a rovat írásai
Természetesen magyar: Páskándi Géza
Páskándi Géza 80 éve, 1933. május 18-án született Szatmárhegyen. Első verseit egészen fiatalon közölték ismert erdélyi és romániai magyar nyelvű lapok, 16 évesen már meghívták szerkesztőnek a Bukarestben megjelenő Ifjúmunkáshoz.
Eddig ismeretlen Márai-regény
Hallgatni akartam címmel Márai Sándor eddig ismeretlen munkáját, az Egy polgár vallomásai harmadik részének tekinthető esszéregényt mutatja be május 28-án a Helikon Könyvkiadó. Az író az emigrációban született első művében 1938-tól 1950-ig rajzolja meg a polgárság történetét.
Krúdy és a walesi herceg
Halálának 80. évfordulója kapcsán megpróbáltunk bármiféle mozgóképes anyagot felkutatni, amiben Krúdy Gyulát lehet látni.
Krúdy Gyula a Kórház utcában
Krúdy Gyula visszatért Óbudára. Igaz, el sem ment innen, csak vitték – utolsó útjára, a Kerepesi temetőbe. Éjszaka ért haza hóna alatt egy palack zöld veltelinivel a lakásától alig 50 méterre lévő Kéhli vendéglőből, és reggel nem ébredt fel.
Megnyílt a Gárdonyi-emlékév
Ünnepi gálaműsorral nyílt meg a Gárdonyi Géza író születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Miért írunk verset?
Költői est négyesben a Csokonai Művelődési Központban, május 10-én.
Jékely Zoltánról Visegrádon, a költészet napján
Jékely Zoltán száz éve, 1913. április 24-én született.
Egy kis könyves éj
Április 19-én, pénteken éjszaka a független könyvesboltok várják az olvasóikat, érdeklődőiket és későn fekvő látogatóikat. Nem csak Budapesten, de több vidéki könyvesboltban is.
Franz Kafka utazásai
A közhiedelemmel ellentétben Kafka sokat utazott. Egy cseh–német projekt vállalkozott ennek interaktív bemutatására.
Költészet napi utazás a régi ír verselés világába
A költészet szimbóluma a hárfa. Írország nemzeti jelképe is a hárfa a X. századtól. Az egyik legrégebbi ilyen hangszert a dublini Trinity College-ban őrzik, és a X–XI. században élt Brian Boru ír főkirálynak tulajdonítják.
Halott férfiak, megtört szívek
1959. március 26-án hunyt el Raymond Chandler, a krimi amerikai klasszikusa. Az ő regényéből forgatta negyven éve Robert Altman A hosszú búcsú című filmjét, ugyanebben az évben adta ki a Magvető a film alapjául szolgáló művet, az Elkéstél, Terry!-t. Húsz évvel később mutatták be Altman remekművét, a Rövidre vágvát.
Megrázó személyesség Móricz Zsigmond naplóinak második kötetében
Szerda este mutatták be a Móricz Zsigmond naplóiból készülő sorozat most
megjelent második kötetét. Az 1926 és 1929 közötti időszakot átfogó
könyvet a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozta.Cséve Anna, a kötet szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a 83. Ünnepi Könyvhétre megjelent Naplók 1926–1929 című könyv „megrázóan személyes vallomásokra” épül, egy „rendkívül érzékeny” Móricz Zsigmondot ismerhet meg belőle az olvasó.
Felidézte, hogy az előző naplókötet súlyos magánéleti problémákkal zárult: féltékenységében öngyilkos lett Móricz Zsigmond felesége, Holics Janka, miután az író beleszeretett a Búcsúkalász című színművében a róla mintázott feleséget alakító színésznőbe. Az író Simonyi Máriát 1926-ban feleségül is vette.
Magánéleti és közéleti érdeklődés jellemzi Móricz Zsigmond naplóit, noha az írás kiindulópontja meglehetősen személyes természetű – fogalmazott Cséve Anna, aki úgy vélte, a naplóírás ekkor a lelki problémák feloldását szolgálta. Ebbe a krízisnaplóba „szövődik bele” az író munkanaplója, amelyben műveiről gondolkodik az alkotó.
„Kevesen tudják, hogy Móricz Zsigmond 1929-ben kijelentette, szakítani akar a regényírással, és drámaíró lesz” – mutatott rá a szerkesztő, aki a naplók beszélgetős jellegét hangsúlyozta: az író saját írógépével folytatott párbeszédet. Móricz döntésében az is szerepet játszhatott, hogy írni akart egy drámát Simonyi Máriának – vélekedett Cséve Anna, megjegyezve, hogy Móricz Zsigmondot valószínűleg az is a színművek felé terelte, hogy szeretett volna nagyobb közönséghez szólni. „A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című műve nagy siker volt, mintegy 130-szor játszották 1929-ben” – tette hozzá a szerkesztő, aki felidézte azt is, hogy az író már debreceni kollégistaként is alkotott a harmadik műnemben.
„Közben azért megírta a Forró mezők és az Úri muri című regényeit, de tény, hogy egyre több színdarabot ír” – magyarázta Cséve Anna. A most megjelent kötet eleje még magánéleti problémákról szól, ugyanakkor megismerkedhetünk egy szervező, kapcsolatokat teremtő Móricz Zsigmonddal is – ismertette a könyvet Cséve Anna, utalva az író olasz, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi útjaira, amelyeken számos alkalommal találkozott a közönséggel.
A szerkesztő az MTI-nek elmondta: a naplókiadással régi terv vált valóra, a vállalkozással meg kellett várniuk, mire előkerülnek a magántulajdonban lévő kéziratok. „Lánya, Móricz Virág könyveiben számos naplórészletet megjelentetett, viszont hiányoztak a kéziratok. Tudtuk, hogy lappanganak valahol” – idézte fel a sorozat indulását Cséve Anna. Szerinte a teljesség hiányára utal a többes szám a címben: mivel Móricz Zsigmond naplóinak többségét különálló papírlapokra írta, elképzelhető, hogy újabb és újabb részletek kerülnek elő – magyarázta a szerkesztő, hozzátéve, hogy az 1942-ig ívelő sorozatot hatkötetesre tervezik.
MTI