a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Csak az életmentés, talán még a korcsolyázás
Csúf szokás volt a 18. századi német hercegségekben, államocskákban a
katonafogdosás, kényszersorozás. Mégis mi magyarok ennek köszönhetjük,
hogy a térségünkben Bécs után először mentőegyesület alakulhatott.Mert ha dr. Kresz Géza merseburgi gyümöcskereskedő családból induló apja nem menekül a katonaság elől fivérével Magyarországra, akkor fiának aktivitását, közjóért való tettrekészségét nézve, csak jóval később lett volna nekünk is államilag szervezett mentésünk, de még korcsolyázási egyesületünk is.
Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME) központjának udvara, korabeli betegszállító mentőjármű és személyzete, 1896 (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.250)
Bizony, ezen is múlt a dolog, Carl Kresz jó nevű sebészorvossá lett a fővárosban, akinek hatodik, legkisebb gyermekeként látta meg a napvilágot Géza. Csak ő lett orvos, 1871-ben kapta meg a diplomáját Pesten, és állt is munkába a Belvárosban, amelynek később tisztiorvosa lett. Tíz év múlva pedig szörnyű tragédia történt Bécsben, egy teltházas előadás során leégett a Ringteather, legalább ezren vesztették életüket a katasztrófában, nagyon sokan amiatt, hogy nem volt megszervezve a súlyos sérültek mentése, szállítása. Így még abban az esztendőben meg is alakult a Bécsi Önkéntes Mentőegylet. Szerencsére Magyarországon nem volt szükség nagyobb tragédiára ahhoz, hogy Kresz Géza tisztifőorvos arra a megállapításra jusson: jobb az ilyen eseteket megelőzni. Így fogott hozzá a társaival a szervezéshez, hogy aztán a bécsi után hat évvel megalakulhasson a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület. Amelynek természetesen Kresz lesz az első igazgatója, és emberei pedig lovaskocsikkal vágtatnak a bajba jutott, beteg emberek segítségére.
forrás: Wikipedia
Hogy a helyszínen történő ellátásuk, mai szóval mondva stabilizálásuk után valamelyik kórházba szállítsák őket. Kresz ugyan közbeiktatta volna a baleseti helyszín és a kórház közé erre a célra a mentőházakat, kerületenként egyet-kettőt, de ebből nem lett semmi. 1890 augusztusában viszont rengeteg adományból és a főváros pénzéből felépült a Markó utcai Mentőpalota. Itt van ma az a Mentőmúzeum is, amit szintén Kresz Géza kezdeményezett és hozott létre. (Európai szinten is egyedülálló kiállítási anyagát csak javasolni tudom a kedves olvasónak!) A történethez az is hozzátartozik, hogy tisztiorvosi állását feladva Kresz is beköltözött az épületbe, hogy minden energiáját a mentésre fordíthassa. Ami persze így nem igaz, mert maradtak még jócskán lekötetlen vegyértékei, könyveket írt Budapest egészséges tej és anyatej ellátásáról, a fővárosi tüdőbetegségek kezeléséről, megelőzéséről, a baleseti elsősegély nyújtásról, az inhalálásról és a koleráról is. Ami ellen a nagy 1892-es fővárosi járvány alatt már a mentőegyesület is keményen és eredménnyel küzdött legénységével.
Emléktáblája a róla elnevezett utcában (forrás: Wikipedia)
Az pedig csak természetes, hogy a fővárosi példa után sorra alakultak vidéken is a mentőegyesületek. Kresz pedig – mint ahogy arról már olvashattak ezeken az oldalakon – a mentés mellett másik „szerelmének”, a korcsolyázásnak is gründolt egy szervezetet. Ez volt az 1869-ben induló Pesti Korcsolyázó Egyesület. Nem mellesleg pedig nagy odaadással munkálkodott a Szemlőhegy üdülőövezetté tételén, így is kaphatta az uralkodótól 1900-ban a nemesség mellé a Szemlőhegyi előnevet. És ha már Ferenc József, hát Kresz Géza volt az, aki a millenniumi ünnepségek alatt röntgenfelvételt készített az uralkodó kezéről, demonstrálva a haladást az orvostudományban. Aminek egész életében elkötelezettje volt.
Pálffy Lajos