a rovat írásai

Profi szűrő

Ez bizony itt egy egészen profi módon kivitelezett szűrő, ami valamikor Krisztus előtt 2700 és 2000 között készülhetett. Szigetszentmiklóson, a Felső Ürge-hegyen találták meg sírmellékletként, így került be a szentendrei múzeumba. A sorozatunkban korábban ismertetett „szükségpohárhoz″ képest láthatóan magasabb minőséget képvisel, a Harangedényes kultúra embere formálta valószínűleg fazekaskorongot használva.

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Ősi fésű

Fenékpusztáról, az ottani római erődről már többször is olvashattak ezeken az oldalakon. Most az erőd déli falánál lévő temetőből előkerült fésűt nézzük meg jobban, amely romos állapotában is igazi mestermunkának tűnik. Nem annyira ősi persze, mint azt a cím állítja, de attól még szép időt, vagy 1500 évet volt a föld alatt.

Buddhisták és ortodox keresztények

A balatonberényi szőlőhegyen egy nálunk kevéssé ismert ősi kultúra képviselőivel találkozhatnak a Tibeti Kulturális Központba látogatók. A Magyarországra többször is ellátogató dalai láma iránymutatásai szerint működő meditációs központban a tibeti buddhizmus és a magyarság kapcsolatait mutatják be, amelyben a legfontosabb szereplő Kőrösi Csoma Sándor volt. A dalai láma egyébként, ha itt van, a leányfalui katolikus lelkigyakorlatos házban száll meg, műveit Váncsa István fordította magyarra.

Balogh a vörös vádbiztos

Egy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.

MaNDA összes cikke »

​Terror és forradalom 1949-1956

A MaNDA tematikus DVD-sorozata az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából

1956_leadAz 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról a filmarchívum ünnepi, tematikus DVD-kiadással emlékezik meg. A havonta egy-egy  kiadvánnyal bővülő sorozatba olyan digitálisan felújított filmek kerültek, amelyek nem csak a szűken vett forradalmi eseményekre koncentrálnak, hanem az 1956 előtt és után történtekre is.

Az idei megjelenésben elsősorban olyan filmtörténeti értékek kaptak helyet, amelyek vagy még nem jelentek meg DVD-n, vagy újra keresetté váltak, s az új kiadással a gyűjtők a korábbinál minőségileg értékesebb kiadványt vehetnek a kezükbe.

A filmarchívum egyedülálló vállalkozása a teljes 1956-os mozi híradóévfolyam megjelentetése a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. A – várhatóan októberben megjelenő – négylemezes kiadvány alapvető politikatörténeti, ideológiatörténeti, kultúrtörténeti forrás. Extrájából azt is megtudhatjuk, a híradókat milyen szempontok alapján szerkesztették, hogyan épültek fel, kik nézték. A heti mozifilmek előtt vetített híradók milliós nézőszámot jelentettek, ezért a hatalomnak fontos volt, hogy a hivatalos ideológiát tükrözzék. Az alábbi részlet viszont már azt mutatja, hogy a Rajk-temetés kapcsán milyen nyíltan bírálja a személyi kultusz időszakát a híradó. Mindez jelzi, hogy a százezres tömeget megmozgató esemény már a forradalom előképének tekinthető.

A híradók felújítása, a legteljesebb változatok rekonstruálása az archívum restauráló műhelyében készült.

A forradalom, s a hozzá vezető út ábrázolása a magyar játékfilm történetében több hullámban jelent meg. A téma a rendszerváltás előtti korszak cenzúrális viszonyai között mindig is nagyon kényes volt. 1949, a diktatúra kezdete óta az írók, rendezők kénytelenek voltak az (ön)cenzúrával is megvívni. Egy-egy motívum megjelenése alku tárgya volt, illetve csak „virágnyelven” lehetett ábrázolni. Az első filmek az előzményeket, a sematikus időszakot ábrázolták nagyon kritikusan, mint a betiltott Keserű igazság (Várkonyi Zoltán, 1956), vagy Keleti Márton alaposan cenzúrázott, átvágott, pótforgatott fociparabolája, a Csodacsatár (1956), melyet az irodalmi ellenzék vezéralakja, Méray Tibor írt. A forradalom témáját először felvető film az 1956 szilveszterén játszódó Éjfélkor volt (Révész György), amely a „menni vagy maradni” kérdéskörével nézett szembe, s tette rá a magyar filmet arra a pályára, amely a forradalom drámáját a magánélet nézőpontjából ábrázolja.


Éjfélkor,
1957


A hatvanas évek legfontosabb visszatekintő filmjei (Apa, Húsz óra, Tízezer nap, Feldobott kő, A tanú, Szerelmesfilm) markáns, több nézőpontú kritikát fogalmaztak meg az ötvenes évekről és a forradalom hátteréről, ahol a múlt úgy jelent meg, mint a konszolidált kádárizmus negatív előzménye. Ezek a filmek a Húsz óra kivételével már megjelentek DVD-n, a Húsz óra a következő év Fábri-sorozatában kap majd helyet.


Szerelem, 1970

Makk Károly remekművébe, a Déry-novellák nyomán készült, Cannes-ban több díjat is nyert Szerelembe (1970) viszont már beleíródott az 1968-as forradalmak leverését követő kilátástalanság hangulata, amely a hetvenes évek más műfajú közérzetfilmjeit is alapvetően meghatározta. A film nagy leleménye, hogy a haldokló anya és a feleség, a legszűkebb magánélet szférájában, az emlékek kortalan idejében tudja ábrázolni egyén és hatalom, üldözöttség és integritás kérdését. A börtönből hazatérő kiszolgáltatott ember szerepét az 1956 miatt börtönviselt Darvas Iván játszotta, s a filmben apró jelzések is sejtetik, hogy a férfi nem Rákosi, hanem Kádár börtönéből szabadul. Az idén Cannes-ba visszatért film teljeskörű restaurálását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

menesgazda
A ménesgazda, 1978

A korszak két kulcsfilmje, az „ötvenes évek-filmek” áramlatát elindító, FIPRESCI-díjas A ménesgazda (Kovács András, 1978) és a nemzetközi díjak özönét arató Angi Vera (Gábor Pál, 1978) folytatják a Szerelemben megkezdett utat: az ötvenes éveket lélektani mikrorealizmussal ábrázolják. A manipulálható munkáslány, aki karrierje érdekében még szerelmét is elárulja, vagy a ménestelep folyton megalázott és áldozattá váló naiv vezetője alakjában saját koruk közérzetéről is árulkodó kérdéseket vetnek fel. A filmek központi témája: mennyire lát ki az egyén abból az erkölcsi, társadalmi helyzetből, amelyben él; mennyire tud autonóm maradni egy intoleráns, perspektíva nélküli társadalomban; hogyan töri meg ez a társadalom az emberek hitét.

A szarkasztikus humorú Bacsó Péter pedig az operett műfaji távolságából tekint karrier és tisztesség az Angi Verában még drámaként megjelenő konfliktusára. Filmjében egy kitelepített színész-grófnő épít kommunista karriert egy kis faluban, ahol a termelés növelése és a régi arisztokrácia elleni harcban is ki tudják aknázni bájait és színészi rutinját (Te rongyos élet, 1983).

te_rongyos_elet
Te rongyos élet, 1983

Az „ötvenes évek-filmek” második hullámának kiemelkedő darabja Mészáros Márta Napló szerelmeimnek (1987) című filmje, az 1947-58 között bonyolódó önéletrajzi trilógia második darabja. A magyarországi lázadó kamaszévek után (Napló gyermekeimnek) zömében Moszkvában játszódó, az ‘56-os magyar forradalom kitörésével záródó történet egy filmrendező szakos fiatal lány nevelődési regénye. A két rész együtt annak a folyamatnak mély és összetett lélekrajza, hogyan öli ki a sztálinizmus az emberiességet, hitet és integritást, hogyan válnak az emberek kétlelkűvé.

A sorozatban idén megjelenő filmek:

A csodacsatár (Keleti Márton, 1956)
Éjfélkor (Révész György, 1957)
Szerelem (Makk Károly, 1970)
A ménesgazda (Kovács András, 1978)
Angi Vera (Gábor Pál, 1978)
Egymásra nézve (Makk Károly, 1982)
Te rongyos élet (Bacsó Péter, 1983)
Napló szerelmeimnek (Mészáros Márta, 1987)
Eldorádó (Bereményi Géza, 1988)

A sorozat
2016-ban júniustól decemberig minden hónapban egy lemezzel bővül. Az 1956-os híradóévfolyam várhatóan októberben jelenik meg.

Bereményi Géza Európa-díjas kultfilmjében, az Eldorádóban (1988) az író-rendező gyermekkori énjét, nemzedékét, s benne 1956 őszét az unoka szemszögéből, egy mitikus, kiszolgáltatott világállapotként ábrázolja. Hősiesség, pátosz, kilátástalanság, hit és elveszettség egyszerre van jelen a tank-jelenetekben, a zsúfolt kórházi folyosókon, a lövésektől hangos utcákon – és az óvóhelyen. A nagypapa, aki még az ötvenes években is tudta érdekeinek megfelelően használni a történelmet, vakbélgyulladás miatt haldoklik. Az unoka viszont, kezében aranytömbökkel, képtelen élni a cselekvés lehetőségével, és megmenteni őt.

egymasra_nezve
Egymásra nézve (1982)

Az 1956-ot követő megtorlás, a kivégzések idején játszódik Makk Károly többszörösen tabusértő Cannes-i FIPRESCI-díjas filmje, az Egymásra nézve (1982). A Galgóczi Erzsébet kisregényéből készült mű, noha nem utalhat a megtorlásokra, de a rendszert szélsőségesen erőszakosnak ábrázolja. Főhőse egy leszbikus újságírónő, aki beleszeret házasságban élő kolléganőjébe, miközben az erőszakos téeszesítésről ír cikket, ami miatt távoznia kell a szerkesztőségből. A féltékeny katonatiszt férj rálő Líviára, Évát pedig a nyugati határsávban lövik agyon. A két, elsősorban érzelmi szabadságot kereső nő kapcsolata füstös szerkesztőségi szobákban, lepusztult presszókban, parki padokon zajlik, miközben többször elhangzik, hogy 1956 forradalom volt. A rendező a politikai és magánéleti szál összekötésével utánozhatatlanul ábrázolja, hogyan viszonyul a meg nem szilárdult Kádár-rendszer a mássághoz, hogyan él tovább az ötvenes évek terrorja ‘56 után is.

Fazekas Eszter

• Publikálva: 2016.06.21. 13:50 • Címke: terror és forradalom - dvd sorozat, dvd, 1956

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

feszty
Verecke, Kárpátalja legismertebb helye – Feszty Árpád nagyon komolyan nehéz feladatát. Alaposan tanulmányozta a Vereckei-hágó környékét, fényképeket készített, történészekkel tanácskozott a honfoglalás kori életmódról, eszközökről, viseletekről.