a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A ménesgazda
Eltiport hitek és lovak
A ménesgazda nemcsak MaNDA Terror és forradalom 1949-56 című tematikus DVD-sorozatának az első darabja, hanem az ötvenes évek önkényuralmát leleplező filmtörténeti áramlaté is.
A MaNDA tematikus DVD-sorozatának első darabja 1978-ban egy jelentős filmtörténeti áramlatot indított el: az ötvenes évek önkényuralmát ábrázoló filmek hullámát. A Gáll István sikerkönyve alapján forgatott film szimbolikus erővel ábrázolja azt a folyamatot, ahogy a személyi kultusz elsöpörte nemcsak a múltból tovább élő szakszerűséget, hanem az alulról jött, spontán néphatalmat is. Az 1979-ben Locarnóban FIPRESCI-díjat nyert film drámai erővel ábrázolja azokat manipulációkat, amelyeknek Busó Jani, a határ menti méntelepre frissen kinevezett, tanulatlan és tapasztalatlan vezető az áldozatává válik. A terrorisztikus hatalom mögötte és nevében működve számolja fel a méntelepet, mint az osztályellenségek horthysta fészkét, függetlenül attól, hogy ez a személyzet kitűnő szakemberekből állt. 
Megjelent DVD-n!
A Gábor Pál Angi Verájával egy évben készült, ábrázolásmódját tekintve azzal párba állítható alkotás összetett társadalmi és lélektani hátteret fest a gyanakvó, robbanékony, indulatos, de jószándékú Busó Jani mögé. A méntelep kommunista vezetője (Madaras József) olyan ember, aki folyton szorong, csak néz, nehezen kommunikál, és nem tud szinte semmit tenni, mert hiányzik hozzá a szakértelme és a hatalma is. Meggyőzéssel próbálja maga mellé állítani a lovak minden mozdulatát ismerő méneskari tiszteket, akiknek bizalmatlanságán, ellenállásán rendre megtörnek törekvései. Intézkedéseivel a lovak életét is veszélyezteti. A tisztek azonban végrehajtatják a két mént egymás közelébe engedő végzetes utasítást – hadd lássa Busó Jani, milyen dilettáns.
A két malomkő közt őrlődő Busó Jani egyre inkább akadállyá válik az „élesedő osztályharc” jelszavát meghirdető, egyre kiismerhetetlenebbé váló pártbürokrácia számára. Az ÁVO egyre szorosabbra vonja csapatait a telep körül. A környékbeli kóbor kutyák leölésével kiprovokálja azt az helyzetet, ahol a tisztek végleg Jani ellen fordulnak. A film csúcsjelenetében az addig mozaikosan épülő cselekmény, a ki nem mondott konfliktusok feloldhatatlanul kitörnek. A félközeliben tartott feszült párbeszédes jelenetsorban ideológiák és magatartástípusok csapnak össze. Busót befolyásos bátyja, Mátyás, a szomszédos állami gazdaság vezetője, képviselő sem tudja megmenteni, mert hiába mondja neki, hogy lapuljon meg.
A film legintenzívebben a szorongásokban jeleníti meg a személyi kultusz torzulásait, a folyamatot, ahogy vidékre is leért, s ahogy a vidéki emberek élete néhány hónap alatt megváltozott. Mátyás érzi a torzulásokat, a problémákról őszintén beszél a Vezérnek, gondolván, Rákosi sok mindenről nem tudhat, félrevezetik őt, de neki tudnia kell a megoldást. A félelem, s a szorongás, a terror pokoli vizuális képe a Vezér tar koponyáját hátulról mutató jelenet, melyben élet-halál ura atyáskodva leszidja az őszinte képviselőt.
A hatalom Mátyást is igen durván megleckézteti: hajnalok hajnalán az ágyból rángatják ki az ávósok, s viszi a fekete autó Recskre. Internálás helyett azonban egy internált intézőt kap maga mellé a bölcs vezértől, aki valóban tudja a megoldást a rossz permetezőszerre.
Kovács András filmje a hétköznapi történések szintén mutatja meg, mennyire nem ismerik föl az emberek a folyamatot, amelyben élnek, hogyan őrli fel őket a rendszer, s szorul háttérbe a helyi viszonyokat még ismerő vezetés a mindent túlteljesítő, hozzá nem értő új garnitúrával szemben. Ez a terrorgépezet, amelynek működése országos szinten a Rajk-perben csúcsosodott ki, Busó Janit megölte, a népi származású párttitkárt, Máthét leváltotta, Mátyást pedig félreállította. Erről beszél a rendező a kiadvány Eltiport hitek című extrájában.
A film legnagyobb attrakciói viszont maguk a lovak. Ahogy Varga Vera, a film dramaturgja írja: a film „dramaturgjai” voltaképpen ők voltak. Érzékenységük, biológiai létezésük törvényei helyenként átírták ezt a nagyon erős írói anyagra épülő forgatókönyvet. A történet drámaiságát hordozó jelenetek is átalakultak, így született meg a fekete és a fehér mén élethalálharca a kancáért, a lószerelem csodálatos, megrendezhetetlen pillanatai. Koltai Lajos operatőr bravúros felvételeinek képi lírája, tragikus felhangjai kitágítják a film szimbolikus lehetőségeit: elemi erővel beszélnek arról, amiről a szorongó emberek nem tudnak: az emberség, a nemzeti értékek haláláról.
A Terror és forradalom 1949-56 sorozat következő darabja Bacsó Péter: Te, rongyos élet! című filmje lesz.
Fazekas Eszter