a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Szent László és a kun vitéz a denevérjárta padláson
Amikor pedig béke volt, és gyarapodni kezdett a közösség, akkor a
templomára is többet tudott költeni. Mert arra büszke volt mindig a
falu, vagy annak kiváltságos birtokosa.Az ilyen szépítés, gyarapítás, renoválás, átépítés sokszor olyan megoldásokat is hozott, amiknek igazán csak mostanában örülhetünk. Mert ezért is maradtak meg a 14., vagy 15. századi, Szent László királyunk legendáját feldolgozó, vagy éppen a szenvedéstörténetet bemutató freskók néhány felvidéki templomocska denevérjárta padlásán.
Necpál (fotó: Görföl Jenő)
Biblia pauperum, talán tévesen, de így is szokták nevezni román, vagy éppen gótikus templomaink freskódíszeit. A „szegények Bibliája” ezek szerint mintegy képregényként mutatta volna be Jézus Krisztus születés-, vagy szenvedéstörténetét, egy-egy szent életéből vett jeleneteket, és Magyarországon nagyon elterjedten a Szent László-legenda változatait. A magyarázat egyszerű: a szertartás a köznép számára érthetetlen latin nyelven zajlott, és amúgy sem volt jellemző a falvakban az írni-olvasni tudás. Így hát ott voltak ezek a sokszor naivnak tűnő, eredetileg rikító színekben pompázó emberábrázolások, amik elmesélték az adott történetet.
Necpál (fotó: Görföl Jenő)
A 370 éve született Szent Lászlóval kapcsolatosan például az 1068-as kerlési (Cserhalom, Beszterce-Naszód vármegye – ma Románia) csata utáni leányszabadítás részleteit. A csatában a királyi hercegek Szent Lászlóval ez élen „aprították a kunok frissen borotvált fejét, mint nyers tököt”, majd pedig Ozul vezér menekülő embereit is üldözni kezdték. Ekkor látta meg László a nyergében maga előtt fogoly magyar lánnyal vágtató kun vitézt. És innen indul a „képregény”, az üldözéssel, a lóról való lerántással, a párbajjal és a kun inának átvágásával, végül a lefejezésével.
Szepesmindszent (fotó: Görföl Jenő)
No de ezzel még nem sok újat mondtam, a történelmi Magyarországon legalább 30 helyről ismerünk ilyen freskókat. De a felvidéki Szepesmindszenten, Háromszlécsen, vagy éppen Necpálon a templomok padlásán maradtak fenn e „képregények” legfelülre festett kockái. Mert az történhetett, hogy a gyarapodó falu – mert már a szomszédban is volt – a korai egyenes famennyezet helyett gótikus boltozást készíttetett a szentély után a templomhajóra is. Ez pedig egyszerűen levágta a freskók felső negyedét, amik így a padlásra kerültek. És ott szépen megőrződtek napjainkig.
Szepesmindszent (fotó: Görföl Jenő)
Így van ott Szent László Szepesmindszent Mindenszentek tiszteletére 1260 körül épült gyönyörű templomának padlásán, vagy Jézus Krisztus szenvedésének stációi a Rózsahegy melletti Háronszlécs Szent Simon és Júdás Tádé apostoloknak szentelt, 1334-re datált istenházájában. És ugyanezt láthatjuk a Túrócszentmártontól 14 kilométerre található Necpálban is. Ahol hasonló nevű birtokos család is 1260 körül építette fel templomát, és itt is valamikor a 14., vagy 15. század folyamán készült el a nem túl bonyolult gótikus keresztboltozat. Ami szépen a padlásra száműzte a szenvedéstörténetet, Szent Lászlót és a lányrabló kun vitézt is. Akik most ott küzdenek tovább a denevérek között, ritkán nyit csak rájuk ajtót egy-egy jól informált magyar csoport.
(A fényképekért külön köszönet Görföl Jenőnek, az ő érdemei elévülhetetlenek a felvidéki régi magyar templomok kincseinek feltárásában.)
Pálffy Lajos
Szepesmindszent (fotó: Görföl Jenő)
Háromszlécs (fotó: Görföl Jenő)
Necpál (fotó: Görföl Jenő)
Háromszlécs (fotó: Görföl Jenő)
Háromszlécs (fotó: Görföl Jenő)
