Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Ebben a lakásban égette el Bulgakov az élete főművének tartott, bibliai ihletésű, kora szovjet viszonyait szatirikusan ábrázoló regény első verzióját. A kultikus műnek végül meg kellett várnia a hruscsovi olvadást, hogy – bár húzásokkal – 1966-ban megjelenhessen. Az ortodox egyház még mindig a „sátán evangéliumának” tartja a regényt.
Tábla a Patriarsije Prudi parkban: „Ne állj szóba idegenekkel” (forrás: Reblog)
Az apró, három helyiségből álló földszinti lakásban írta 1928-ban emigrációról szóló darabját, a Menekülést, mely 1962-ben jelenhetett meg, valamint a Molière című regényt, amelyet a szovjet rezsim betiltott. „Itt ünnepeljük az író születésének 125. évfordulóját, ám a múzeum megnyitására még két évet kell várni” – mondta Pjotr Manszilla-Kruz igazgató.
A Bulgakov Ház Moszkvában (forrás: Wikipedia)
A lakásban kiállított személyes tárgyak között látható lesz A mester és Margarita első kéziratának egy töredéke, mely túlélte a pusztítást, valamint egy levél, amelyet az író a szovjet kormánynak küldött 1930-ban. Ebben Sztálintól kér engedélyt, hogy elhagyhassa az országot. Ugyanebben a lakásban történt 1930 április 18-án, hogy a diktátor felhívta Bulgakovot. „Tehát elege van belőlünk?” – kérdezte „a nép atyja” az írótól, majd rendezőasszisztensi állást ajánlott neki a Moszkvai Művész Színházban.
Mihail Bulgakov
Mihail Afanaszjevics Bulgakov Kijevben született 1891. május 15-én és Moszkvában halt meg 1940. március 10-én. Az új emlékhely az író egyetlen hivatalos múzeumának lesz a része. A múzeumot 2007-ben hozták létre egy másik híres lakásban, ahol az író 1921 és 1924 között élt, ott játszódnak leghíresebb regényének egyes jelenetei is.
mti