a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​Terror és forradalom 1949-1956

A MaNDA tematikus DVD-sorozata az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából

1956_leadAz 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról a filmarchívum ünnepi, tematikus DVD-kiadással emlékezik meg. A havonta egy-egy  kiadvánnyal bővülő sorozatba olyan digitálisan felújított filmek kerültek, amelyek nem csak a szűken vett forradalmi eseményekre koncentrálnak, hanem az 1956 előtt és után történtekre is.

Az idei megjelenésben elsősorban olyan filmtörténeti értékek kaptak helyet, amelyek vagy még nem jelentek meg DVD-n, vagy újra keresetté váltak, s az új kiadással a gyűjtők a korábbinál minőségileg értékesebb kiadványt vehetnek a kezükbe.

A filmarchívum egyedülálló vállalkozása a teljes 1956-os mozi híradóévfolyam megjelentetése a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. A – várhatóan októberben megjelenő – négylemezes kiadvány alapvető politikatörténeti, ideológiatörténeti, kultúrtörténeti forrás. Extrájából azt is megtudhatjuk, a híradókat milyen szempontok alapján szerkesztették, hogyan épültek fel, kik nézték. A heti mozifilmek előtt vetített híradók milliós nézőszámot jelentettek, ezért a hatalomnak fontos volt, hogy a hivatalos ideológiát tükrözzék. Az alábbi részlet viszont már azt mutatja, hogy a Rajk-temetés kapcsán milyen nyíltan bírálja a személyi kultusz időszakát a híradó. Mindez jelzi, hogy a százezres tömeget megmozgató esemény már a forradalom előképének tekinthető.

A híradók felújítása, a legteljesebb változatok rekonstruálása az archívum restauráló műhelyében készült.

A forradalom, s a hozzá vezető út ábrázolása a magyar játékfilm történetében több hullámban jelent meg. A téma a rendszerváltás előtti korszak cenzúrális viszonyai között mindig is nagyon kényes volt. 1949, a diktatúra kezdete óta az írók, rendezők kénytelenek voltak az (ön)cenzúrával is megvívni. Egy-egy motívum megjelenése alku tárgya volt, illetve csak „virágnyelven” lehetett ábrázolni. Az első filmek az előzményeket, a sematikus időszakot ábrázolták nagyon kritikusan, mint a betiltott Keserű igazság (Várkonyi Zoltán, 1956), vagy Keleti Márton alaposan cenzúrázott, átvágott, pótforgatott fociparabolája, a Csodacsatár (1956), melyet az irodalmi ellenzék vezéralakja, Méray Tibor írt. A forradalom témáját először felvető film az 1956 szilveszterén játszódó Éjfélkor volt (Révész György), amely a „menni vagy maradni” kérdéskörével nézett szembe, s tette rá a magyar filmet arra a pályára, amely a forradalom drámáját a magánélet nézőpontjából ábrázolja.


Éjfélkor,
1957


A hatvanas évek legfontosabb visszatekintő filmjei (Apa, Húsz óra, Tízezer nap, Feldobott kő, A tanú, Szerelmesfilm) markáns, több nézőpontú kritikát fogalmaztak meg az ötvenes évekről és a forradalom hátteréről, ahol a múlt úgy jelent meg, mint a konszolidált kádárizmus negatív előzménye. Ezek a filmek a Húsz óra kivételével már megjelentek DVD-n, a Húsz óra a következő év Fábri-sorozatában kap majd helyet.


Szerelem, 1970

Makk Károly remekművébe, a Déry-novellák nyomán készült, Cannes-ban több díjat is nyert Szerelembe (1970) viszont már beleíródott az 1968-as forradalmak leverését követő kilátástalanság hangulata, amely a hetvenes évek más műfajú közérzetfilmjeit is alapvetően meghatározta. A film nagy leleménye, hogy a haldokló anya és a feleség, a legszűkebb magánélet szférájában, az emlékek kortalan idejében tudja ábrázolni egyén és hatalom, üldözöttség és integritás kérdését. A börtönből hazatérő kiszolgáltatott ember szerepét az 1956 miatt börtönviselt Darvas Iván játszotta, s a filmben apró jelzések is sejtetik, hogy a férfi nem Rákosi, hanem Kádár börtönéből szabadul. Az idén Cannes-ba visszatért film teljeskörű restaurálását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

menesgazda
A ménesgazda, 1978

A korszak két kulcsfilmje, az „ötvenes évek-filmek” áramlatát elindító, FIPRESCI-díjas A ménesgazda (Kovács András, 1978) és a nemzetközi díjak özönét arató Angi Vera (Gábor Pál, 1978) folytatják a Szerelemben megkezdett utat: az ötvenes éveket lélektani mikrorealizmussal ábrázolják. A manipulálható munkáslány, aki karrierje érdekében még szerelmét is elárulja, vagy a ménestelep folyton megalázott és áldozattá váló naiv vezetője alakjában saját koruk közérzetéről is árulkodó kérdéseket vetnek fel. A filmek központi témája: mennyire lát ki az egyén abból az erkölcsi, társadalmi helyzetből, amelyben él; mennyire tud autonóm maradni egy intoleráns, perspektíva nélküli társadalomban; hogyan töri meg ez a társadalom az emberek hitét.

A szarkasztikus humorú Bacsó Péter pedig az operett műfaji távolságából tekint karrier és tisztesség az Angi Verában még drámaként megjelenő konfliktusára. Filmjében egy kitelepített színész-grófnő épít kommunista karriert egy kis faluban, ahol a termelés növelése és a régi arisztokrácia elleni harcban is ki tudják aknázni bájait és színészi rutinját (Te rongyos élet, 1983).

te_rongyos_elet
Te rongyos élet, 1983

Az „ötvenes évek-filmek” második hullámának kiemelkedő darabja Mészáros Márta Napló szerelmeimnek (1987) című filmje, az 1947-58 között bonyolódó önéletrajzi trilógia második darabja. A magyarországi lázadó kamaszévek után (Napló gyermekeimnek) zömében Moszkvában játszódó, az ‘56-os magyar forradalom kitörésével záródó történet egy filmrendező szakos fiatal lány nevelődési regénye. A két rész együtt annak a folyamatnak mély és összetett lélekrajza, hogyan öli ki a sztálinizmus az emberiességet, hitet és integritást, hogyan válnak az emberek kétlelkűvé.

A sorozatban idén megjelenő filmek:

A csodacsatár (Keleti Márton, 1956)
Éjfélkor (Révész György, 1957)
Szerelem (Makk Károly, 1970)
A ménesgazda (Kovács András, 1978)
Angi Vera (Gábor Pál, 1978)
Egymásra nézve (Makk Károly, 1982)
Te rongyos élet (Bacsó Péter, 1983)
Napló szerelmeimnek (Mészáros Márta, 1987)
Eldorádó (Bereményi Géza, 1988)

A sorozat
2016-ban júniustól decemberig minden hónapban egy lemezzel bővül. Az 1956-os híradóévfolyam várhatóan októberben jelenik meg.

Bereményi Géza Európa-díjas kultfilmjében, az Eldorádóban (1988) az író-rendező gyermekkori énjét, nemzedékét, s benne 1956 őszét az unoka szemszögéből, egy mitikus, kiszolgáltatott világállapotként ábrázolja. Hősiesség, pátosz, kilátástalanság, hit és elveszettség egyszerre van jelen a tank-jelenetekben, a zsúfolt kórházi folyosókon, a lövésektől hangos utcákon – és az óvóhelyen. A nagypapa, aki még az ötvenes években is tudta érdekeinek megfelelően használni a történelmet, vakbélgyulladás miatt haldoklik. Az unoka viszont, kezében aranytömbökkel, képtelen élni a cselekvés lehetőségével, és megmenteni őt.

egymasra_nezve
Egymásra nézve (1982)

Az 1956-ot követő megtorlás, a kivégzések idején játszódik Makk Károly többszörösen tabusértő Cannes-i FIPRESCI-díjas filmje, az Egymásra nézve (1982). A Galgóczi Erzsébet kisregényéből készült mű, noha nem utalhat a megtorlásokra, de a rendszert szélsőségesen erőszakosnak ábrázolja. Főhőse egy leszbikus újságírónő, aki beleszeret házasságban élő kolléganőjébe, miközben az erőszakos téeszesítésről ír cikket, ami miatt távoznia kell a szerkesztőségből. A féltékeny katonatiszt férj rálő Líviára, Évát pedig a nyugati határsávban lövik agyon. A két, elsősorban érzelmi szabadságot kereső nő kapcsolata füstös szerkesztőségi szobákban, lepusztult presszókban, parki padokon zajlik, miközben többször elhangzik, hogy 1956 forradalom volt. A rendező a politikai és magánéleti szál összekötésével utánozhatatlanul ábrázolja, hogyan viszonyul a meg nem szilárdult Kádár-rendszer a mássághoz, hogyan él tovább az ötvenes évek terrorja ‘56 után is.

Fazekas Eszter

• Publikálva: 2016.06.21. 13:50 • Címke: terror és forradalom - dvd sorozat, dvd, 1956

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.