a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Kiállítás Juhász Ferenc és Hantai Simon barátságáról
Élő búcsú címmel a tavaly elhunyt Juhász Ferenc előtt tisztelgő kiállítás nyílik a Kieselbach Galériában, ahol mintegy 50, nagyobbrészt eddig sosem kiállított Hantai Simon-alkotás idézi fel a 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar költője és a világhírű magyar származású festő barátságát.
A tárlat sajátos formában próbál bemutatni egy költői világot, annak minden képiségével és gazdagságával – hangsúlyozta a kiállítás keddi sajtótájékoztatóján Juhász Anna irodalmár, Juhász Ferenc lánya, aki beszélt arról is: Hantai Simon volt az, aki először buzdította írásra édesapját és vezette be a korabeli művészeti életbe. A viszony nem szakadt meg Hantai Simon emigrálásával sem, Juhász Ferenc és családja gyakori vendég volt Párizsban, valamint a két művész minden vasárnap beszélt egymással telefonon. A kapcsolat élő lenyomatai a költő barátjáról írott, a látogatók által is olvasható, megható sorai. Molnos Péter művészettörténész az eseményen úgy fogalmazott: a tárlat érzelmileg átélhető és képzőművészetileg is értő módon szólaltatja meg Juhász Ferenc irodalmi életművét, hangsúlyt fektetve a költő személyes kapcsolataira, a képzőművészethez fűződő viszonyára, valamint személyes tárgyakkal – egyebek mellett íróasztalával, székével – megidézve a környezetet, amelyben alkotásai születtek.
Hantai Simon alkotása
Kieselbach Tamás galériavezető a Hantai Simon és Juhász Ferenc közötti halálig tartó intenzív és inspiráló barátságról beszélt, kiemelve, hogy a ma a világ legkeresettebb képzőművészei közé tartozó magyar származású festő egész pályafutása felelevenedik a kiállított alkotásokon. A fővárosi galériába magán- és közgyűjteményekből érkező Hantai-alkotások mintegy háromnegyedét sosem láthatta még a nagyközönség. Mint fogalmazott, Juhász Ferenc – hasonlóan például El Kazovszkijhoz – tudatosan készült a halálra, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy viszonylag korán nyílhasson emlékező tárlat tiszteletére. Juhász Anna az eseményen felhívta a figyelmet arra is, hogy Juhász Ferenc korszakos eposzai a Szépirodalmi Könyvkiadónál mind Hantai Simon borítóképeivel jelentek meg. E kötetek mellett látható a kiállításon Csernus Tibor első, Juhász Ferencről készített 1954-es ikonikus portréja, de a közönség megismerheti Ferenczy Béni, Melocco Miklós vagy éppen Nagy László Juhász-arcképeit is.
Juhász Ferenc 2014-ben otthonában (Fotó MTI/Czimbal Gyula)
A kiállítást az érdeklődők Juhász Ferenc családtagjai által vezetett tárlatvezetéseken is megtekinthetik, emellett minden csütörtökön irodalmi programokkal várják a látogatókat, akik az e célra kikészített felületen saját szavaikkal is búcsút vehetnek a költőtől. A július 21-ig látható kiállítást Spiró György író és Fehér László festőművész nyitotta meg.
MTI