a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Elveszett és megtalált író
Százhúsz éve, 1896. szeptember 24-én született Francis Scott Fitzgerald, az „elveszett nemzedék” legnagyobb alakja, A nagy Gatsby szerzője. Csak halála után lett az irodalmi panteon tagja, ma már a legnagyobb amerikai írók közé sorolják.
A Minnesota állambeli St. Paul városában jött a világra, nevét távoli rokonáról, az amerikai himnusz szövegét író Francis Scott Keyről kapta. Polgári családból származott, de apja üzletemberként nem volt túlságosan sikeres. A nagy képzelőerővel megáldott, sikerre áhítozó ifjú 1913-tól volt a Princeton Egyetem hallgatója, írói tehetsége az idő tájt bontakozott ki. Amikor az Egyesült Államok 1917-ben belépett az első világháborúba, otthagyta az egyetemet, és bevonult katonának. Kiképzése alatt az alabamai Montgomeryben ismerkedett meg a déli arisztokrata származású Zelda Sayre-vel, akit el is jegyzett. A harctérre már nem vezényelték ki, leszerelése után az áhított karrier reményében New Yorkba ment. Mindössze egy reklámszövegírói állást sikerült szereznie, mire Zelda felbontotta az eljegyzést. Fitzgerald hazaköltözött anyjához St. Paulba, és átdolgozta még az egyetemen elkezdett regényét, amely 1920-ban jelent meg Innen az Édenen címmel.
Az önéletrajzi ihletésű mű főhőse az első világháború utáni ifjúsághoz, „az elveszett nemzedékhez” tartozik, aki csak a pillanatnak él, érzékeit-érzéseit az alkohol csaknem mértéktelen fogyasztásával fokozza. A könyv, amely igen kedvező kritikákat kapott, meghozta számára a sikert, Zelda egy héttel a regény megjelenése után hozzáment feleségül. 1921-ben megszületett lányuk, Frances, aki maga is író lett. A fiatal pár a New York-i társasági élet főszereplője és kedvence lett, újságok címlapjára került fotójuk, vagyonokat fizettek nekik reklámokban való szereplésért. Az író magazinokban és jelentős folyóiratokban megjelenő novelláinak köszönhetően luxuskörülmények között éltek, a hirtelen jött sikernek és anyagi jólétnek azonban árnyoldala is volt, az alkohol rabjai lettek, az újságok botrányaikról cikkeztek.
Második regénye, a Szépek és átkozottak 1922-ben jelent meg. A viharos házasságot elbeszélő mű a nagy gazdasági válságig tartó, az élvezeteket hajszoló dzsesszkorszak lenyomata, maga az elnevezés is Fitzgeraldtól származik. Az új benyomásokra vágyó író két év múlva áttelepült családjával Európába, a francia Riviérára, barátságot kötöttek honfitársaikkal, Gertrude Stein írónővel (akitől az elveszett nemzedék elnevezés származik) és Ernest Hemingwayjel.
1925-ben fejezte be harmadik regényét, A nagy Gatsbyt, amelyet legjobb művének és a valaha írt egyik legjobb amerikai regénynek tartanak. Az önéletrajzi ihletésű, személyiségének kétarcúságát (a címszereplő Jay Gatsby és a narrátor Nick Carraway) is ábrázoló mű a szeszcsempészetből és egyéb ügyletekből meggazdagodó titokzatos milliomos tragikus sorsát bemutatva a meghiúsult amerikai álmokról, az eszményeket anyagi sikerre és hatalomra cserélők reménytelen ürességéről szól. A regényt az idők során többször is megfilmesítették, legutóbbi változata 2013-ban került a mozikba Leonardo DiCaprióval a főszerepben. Fitzgerald 1921-ben született, Benjamin Button különös élete című novellájából 2008-ban készült film Brad Pitt és Cate Blanchett főszereplésével, amelyet három Oscar-díjjal jutalmaztak.
A nagy Gatsby (2013)
Fitzgerald ontotta a szellemes-érzelmes, könnyed novellákat, amelyek jól jövedelmeztek, de nem tudta elviselni, hogy tehetségét aprópénzre váltotta. Az alkoholban keresett feledést, extravagáns és rendezetlen életmódja miatt a kritikusok életében nem igazán tekintették komoly írónak. A harmincas évek elején visszatért Amerikába, és befejezte Az éj szelíd trónján című regényét, amely azonban már nem volt igazán sikeres, A nagy Gatsby után mindenki valami még jobbat várt tőle.
A kudarcok megviselték, kölcsönös hűtlenségekkel tarkított házassága megromlott, a skizofréniára hajlamos Zelda többször kapott idegösszeomlást. Az író egyre keserűbb lett, egyre gyakrabban nyúlt a pohár után, végül különköltözött feleségétől. (Ellentmondásos kapcsolatukról szól Gilles Leroy Alabama song című 2007-ben megjelent naplóregénye.) A karrierjének újraélesztésén dolgozó Fitzgerald 1937-ben forgatókönyvírói állást kapott Hollywoodban, és hozzálátott utolsó regényéhez, amelynek főhősét az ismert producerről, Irving Thalbergről formázta. A mű befejezetlenül maradt, az alkoholtól és tüdőbajtól legyengült író 1940. december 21-én, alig negyvennégy évesen végzetes szívrohamot kapott. Feleségével, aki 1948-ban hunyt el, közös sírban nyugszanak, sírkövükre A nagy Gatsby utolsó mondatát vésték. Az író utolsó regénye, amelyet egy barátja szerkesztett, Az utolsó cézár címmel halála után, 1941-ben jelent meg. Az „elveszett nemzedék” legnagyobb alakjáról Hemingway írt megkapóan Vándorünnep című, posztumusz megjelent könyvében.
forrás: Wikipedia
Fitzgerald csak halála után lett az irodalmi panteon tagja, ma már a legnagyobb amerikai írók közé sorolják. Írónemzedékek sorára (J. D. Salinger, Richard Yates) volt hatással, műveiből több millió példányt adtak el. A nagy Gatsby a legtöbb amerikai középiskolában és egyetemen kötelező olvasmány.
mti