a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
André Breton, a szürrealizmus pápája
Ötven éve, 1966. szeptember 28-án halt meg André Breton francia költő, a szürrealista mozgalom egyik alapítója és fő teoretikusa. Ez az irányzat új életfelfogás, új világlátás is, melynek módszere az önműködő írás, az álom és ébrenlét senkiföldjén, a tudat ellenőrzése alól kicsúszott mondatok, váratlan szókapcsolatok rögzítése és elemzése.
1896. február 19-én született a normandiai Tinchebrayben, ahol apja boltos volt. Már egészen fiatalon verseket írt, de érdeklődése végül az orvostudomány, elsősorban a pszichiátria felé fordult. Az orvosi egyetemre iratkozott be, de diplomát soha nem szerzett. Ebben az időben ismerte meg Freud munkásságát, főként a tudatalattira és az álommunkára vonatkozó elméletek keltették fel érdeklődését. Bécsben személyesen is találkozott az osztrák pszichiáterrel, aki mély benyomást tett rá. Az első világháború idején katonai kórházak idegosztályán teljesített szolgálatot, maga is végzett kisebb pszichoanalitikai kísérleteket. Itt ismerkedett meg Jacques Vachéval, az abszurd dráma atyjának tartott Alfred Jarry fogadott fiával, akinek rebellis, antiszociális, minden hivatalos művészi tradíciót megvető magatartása nagy hatással volt rá. Vaché 24 évesen kábítószer-túladagolásban meghalt, Bretonhoz írott, úgynevezett front-leveleit 1919-ben adták ki Breton előszavával.
Ez a barátság, a háború utáni csömör és kilátástalanság vezette el Bretont a dadaista mozgalomhoz, és az úgynevezett párizsi dadaista csoport tagja lett, amelynek Tristan Tzara volt hangadója. A mindent lerombolni akaró, mindent tagadó magatartás egy idő után eltávolította a mozgalomtól, ekkor dolgozta ki a fennálló, a hivatalos művészi és társadalmi hagyományokkal szembeni lázadás pozitív módszerét, amely a szürrealista irányzat kialakulásához vezetett. 1919-ben Louis Aragonnal és Philippe Soupault-val megalakították a Littérature című folyóiratot. Az év május-júniusában született Soupault és Breton Mágneses mezők című közös alkotása, az automatikus írásmód első példája, amely egy évvel később jelent meg könyvként. Breton ezt az időpontot tekintette a szürrealizmus születésének, évfordulóit is ennek alapján ünnepelte. 1924-ben Breton kiadta a Revue surrealiste-ot, és ebben publikálta a szürrealizmus lényegi vonásait és módszerét meghatározó A szürrealizmus kiáltványa című írását. A manifesztum szerint a szürrealizmus „tisztán lélektani automatizmus, mellyel a gondolat valódi működését akarjuk kifejezni, ...függetlenül minden értelmi ellenőrzéstől és minden esztétikai vagy erkölcsi törekvéstől”. Ugyanakkor új életfelfogás, új világlátás is, melynek módszere az önműködő írás, az álom és ébrenlét senkiföldjén, a tudat ellenőrzése alól kicsúszott mondatok, váratlan szókapcsolatok rögzítése és elemzése.
Victor Brauner festményén 1934 (forrás: wikiart.org)
Breton szépírói munkái, mint a Nadja című regény, a Közlekedő edények című esszé és az Őrült szerelem című verseskötet a legtisztább példái mindannak, amit elméletíróként a szürrealizmusról megfogalmazott. A szürrealista mozgalom óhatatlanul közel került a politikához, 1927 és 1935 között Breton is a Francia Kommunista Párt tagja volt, noha függetlenségét és különvéleményét mindig hangoztatta. 1929-es második szürrealista kiáltványában politikai nézeteit, a szürrealizmus filozófiáját foglalta össze. A sztálini módszerek azonban eltávolították a párttól, csak Trockijjal való barátsága és munkakapcsolata maradt meg, akivel annak mexikói száműzetése idején, 1938-ban létrehozták a Független Forradalmi Művészet Szövetségét.
Franciaország német megszállása után jobbnak látta elhagyni az országot, az Egyesült Államokba távozott. Amerikai tartózkodása alatt New Yorkban folytatta szürrealista kutatásait, 1942-ben a Yale Egyetemen szürrealista bemutatót rendezett, és újabb szürrealista kiáltványt bocsátott ki. Figyelme egyre inkább az okkultizmus, az ezotéria, a mágia, a középkori misztikusok munkái felé fordult. 1946-ban visszatért Párizsba, ahol az új szürrealista nemzedék első számú guruja, szellemi vezetője lett, és több folyóiratot is alapított. 1948-ban Poemes (Versek) címmel gyűjteményes kötete jelent meg, majd 1957-ben kiadta a L'art magique (Mágikus művészet) című könyvét, nézeteinek végső összefoglalását. 1959-ben Spanyolországba utazott, ahol a szürrealizmus megszületésének negyvenedik évfordulójára impozáns kiállítást rendezett, a tárlaton többek között Salvador Dalí és Joan Miró képei is helyet kaptak.
1965-ben jelent meg utolsó munkája, a Szürrealizmus és festészet című gyűjteményes tanulmánykötete. André Breton Párizsban halt meg 1966. szeptember 28-án. Halála után harmadik felesége, Elisa Claro közbenjárására a francia kormány támogatásával a Rue Fontaine 42. szám alatti lakása művészeti kutatóközpont lett.
MTI