a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Húsz éve nincs polihisztorunk
Húsz éve halt meg Benedek István, akit sokan az utolsó magyar
polihisztornak tartanak. És valóban, végignézve a befutott pályát, a
megszületett művek számát és sokrétűségét, igaz lehet e kijelentés. És
az is, hogy nagyon hiányoznak a tudás és a kultúra irányába egyre
kevesebb affinitást mutató korunkban a Benedek Istvánhoz hasonlító
széles látókörű, és a tudást közérthető módon átadni képes emberek. Vele
halt ki a híres, Benedek Elekkel induló família egyik ága, emlékét
őrzik művei és televíziós műsorai. Talán egyszer még előveszik őket.Az irodalomtudós és tanár Benedek Marcell fia, a nagy mesélő, Benedek Elek unokája 1915-ben született Budapesten. 25 évesen szerzett orvosi oklevelet ugyanitt, és Szondi Lipót tanítványaként Csepelen indult a hivatása, de már 1945-től kórlélektan órákat adhatott a kolozsvári egyetemen. Ez a lehetőség 1948-ig tartott számára, amikor minden külföldi állampolgárságú oktatónak megszüntették az alkalmazását Romániában. Ezután főorvos lett a Lipóton, majd 1952-től a Vas megyei Intaházára, a Sitkey család klasszicista kastélyában működő rehabilitációs intézménybe helyezték. Itteni tapasztalatai alapján írta meg tán legsikeresebb könyvét, az Aranyketrecet 1957-ben. Ami után két év internálás következett 1956-os „bűneiért”, majd nagy kegyesen hozzájárult a hatalom, hogy egy 11. kerületi szakrendelésben dolgozhasson.
A hetvenes évektől indul be igazán szép- és szakírói tevékenysége, és ezután tűnnek fel műsorai a tévé képernyőjén, hogy egy ország megismerhesse. Tudóra, Rendületlenül, Toronyóra és Európa öröksége című sorozatai mellett számtalan könyvben, folyóiratcikkben és tanulmányban teszi közzé gondolatait a világról. Még a negyvenes években több munkája jelenik meg az ösztönök világáról és a darwinizmusról. Az életfilozófiával átszőtt, a közösségi örömöt, és értelmes tevékenységet az előtérbe helyező Aranyketrec utáni rövid szilenciumot a Csavargás az Alpokban töri meg, ami egy önéletrajzi elemekben bővelkedő hegymászótörténet is egyben. Aztán a hatvanas, hetvenes évektől megnyíló publikálási lehetőséggel élve sorban négy jelentős regénye jelenik meg (1961, 1963, 1966, 1968-1983): feldolgozza Semmelweis munkásságát, és kimutatja, hogy a sokat támadott professzor egy szifiliszes nő boncolása során kapja el a súlyos betegséget, ami miatt élete végén tébolydába kerül.
Mandragóra című kétkötetes munkájában, 1979-ben feldolgozza az indiai és a tibeti orvoslást, de tanulmányokat ír apjáról, nagyapjáról is. 1992-ben jelenik meg az Ady Endre szerelmei és házassága, de az alkotás pszichológiai hátterét vizsgáló esszéiben Thomas Mann, Dosztojevszkij, Kafka és mellett Rousseau személyisége és munkássága is nagyító alá kerül. Irodalomtörténészként a hazafias versekről ír, de vannak még a férfi-nő kapcsolatról, az öngyilkosságról írottak mellett stílustörténetei és orvosetikai munkái is. A rendszerváltás lehetővé teszi politikai gondolatainak nyilvánosság elé tárását is. Antall József barátjaként, a Hiúz-kör alapítójaként a politikai jobboldal szellemi hátterének meghatározó személyisége. Aki 1993-as Véderővita című könyvével, vagy az 1992-től 1995-ig évente megjelentetett tanulmányaival mutat irányt.
Velencében érte a halál 1996. június 9-én.
Pálffy Lajos