​Csak pipa, bor, barátok és adomák?

140 éve, január 28-án, éjfél előtt halt meg hosszú szenvedés után Deák Ferenc, a magyar politikai élet egyik legnagyobb formátumú, legtehetségesebb alakja. A magyar jogászkodó nemzet, így vezető politikusai is mind a mai napig jogi végzettséggel is bírnak.

A jogász és politikus Deákról, pályafutásáról, miniszterségéről és a dualista rendszer megalkotásáról már az elemi iskolában sokat megtudhatunk, nézzük hát meg inkább Deákot, az embert, a zalai kisnemest, aki férfitársaságban pipázgatva, borozgatva és bölcseket mondva érezte volna magát talán a legjobban. Közben ő is azt vallotta: a haza mindenek előtt!


Fiatalon (forrás: wikipédia)

A címben szereplő inkább kellemes dolgokra életének néhány rövid időszakát leszámítva sosem volt igazán ideje, mert már 1833-ban, 30 évesen zalai követként lépett fel Pozsonyban, és mint vezető politikus „pörgött” egészen 1848 utolsó napjaiig. Ami után a passzív rezisztencia amúgy nyugalmasnak látszó évei következtek, csak hát Deák pont nem tehette meg, hogy behúzódik kúriájába, behajtja az ablaktáblákat és elmereng az ország sanyarú sorsán. Pedig magával hozta ezt a hajlamot, az „inkább ne tégy semmit, abból semmi baj sem lehet” mentalitást. Ami talán e történelem által jobbára megkímélt vidékeken élők sajátja volt. Az itt élők idejét inkább a gazdálkodási problémák, mintsem a különféle hadakozások határozták meg. A ma Szlovéniához tartozó Zsitkócról induló család 1703-ban szerezte meg a nemességet, Deák nagyapja idején vált csak családi központtá Söjtör és Kehida. Az apa, a nagyapa, sőt, a dédapa is táblabíróskodott, de alispánokat is katonatiszteket is adtak a hazának.


A meglett férfi (forrás: wikipédia)

A család hetedik gyermekeként születő Deák Ferenc felsírása után nem sokkal, a szentlászlóegyházi ferences kolostor tudós szerzetese, Tietl Lukács kezei között meghalt az édesanyja, Sibrik Erzsébet. Öt év múlva pedig Deák elvesztette apját is, az 1791-es születésű nővére, Klára nevelte fel a gyermeket, a családfő szerepét pedig a két évvel idősebb Antal töltötte be. A gimnáziumok, a győri és a pesti jogakadémiák után ügyvédi vizsgát tesz. A nagy testi erejű, de a terebélyesedésre hajlamos alkatú ifjút a tanulás, a jog mellett az olvasás és különös módon a fafaragós érdekli. Nem lel viszont különösebb élvezeteket a vadászatban és az udvarlásban, úgy általában olyan elfoglaltságokban, amik kortársait érdeklik. A családi hagyományok szerint a vármegyénél kezd dolgozni, ügyész és árvaszéki jegyző is egyben. Első, mindjárt nagy hatást kiváltó vád- vagy inkább védőbeszédében egy 23 éves többszörös rablógyilkosnak kér méltányos eljárást sanyarú gyermekkorára hivatkozva. (A halmozottan hátrányos helyzetű ifjút ennek ellenére kerékbe törésre ítéli a zalai bíróság.) A nagybetűs politikába 30 évesen kerül, mikor alispán bátyját küldi a megye a pozsonyi diétára, de Deák Antal egy év múlva megbetegszik, így öccse lesz a zalai követ. 1833-tól tehát mindjárt a politika élvonalába kerül, és tevékenységével rögtön rá is szolgál a bizalomra, és felkészültségével, tudásával és rátermettségével kivívja társai elismerését is.


Az idős politikus (forrás: wikipédia)

Ami abban az időben sem volt könnyű dolog, de Deáknak mindez maradéktalanul sikerült, 1840-ben pedig a hűtlenségi perekkel kapcsolatos politikai kompromisszum összehozása után Kossuthtól megkapja a „haza bölcse” titulust is. Ezután 1848 decemberének végéig egyfolytában ott van, ahol a dolgok eldőlnek, majd lemondott igazságügy miniszterként Batthyányval együtt a főváros felé nyomuló Windischgräetz elé megy Bicskére követségbe. A sikerben biztos tábornok őt hazaengedi Kehidára, míg az első felelős magyar miniszterelnököt lecsukatja. Deák többször is elindul Debrecenbe Kossuth után, de a járőröző császáriak mindig megállítják és visszafordítják. 1854-ig így Kehidán marad, ekkor van ideje újra a kedvteléseire, az olvasásra és a fafaragásra. Meg hát a szolid baráti összejövetelekre, a közelmúlt történéseinek kitárgyalására. Az elnyomás enyhültével költözik aztán az Angol Királynő Szállodába, a mai Deák Ferenc út egyes szám alá.

Az Angol Királynő Szálloda

Az épületet ugyan Hentzi tüzérei lakhatatlanná tették, de Hild József újjáépítette. Birtokrészét (1200 hold) évi 3000 forint életjáradék fejében Széchenyi Ödön nevű fiának adja, aki folyósítja is rendesen a pénzt. Ebből, és képviselői juttatásaiból bérli a második emeleti két szobát. Mivel sosem nősült meg, aranyhalak, egy kanári és egy rigó itt a társai, és az egyik sarokban ott van a fafaragóműhely is. Rendszeresen a szálló éttermében ebédel, csirke és a főzelékek a kedvencei. Ha a városban van dolga, omnibusszal utazik, és mindig van öt papír egyforintos a koldusok számára a zsebében.


Az Angol Királynő számlacédulája – ilyenen fizethetett Deák is (forrás: MaNDA Adatbázis/Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum)

A fővárost csak nyaranta hagyja el, Balatonfüredre, vagy nővéreihez utazik. Legtöbbször Kláránál, Pusztaszentlászlón tartózkodik, sógora, Osztenhuber Taranyi József kúriájában (ma kocsma és vegyesbolt működik benne). Innen ruccan át meglátogatni gyámleányát, Vörösmarty Ilonát, aki a rátóti birtokos, később pénzügyminiszter és miniszterelnök Széll Kálmán felesége. Utolsó éveiben sokat betegeskedik, végül szívinfarktusban hal meg 1876. január 28-án.

Ravatalánál a királyné is lerótta kegyeletét (forrás: wikipédia)

(Akit a részletek is érdekelnek, annak ajánlom Eötvös Károly nagyszerű, a Deák-családról szóló munkáját. És akkor már a Balatonról és a Bakonyról szóló írásait is.)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.01.28. 10:13 • Címke: történelmi arcképcsarnok, évforduló