a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Supka Géza-kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
Supka Géza halálának 60. évfordulója alkalmából és a 87. Ünnepi Könyvhét előprogramjaként kiállítás nyílt a régész, író, művészettörténész hagyatékából a budapesti központi Szabó Ervin Könyvtár átriumában szerdán.
„Egy könyvtárban nemcsak helye van egy ilyen kiállításnak, de valódi főhajtás is egy polihisztor, gondolkodó és egy igazi 21. századi értelmiség előtt” – emelte ki Fodor Péter, a könyvtár főigazgatója, a bemutató szerdai megnyitóján. Kiemelte: nem véletlen, hogy az épületben kapott helyet a személyes dokumentumokat, levelezéseket, valamint Supka Géza munkásságának fontos darabjait tartalmazó kiállítás, hiszen a tárolókban az író Szabó Ervinnel folytatott levelezése is megtekinthető. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke és a Kossuth kiadó igazgatója felidézte, hogy az Ünnepi Könyvhét Supka Géza ötlete nyomán született meg, hiszen az író 1927-ben, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete éves közgyűlésén javasolta először, hogy rendezzenek a magyar irodalmat és az olvasást népszerűsítő programot. Erre két évvel később, 1929. május 12-én került először sor. „Azóta is ez a rendezvény a könyvszakma legfontosabb ünnepe, amelyen a magyar irodalmat és a magyar könyvet ünnepeljük” – fűzte hozzá.
Supka Géza (forrás: Fszek/Bényi Eszter)
Supka Géza alkotó értelmiségiként számos területen alkotott maradandót, régész, művészettörténész, író, újságíró, a Literatura folyóirat és a Világ című lap főszerkesztője is volt, de a Nemzeti Múzeum elnökeként is tevékenykedett – emlékeztetett Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Kiemelte: a kiállítás nem csupán Supka Géza életének köztudott momentumaira emlékszik, de megidézi az „alkotó művészt” is. A kiállítást Bényi Eszter textiltervező művész, Supka Géza unokája, a hagyaték gondozója rendezte. Nagyapjáról mesélve elmondta: „Tiszta, becsületes ember volt, minden tettét a jó szándék vezérelte és egész életében a világ előrelendítésén dolgozott”. A megnyitó után Supka Géza Egy elforgácsolt tudós-élet című könyvét Féja Endre, a kötet szerkesztője és Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó alapító-főszerkesztője mutatták be a Palotakönyvtár Fogadójában. A hagyatékból rendezett kiállítás július 2-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.
MTI