a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Megrázó személyesség Móricz Zsigmond naplóinak második kötetében
Szerda este mutatták be a Móricz Zsigmond naplóiból készülő sorozat most
megjelent második kötetét. Az 1926 és 1929 közötti időszakot átfogó
könyvet a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozta.Cséve Anna, a kötet szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a 83. Ünnepi Könyvhétre megjelent Naplók 1926–1929 című könyv „megrázóan személyes vallomásokra” épül, egy „rendkívül érzékeny” Móricz Zsigmondot ismerhet meg belőle az olvasó.
Felidézte, hogy az előző naplókötet súlyos magánéleti problémákkal zárult: féltékenységében öngyilkos lett Móricz Zsigmond felesége, Holics Janka, miután az író beleszeretett a Búcsúkalász című színművében a róla mintázott feleséget alakító színésznőbe. Az író Simonyi Máriát 1926-ban feleségül is vette.
Magánéleti és közéleti érdeklődés jellemzi Móricz Zsigmond naplóit, noha az írás kiindulópontja meglehetősen személyes természetű – fogalmazott Cséve Anna, aki úgy vélte, a naplóírás ekkor a lelki problémák feloldását szolgálta. Ebbe a krízisnaplóba „szövődik bele” az író munka-naplója, amelyben műveiről gondolkodik az alkotó.
„Kevesen tudják, hogy Móricz Zsigmond 1929-ben kijelentette, szakítani akar a regényírással, és drámaíró lesz” – mutatott rá a szerkesztő, aki a naplók beszélgetős jellegét hangsúlyozta: az író saját írógépével folytatott párbeszédet. Móricz döntésében az is szerepet játszhatott, hogy írni akart egy drámát Simonyi Máriának – vélekedett Cséve Anna, megjegyezve, hogy Móricz Zsigmondot valószínűleg az is a színművek felé terelte, hogy szeretett volna nagyobb közönséghez szólni. „A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című műve nagy siker volt, mintegy 130-szor játszották 1929-ben” – tette hozzá a szerkesztő, aki felidézte azt is, hogy az író már debreceni kollégistaként is alkotott a harmadik műnemben.
„Közben azért megírta a Forró mezők és az Úri muri című regényeit, de tény, hogy egyre több színdarabot ír” – magyarázta Cséve Anna. A most megjelent kötet eleje még magánéleti problémákról szól, ugyanakkor megismerkedhetünk egy szervező, kapcsolatokat teremtő Móricz Zsigmonddal is – ismertette a könyvet Cséve Anna, utalva az író olasz, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi útjaira, amelyeken számos alkalommal találkozott a közönséggel.
A szerkesztő az MTI-nek elmondta: a naplókiadással régi terv vált valóra, a vállalkozással meg kellett várniuk, mire előkerülnek a magántulajdonban lévő kéziratok. „Lánya, Móricz Virág könyveiben számos naplórészletet megjelentetett, viszont hiányoztak a kéziratok. Tudtuk, hogy lappanganak valahol” – idézte fel a sorozat indulását Cséve Anna. Szerinte a teljesség hiányára utal a többes szám a címben: mivel Móricz Zsigmond naplóinak többségét különálló papírlapokra írta, elképzelhető, hogy újabb és újabb részletek kerülnek elő – magyarázta a szerkesztő, hozzátéve, hogy az 1942-ig ívelő sorozatot hatkötetesre tervezik.
MTI