a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Carl Lutz budapesti fotói a Fortepanon
A héten újabb különkiadással jelentkezett a Fortepan. Több
hónapos egyeztetés után a zürichi Archiv für Zeitgeschichte és
Carl Lutz nevelt lánya, Agnes Hirschi jóvoltából felkerült a honlapra az embermentő diplomata 1942 és 1949 között Budapesten készült 230 fényképe. A svájci diplomata, akinek a becslések szerint mintegy 60 ezer budapesti zsidó köszönheti megmenekülését, 1942-ben érkezett Magyarországra. Lelkes amatőr fotós volt, több ezer képet készített, sok felvételen maga is szerepel. Filmeket is készített, jelenleg ezek is az archívumok polcain porosodnak.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Felvételei egyszerre dokumentálják a békeidők polgári Budapestjét, a diplomata életmóddal járó luxust, valamint az ostrom alatti, utáni állapotot, sokszor hasonló nézőpontból készült „ilyen volt – ilyen lett” felvételeken.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Fotóinak fő motívumai szűkebb környezete: a budai Vár, a Tabán, a Szabadság tér és a Duna-part. Szereplői a svájci konzulátus alkalmazottai, a felesége és saját maga. Carl Lutzról évtizedeken át nem csak mi, de a svájciak is alig hallottak. Egy elegáns, kissé száraz bürokratának tűnő férfi, aki – ma már tudjuk – megőrizte tisztánlátását, erkölcsi tartását és hihetetlen bátorságát.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Carl Lutz embermentő tevékenységéről itt írtunk korábban.
A zürichi ETH Történeti Archívumában (ETH Zürich Archiv für Zeitgeschichte) őrzött mintegy 2700 fotójából 220 kép került most fel a Fortepanra, amelyeket mindenki ingyen megnézhet és szabadon felhasználhat, – példamutató módon – jegyezte meg bevezetőjében Ungváry Krisztián történész, aki szerdán az OSA Archívum zsúfolt aulájában 50 fotón keresztül mutatta be a különgyűjteményt.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Lutz 1942. január 1-én érkezett Budapestre. Magyarország ekkor már 12 országgal hadiállapotban állt, ezeknek nem volt követsége – az ő közös képviseletüket látta el a svájci diplomata, aki korábban Palesztinában szerzett tapasztalatokat, ahol a német érdekeket (!) képviselte az angolokkal szemben. Diplomataként a váratlan helyzetek kezelése munkaköri kötelességének számított, ennek később nagy hasznát látta, amikor veszélyes helyzetekben meglepő lélekjelenlétről és bátorságról tett tanúbizonyságot.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Kezdetben 15 alkalmazottja volt, később ezek száma a duplájára emelkedett, emellett mintegy száz segítője is volt. Az általa kidolgozott védlevél-rendszer alapjául a palesztínai kivándorláshoz használt 8000 igazolás szolgált. Ezt a számot ő a nyilas puccs után önhatalmúlag 8000 családnak értelmezte, ami már 40 000 embernek jelentett menekülést, vagy legalább annak esélyét. Hamisították is a menleveleket. Mindezt saját szakállára, felsőbb jóváhagyás nélkül.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Budapesti éveiben négy követségi épület tartozott hozzá. Első irodája az amerikai követségen volt a Szabadság téren, két további a Várban és egy negyedik a Stefánia úton, ahol a Svájci Nagykövetség ma is működik.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
A Szabadság téri irredenta motívumot formázó virágágyás helyén áll a mai szovjet hősi emlékmű, amit 1947-ben már Lutz is megörökített.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Önfeledt strandolók a Gellért fürdőben – egy év múlva nagy részük valószínűleg már nem él.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Idilli pillanatok a katasztrófa előtt, vagy közben.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Egy ikonikus felvétel: az Üvegház a nyitás napján, 1944 júniusában...
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
... és néhány hónappal később, ősszel, a nyilas puccs után. A történész elmondta, hogy zsidóüldözéssel kapcsolatos felvételt nem sokat találunk az anyagban, a Vadász utcai Üvegházról csak hatot. Elgondolkodtató, hogy a zsidóüldözés egyébként is nagyon kevéssé van fotókon dokumentálva, ugyanaz a néhány kép forog mindenhol.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
A várbeli követségi épület az ostrom előtt és 1945-ben. Lutz sok fotón megörökíti a követség környékének pusztulását.
(forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
Ungváry Krisztián befejezésül egy érdekes levelet ismertetett, amelyben Lutz 1956-ban, immár Svájcból, egy börtönből frissen szabadult SS vezérezredessel vette fel a kapcsolatot. Karl Pfeffer Wildenbruch – akit korábban nem is ismert – szintén Budapesten teljesített szolgálatot az ostrom alatt, s azon túl, hogy „a másik oldalon állt”, kifejezetten gyávaságáról híresült el. Rejtély, hogy egy olyan ember, mint Carl Lutz, miért kereste évekkel később a barátságát. „Ezek a képek több kérdést nyitnak meg előttünk, mint amit eddig feltettünk” – zárta előadását Ungváry Krisztián.
Az összes fotót itt lehet megnézni
Sajátos humor (forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
| A képek végignézése után pedig érdemes valós kirándulást is tennünk a Vadász utcai Üvegházba. Az egykor az embermentés központjául szolgáló épületben néhány éve a svájci állam támogatásának és Vámos György erőfeszítéseinek hála ma emlékszoba működik. Ez a ház a világ legtöbb pontján megbecsült emlékhely lenne. Az egykor gyönyörű, Kozma Lajos által tervezett Bauhaus gyárépület önmagában is megérdemelné, hogy megbecsüljék. Ehhez járul a hely történelmi szerepe: a legsötétebb időben 2600 ember rejtőzött falai között, köztük Schweitzer József, a későbbi budapesti főrabbi. Megbecsülés helyett azonban a lassú pusztulás a sorsa, néhány évvel ezelőtt még az utcafronton elhelyezett márvány emléktáblát is összetörték. Ez az tábla most az emlékszobában látható, darabjai gondosan összeillesztve, üveg alatt – immár mai veszélyekre emlékeztetően. Az biztos, hogy a ház így is lehetőséget nyújt az időutazásra – amit az udvarról nézve látunk, nem sokat különbözhet az 1945-ös állapotoktól. És sokat elárul jelenünkről is. |
Löwensohn Enikő