a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Borostyánkő: az ideális helyszín a házasságkötésre
Borostyánkő várában már jártunk, mikor a Homok Atyjának kalandos életét kísértük végig. Utazzunk hát el még egyszer a régi Vas vármegye felsőőri járásába, nézzük meg a várat, aminek kétszer is felrobbant a lőportornya, és ami annyiszor cserélt gazdát, hogy azt talán már nem is lehet számon tartani. A várat, ahol Almásy László született, és ahol a Kárpátalja felemelésén fáradozó Egán Ede nyugszik, akivel golyó végzett.
Borostyánkő, avagy Bernstein vára egy 620 méter magas sziklára lett felépítve valamikor még a tatárjárás előtt az osztrák herceg, Frigyes területgyarapítási szándékait akadályozandó. A magyar királyt, IV. Bélát is fogva tartó Frigyes persze elfoglalta Borostyánkő várát is, ami akkoriban nem lehetett nagyon több egy lakótoronynál, és a gazdasági épületeket körülvevő falnál. Értékesebb volt viszont a környezete, hiszen a hajdani Borostyánút egyik állomásaként jelentős volt a szerpentinkő bányászata, de rezet, vasércet, aranyat és ezüstöt is hoztak a felszínre itt az évszázadok folyamán. Azt tudjuk, hogy 1235-ben Béla még visszaveszi Frigyestől a várat, és azt is, hogy 1289-ban a nem kevésbé ambíciózus Albert herceg foglalja el, az osztrák hercegséghez kerül, majd megint magyar lesz, és ez még néhányszor valószínűleg megismétlődik. A következő biztos pont, hogy 1388-ban az örökké pénzszűkében lévő Zsigmond királyunk zálogba adja a Kanizsaiaknak, akik aztán négy év múlva már tulajdonba is kerítik. A következő fontos dátum egy sikertelen török ostrom 1532-ben, a Kőszeg alatt az időt vesztegető II. Szulejmán küldött ide csapatokat.
Máger József vendégfogadója, Borostyánkő, 1910-es évek (forrás: MKVM/MaNDA adatbázis)
Éppen ezért is dönt úgy a Haditanács, hogy megerősíti a várat, a terveket Francesco Pozzo készíti el, óolasz bástyákat raknak a domb négy sarkára 1546 és 1590 között. A török viszont nem fog már erre járni, az 1664-es, Szentgotthárdnál végződő, de Bécset célozó hadjárat ugyan érinthette volna, de hát annak véget vetett a keresztények vitézsége és a megáradt Rába. Van viszont két lőporrobbanás 1536-ban és 1617-ben, 1636-tól pedig már a Batthyányiak az urak a várban jó kétszáz éven át. 1865-ben Batthyány Gusztáv az ír-angol lordnak, Edward Egannak adja el. Itt születik meg a lord fia, Egán Ede, a mezőgazdasági ismeretek jeles tudósa, akit majd Darányi Ignác földművelési miniszter kér majd fel 1897-ban, hogy mérje fel a kárpátaljai helyzetet, és készítsen tervet az ottani nyomor felszámolására.
A vár 1870 körül (forrás: Fortepan)
Ez utóbbi viszont nem állt mindenkinek ott az érdekében, ezért bérgyilkos végzett vele 1901. szeptember 20-án. Egán Edét ugyan még vár kriptájában temetik el, de Borostyánkő már 1892 óta Almásy Edéé, a jeles utazóé, és a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítójáé. Az ő László nevű, hasonlóan nyughatatlan unokája már nem lakik itt, 1953-tól egy szálloda működik az ódon falak között. Borostyánkő egy ideje kedvelt házasságkötési helyszín is, ahol „számtalan csodaszép hely van a várhoz tartozó kertben, de a vár parányi kápolnája is rendelkezésre áll. Az úgynevezett oratórium-terem ideális helyszínül szolgál a polgári esküvőhöz. A kertben elfogyasztott ízelítőt követően az ünnepi lakomára a lovagteremben kerülhet sor, amelyet csak gyertyák világítanak meg” – fogalmaz az osztrák prospektus. És valljuk be, elég csábító körülmények ezek.
Pálffy Lajos