Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Charlotte Brontë születésének 200. évfordulója alkalmából nyílt tárlat hétfőn az angol regényíró kézirataiból, portréiból és egyéb személyes tárgyaiból a londoni National Portrait Galleryben.
Az augusztus 14-ig látogatható kiállítás különleges betekintést nyújt az 1816 és 1855 között élt író életébe. A tárlat központi tárgya egy Branwell Brontë által festett portré, amelyen testvérei, Charlotte, Emily és Anne mellett ő maga is megjelenik szellemként. „Szerettük volna bemutatni Charlotte írói karrierjét és sikerét, ugyanakkor a nagyközönség egy része által talán kevésbé ismert családi életébe is szerettünk volna bepillantást engedni” – mondta Lucy Wood, a National Portrait Gallery kurátora.
George Richmond portréja Charlotte Brontë-ről (forrás:http://www.npg.org.uk/)
A látogatók Charlotte magánlevelezésén, rajzain és naplóin keresztül ismerhetik meg a Jane Eyre szerzőjének tragikus magánéletét, amelyet Emily és Anne halála, valamint saját gyenge egészségi állapota is beárnyékolt. Charlotte, Emily, Anne és Branwell már ifjú korukban gazdag képzelőerővel bírtak és versekkel, színdarabokkal, valamint regényekkel szórakoztatták egymást. „Szerettük volna életre kelteni az életét, hiszen mi vagyunk az életrajzok, az emberek múzeuma, ő pedig az angol irodalom egyik legjelentősebb alakja” – fogalmazott Wood.
MTI