a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​Höppög a szötyögő

JO_manda_adatbazisNem minden nap forgathat körbe-körbe a 3D-s technika segítségével az ember egy köcsögdudát, de ha már hangszerről van szó, az lenne az igazi, ha meg is tudnánk egy alkalmazással szólaltatni. Erre még azért várni kell egy kicsit, nézzük meg addig inkább tüzetesebben ezt az egyszerű, membrafon hangszert, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai tettek 3D-ben elérhetővé a MaNDA adatbázisából.

A köcsögduda tipikus népi hangszer, amely „alkatrészeit” tekintve is inkább a faluhoz köthető. Itt voltak legtovább használatban a különféle mázas cserépköcsögök, amik hát mondhatjuk, hogy nélkülözhetetlenek az előállításához. Széltől lengedező nádszálról pedig a Biblia mellett ismét csak a vidék jut eszünkbe először, hogy aztán a hangszer lényegéről, a disznóhólyagról már ne is beszéljünk. Ez utóbbi, bár a sertés vizeletének tárolója, nem a kutyák előtt, vagy a szemétdombon szokta végezni egy tradicionális disznóvágás során, hanem a gyomorhoz hasonlóan gondosan megtisztítják, majd pedig ebbe is beletöltik a nagy üstben rotyogó nyesedékdarabokból, bőrökből készülő disznósajt alapanyagot. A disznó és marhahólyagokat még a síküveg elterjedése és megfizethetővé válása előtt nedves állapotban az ablakokra is felfeszítették, hogy a meleg ne távozzon, némi fény pedig mégis csak legyen a házban a téli napokon is. Ahogy az ablakra, a köcsög szájára is simán rányújtható, és madzaggal, dróttal rögzítve rá is szárad néhány nap után.

kocsogduda
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!

Ezután következik a hangszer megszólaltatójának, „vonójának” a 25-35 centiméteres nádnak a rögzítése, aminek pontosan a köcsög száját elzáró disznóhólyag közepére kell kerülnie. És a tévhitekkel szemben nem ennek mozgatása, nem a pumpálás, hanem nád dörzsölése kelti a disznóhólyag membránon azokat a rezonanciákat, amik a köcsög hasából már brummogásként törnek elő. A köcsögduda a karácsony után járó regősök alaphangszere, nevezik szütyöknek, vagy szötyöknek, esetleg höppögőnek is. Ha van kedvünk, üdítős flakonból, vastagabb fóliából és egy méretesebb szívószálból mi is elkészíthetjük urbánus változatát, csak aztán ne lepődjünk meg azon, ha nem igazán jól höppög a mi városi szötyögőnk.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.04.06. 08:15 • Címke: 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.