendelet megszabta, hogy április 5-től minden hatévesnél idősebb zsidó személynek 10x10 cm nagyságú, posztóból, selyemből vagy bársonyból készült, hatágú, kanárisárga csillagot kell ruhája bal mellrészére felvarrnia.

hdke5
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Porcelán teáskészlet
 – A Karlsbadban (Karlovy Vary) készült porcelán teáskészlet egy ajkai zsidó család tulajdonában állt. A gettósítás idején úgy gondolták, hogy az értékeket szomszédjaiknak, egy keresztény családnak adják át ideiglenes megőrzés céljából. Az ajkai zsidóságot 1944. május 27–30. között a devecseri gettóba szállították, ahonnan Pápára, majd Auschwitz-Birkenauba hurcolták őket. A készlet tulajdonosai nem tértek haza.

hdke8
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Zseblámpa a pesti gettóból – Egy Pertrix márkájú német zseblámpa, melyet a pesti gettóban használtak Budapest ostroma idején. A lámpával különböző intenzitású fényt lehetett előidézni, ami a kötelező elsötétítés miatt volt fontos.

hdke7
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Könyv hamisított ex-libris-szel – A Kétnyelvű remekművek II. kötete Halász Gábor szerkesztésében. Belső borítón a családi ex librisre került hamisított felülbélyegzéssel „Krumpoltzék 1944” szöveg. Krumpoltz a házban lakó nyilas volt, a könyv tulajdonosa, a kötet tulajdonosa, K. E. azt a látszatot kívánta kelteni, mintha már ellopták volna értékeit, hogy a valódi esetleges lefoglalást elkerülje.

hdke9
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Irathamisításhoz használt betűkészlet – Hamisított bélyegzők készítéséhez használt betűkészlet és fémdoboza Victoria-Typograph felirattal. K. E., egy budapesti fiatalember tulajdonában állt, aki kézi nyomdájával iratokat hamisított, ezekkel mentette családját.

hdke9
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Gettóban horgolt zongoraterítő – N. G. I. saját kezűleg készített zongoraterítője, melyet lányának, F. J.-nek szánt kelengye gyanánt. Ez volt a kelengye utolsó darabja, amit már a váci gettóban kényszerült befejezni. A monori gyűjtőpontban találkozott ismerősökkel, akik kivételezettségüket megkapva éppen hazaindultak, velük juttatta el a terítőt az édesanya lányához. Ő maga Auschwitzban halt meg.

hadke3
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

A Világ Igaza-kitüntetés – A Pálffy-családnak könyvkötő műhelye volt Budapesten a Miksa (ma Osvát) utcában. A nyilas hatalomátvétel után a műhely pincéjében bujtatták Devecseri Emilt és feleségét, Devecseriné Guthi Erzsébetet, a neves költő, Devecseri Gábor szüleit. Nappal egy szekrényben tartózkodtak, csak éjjel mozoghattak valamennyire a helyiségben. Három hónapig éltek így, a felszabadulásig. Pálffy Dénest 1995-ben, felesége Pálffy Dénesné Pap Máriát 2000-ben a Yad Vashem A Világ Igaza kitüntetésben részesítette.

hdke6
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Munkaszolgálatos lapát – Megbízhatatlan katonakötelesként a zsidókat megfosztották a fegyverviselés jogától, a második világháború alatti munkaszolgálatban a zsidó férfiak fegyver helyett lapátot és gyalogsági ásót kaptak.

hdke13
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Munkaszolgálatban faragott bot – A díszítéseken túl fontos információkat is tartalmaz. Készítője az állomáshelyét megnevező „Turda Polana” vésettel, valamint 1940. október 9-i keltezéssel látta el. A sakktáblát idéző minta mellett egy szent koronát felelevenítő ábrázolást is találhatunk rajta.

hdke4
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Munkaszolgálatban készített nyaklánc –  A szerbiai Bor környéki táborokba, 1943 nyarán és 1944 májusában vezényelt munkaszolgálatosok egyike, S. I. a bányák robbantásához használt gyújtózsinórból nyakláncot készített, medalionként pedig felesége arcképét egy pénzérmére erősítette.

hdke
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Egy elhurcolt anya naplója – V. Pálné verses naplója 1944-ből (másolatban, részlet)

hdke_naplo
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Lágerszappan – melyet a buchenwaldi koncentrációs táborban osztottak szét a foglyoknak.

hdke1
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Munkaszolgálatos fogolyszám – A bori rézbányák körüli táborokban a magyar értelmiség több behívott jelességét is dolgoztatták, leghíresebb közülük Radnóti Miklós író, aki utolsó verseit bori noteszében hagyta az utókorra. Ezt a fából készült, sapkára erősítve hordható fogolyszámot Radnóti egyik sorstársa viselte.

hdke14
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Koncentrációs táborban készített hajcsat – D. É., egy budapesti deportált lány hajcsatja, melyet dróthuzalokból készített.

hdke10
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Deportálásból származó hátizsák – Cs. L., egy 17 éves szentesi zsidó fiú által sátorvászonból, saját kezűleg varrt hátizsák, melyet a feldafingi táborban készített, ahová felszabadulása után került Kaufering, Dachau, Allach után. Ezt a hátizsákot hozta haza magával, mikor egy román transzporttal elindult a táborból.

hdke11
Forrás: MaNDA adatbázis/Holokauszt Emlékközpont

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2016.01.27. 07:01 • Címke: holokauszt70

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.