a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Elhunyt Eli Wiesel, a világ lelkiismerete
88 éves korában elhunyt Eli Wiesel erdélyi származású amerikai
zsidó író, filozófus és politikai aktivista. Az egész világ gyászolja. Eliezer Wiesel Máramarosszigeten (Románia) született 1928. szeptember 30-án, ortodox zsidó családban. Anyanyelve a jiddis volt, de magyarul is kitűnően tudott, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért, volt debreceni középiskola diákja is. Wiesel elmondása szerint édesapja képviselte és közvetítette felé az intellektualitást és a humanizmust, édesanyja pedig a hit fontosságára tanította.
forrás: achievment.org
Miután 1940-ben Máramarossziget a második bécsi döntés következtében visszatért Magyarországhoz, 1944-ben – ekkor ő tizenöt éves – egész családjával együtt deportálták. Megjárta az auschwitzi, a monowitzi és a buchenwaldi koncentrációs táborokat. Édesanyjától és húgától rögtön elválasztották, őket valószínűleg a táborba érkezésük után megölték. Több mint nyolc hónapig sikerült apjával maradnia, megdöbbentő körülmények között a három koncentrációs tábor között ingázva dolgoztak a háború végéig. Összesen tizenegy hónapot töltött koncentrációs táborban. Apja a felszabadítás előtt egy hónappal, vérhasban halt meg.
A háború befejezése után tíz évig nem volt hajlandó sem beszélni, sem írni az átéltekről, az ötvenes évek végétől azonban egész további életét a holokausztra való emlékezésnek szentelte. A háború után Párizsban, majd 1961-től az Egyesült államokban élt. Több tucat esszében, novellában és drámában írta meg a koncentrációs táborok borzalmait. Összesen 57 könyvet írt, leghíresebb műve az önéletrajzi, 30 nyelvre lefordított Az éjszaka. Ő használta először a „holokauszt” kifejezést a mai értelmében. 1986-ban Nobel-békedíjat kapott, a bizottság az „emberiség hírvivőjének” nevezte, megjegyezve, hogy a „Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének” feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a „béke érdekében végzett gyakorlati munkája” mind „a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság” erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé.
Halála megrázta a világot, Barack Obama elnök közleményében így fogalmaz: „Korunk egyik legnagyobb erkölcsi tekintélye és sok tekintetben a világ lelkiismerete volt”. Obama, akit személyes jó viszony is fűzött Wieselhez, a többi között hangsúlyozta: „Elie nemcsak a világ legkiemelkedőbb holokauszttúlélője, hanem maga az élő emlékezet volt”.
mti/mandarchiv