a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Hercegi szeretők és az Utolsó vacsora – Leonardo Milánóban
Moziajánló: Leonardo da Vinci – A lángelme Milánóban
Leonardo da Vinci milánói éveiről kaphatunk szórakoztató, de a
tudományosság kritériumainak is megfelelő összefoglalót A művészet
templomai sorozat negyedik részében. A 85 perces mozifilm végén úgy érezzük, kicsit mi is ott voltunk a 15. század végén és a századfordulón Milánóban, a reneszánsz egyik fővárosában, melynek tündöklése Firenzéével volt egyenértékű. És eme tündöklés, bár a nagy Bramante is a városban tartózkodott ekkoriban, mégis csak Leonardo jelenlétének köszönhető.
Ki gondolta volna, hogy a sorozat korábbi darabjai, a Vatikánt és a Firenzét bemutató filmek már meghaladták a 15 ezres nézettséget Magyarországon? Tekintetbe véve azt, hogy művészettel foglalkozó dokumentumfilmekről lenne szó, egészen szép számok. És ez nem csak a 3D-s technikának köszönhető, bár így a Vatikán szoborparkja, vagy éppen a firenzei városháza valóban egészen plasztikussá, kézzelfoghatóvá vált a nézők számára. Nehezebb dolga lett volna az alkotóknak, ha Leonardo milánói éveiről is 3D-s filmet akarnak, hiszen eme 17 esztendőből (1482-1499) a harmincas éveiben járó polihisztortól inkább csak rajzok és festmények maradtak ránk. Amiért tulajdonképpen idejött, Francesco Sforza lovasszobra, a mintázás fázisában maradt, az agyaglovast pedig a franciák összetörték a város megszállásakor. Festményekről pedig nem igazán célravezető 3D-s filmet készíteni, talán ezért is döntöttek az alkotók inkább ehelyett egy-egy jelmezes betét mellett. És ez a kivitelezést látva, nagyon jó döntés volt, különösen impozánsak lettek a ruhák, sikerült megidézniük a kort.
A kort, amikor talán a legnagyobb volta milánói hercegség, hogy aztán egyik évről a másikra a szolgaságba zuhanjon vissza. A kort, melynek központi alakja Ludovico Sforza volt, zsoldosvezér felmenőkkel, a Mór, ahogy sötét haja és arcszíne után hívták szerte Itáliában. Neki ajánlotta fel Firenzéből küldött levelében Leonardo a szolgálatait, hosszasan sorolva, hogy mi mindenhez is ért. A Mór pedig régensként, majd hercegként is bőkezű mecénás volt, a hercegség pedig virágzott, textilipara révén a divat fővárosa lett. És épült, tört az ég felé a dóm is, Leonardo pedig amellett, hogy csinosította a hercegi palotát és udvari programokat szervezett, megfestette a Mór szeretőinek arcképét is. Lucretia Crivelli, a La belle Ferronniere, és a Hölgy hermelinnel, Cecilia Gallerani, az igazi kegyenc most megelevenedik és beszámol nekünk az akkori életről és intrikákról. Megjelenik a vásznon Isabelle d’Este is, aki a Mór imádott feleségének, Beatrice-nak testvére volt, és arcképet akart rendelni Leonardótól. (Beatrice 1491-ben ment feleségül Ludovicóhoz, és hat év múlva halt meg szülés közben. Őt is szívesen láttuk volna a filmben, van egy gyönyörű Ambrogio de Predis által festett portré, amit sokan az ő arcképének tulajdonítanak.)
A festés mellett persze láthatunk számtalan Milánóban készült tükörírással készült Leonardo-tanulmányt, rajzot is, templomok és paloták terveit, sőt, egy várostérképet is. És megjelenik Barmante is a színen, aki a barátja volt ezekben az években, később pedig Raffaelo is feltűnik, Leonardo rajzait méltatva. Milánói főműve, a Santa Maria delle Grazie refektóriumába festett Utolsó vacsora, amiről a kolostor perjelje mesél a filmben. Akivel nem volt igazán jóban Leonardo, ezért is festette róla a freskó majdnem közepén elhelyezkedő sötét arcú, horgas orrú Júdást. Leonardo végül a franciák közeledtének hírére 7000 rajzos tanulmányával (Atlanti Kódex) együtt 1499-ben Mantovába menekül, még majd visszatér hercegség francia kormányzójának kérésére 1507 és 1508 között, hogy megfesse a Sziklás Madonnát és a Szent Anna harmadmagával-t. Külön erénye a filmnek, hogy a tanítványok szerepeltetésével képet kaphatunk az utolsó évekről, a mester örökségének sorsáról is. Közülük Gian Giacomo Caprotti da Oreno, avagy Salai járt a legjobban, pedig a mester többször is elítélően nyilatkozott róla. Ő kapta meg a képek mellett (amiket aztán eladott a francia királynak) ama bizonyos milánói szőlőskert felét is, ahol 1524 márciusában holtan találják. Ezt a kertet 2015-ös milánói expó keretében rekonstruálták. Ekkor nyílt a hat év alatt összehozott Leonardo-kiállítás is, ami pedig filmünk alapja lett. A 12 szekcióban felvonultatott művek között sokat bolyong a kamera, ami nem is baj, talán csak egyik-másik szakértő tudálékoskodása, fölényeskedése írható a film hátrányára.
De hát nem is őket kell nézni, hanem Leonardo Milánóját, és utazni egy jót a művészet történetének egyik legnagyobb korszakában. Amihez a film minden segítséget megad.
Leonardo Da Vinci – A lángelme Milánóban
olasz képzőművészeti dokumentumfilm, 81 perc, 2016, magyar nyelven
Bemutató: 2016.05.04.
Forgalmazó: Pannonia Entertainment
Pálffy Lajos