a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A királynő marconigramot küldött a jachtjára
Hogy ki fedezte fel a vezeték nélküli távközlést, magyarul a rádiózást,
azt talán a mai napig sem lehet megnyugtatóan tisztázni. 120 évvel ezelőtt az olasz Guglielmo Marconi Londonban levédette erről szóló szabadalmát, ugyanakkor Amerikában Nikola Teslát ismerték el elsőnek, a szocialista táborban pedig úgy tanították, hogy Popov volt a rádió feltalálója.Marconi igazán jó családba született, apja tekintélyes birtokokkal rendelkezett Bologna mellett, anyja pedig a whiskyfőző John Jameson unokája volt. Így természetesen magántanárok alapozták meg tudását, majd egyetemi előadásokat is hallgatott, de hallgatói státusza soha nem volt, nem is volt igazán szüksége rá. Érdeklődése a fizikára, ezen belül is a villamosságra koncentrálódott, és a kor más tudósaihoz, mérnökeihez hasonlóan ő is célul tűzte ki magának az elektromágneses hullámokon alapuló „vezeték nélküli távíró” megvalósítását. 1894-ben kezdte el a kísérleteket szülei hajlékában, a Villa Griffone-ban, ahol még abban az esztendőben – a család legnagyobb csodálkozására – sikerül is megvalósítania két pont között a vezeték nélküli kapcsolatot. A felfedezés jelentőségét azonban a római kormány nem látta meg, így Marconi Londonban próbálkozott, ahol a Royal Mail hajlandó volt tisztességesen finanszírozni a kísérleteit.
A Royal Mail mérnökei vizsgálják Marconi készülékét 1897 május 13-án (forrás: Wikipedia)
A kapcsolat az adó és a vevő között tehát már létrejött, a cél ezután a két végpont egymástól való távolságának növelése volt. Marconi 1896. június 2-án védette le szabadalmát, egy év múlva már 12 mérföldes távolságra tudott értelmezhető Morse-jeleket sugározni. Aztán Viktória királynő a Wight-szigeten felépített adóból küldött „marconigramot” 16 mérföldre horgonyzó jachtjára. A találmány fejlődése pedig nem állt le, 1899-ben Marconi az USÁ-ból hazatérőben már 100 kilométerről lépett kapcsolatba a Wight-szigeti toronnyal. 1901. december 12-én pedig a brit szigetek legnyugatibb pontjáról, Cornwallból indított el üzenetet, amit a 3500 kilométerre lévő Új-Fullandon vettek egy antennával. Így megvalósult a nagy álom, nem volt már szükség tenger alatti kábelekre, rádió összeköttetés létesült a két kontinens között. Néhány év múlva pedig megjelentek az első adó és vevő készülékek a hajókon is, Marconi pedig 1909-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.
Guglielmo Marconi
Igaz, az Amerikában élő Nikola Teslával, aki lopással vádolta meg, pereskednie kellett, de a jó öreg kontinensen senki sem vonta kétségbe elsőségét. Az olasz állam, különösen Mussolini sokra értékelte tevékenységét, szenátor és őrgróf lett, valamint monopóliumot kapott az ország rádióadásaira is. Mert 1910-től Lee de Forest révén már emberi hang továbbítására is alkalmassá vált Marconi készüléke, 1920-ban pedig az Államokban megkezdte a sugárzást az első rádióadó. Öt év múlva pedig abból a bizonyos Gyáli úton álló csukott bútorszállítóból, a csepeli antennával megindult a magyarországi adás is. Azóta szól itt is a rádió.
Pálffy Lajos