a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

​Borostyánkő: az ideális helyszín a házasságkötésre

elsullyedt_vilagok_lead

Borostyánkő várában már jártunk, mikor a Homok Atyjának kalandos életét kísértük végig. Utazzunk hát el még egyszer a régi Vas vármegye felsőőri járásába, nézzük meg a várat, aminek kétszer is felrobbant a lőportornya, és ami annyiszor cserélt gazdát, hogy azt talán már nem is lehet számon tartani. A várat, ahol Almásy László született, és ahol a Kárpátalja felemelésén fáradozó Egán Ede nyugszik, akivel golyó végzett.

Borostyánkő, avagy Bernstein vára egy 620 méter magas sziklára lett felépítve valamikor még a tatárjárás előtt az osztrák herceg, Frigyes területgyarapítási szándékait akadályozandó. A magyar királyt, IV. Bélát is fogva tartó Frigyes persze elfoglalta Borostyánkő várát is, ami akkoriban nem lehetett nagyon több egy lakótoronynál, és a gazdasági épületeket körülvevő falnál. Értékesebb volt viszont a környezete, hiszen a hajdani Borostyánút egyik állomásaként jelentős volt a szerpentinkő bányászata, de rezet, vasércet, aranyat és ezüstöt is hoztak a felszínre itt az évszázadok folyamán. Azt tudjuk, hogy 1235-ben Béla még visszaveszi Frigyestől a várat, és azt is, hogy 1289-ban a nem kevésbé ambíciózus Albert herceg foglalja el, az osztrák hercegséghez kerül, majd megint magyar lesz, és ez még néhányszor valószínűleg megismétlődik. A következő biztos pont, hogy 1388-ban az örökké pénzszűkében lévő Zsigmond királyunk zálogba adja a Kanizsaiaknak, akik aztán négy év múlva már tulajdonba is kerítik. A következő fontos dátum egy sikertelen török ostrom 1532-ben, a Kőszeg alatt az időt vesztegető II. Szulejmán küldött ide csapatokat.

borostyanko
Máger József vendégfogadója, Borostyánkő, 1910-es évek (forrás: MKVM/MaNDA adatbázis)

Éppen ezért is dönt úgy a Haditanács, hogy megerősíti a várat, a terveket Francesco Pozzo készíti el, óolasz bástyákat raknak a domb négy sarkára 1546 és 1590 között. A török viszont nem fog már erre járni, az 1664-es, Szentgotthárdnál végződő, de Bécset célozó hadjárat ugyan érinthette volna, de hát annak véget vetett a keresztények vitézsége és a megáradt Rába. Van viszont két lőporrobbanás 1536-ban és 1617-ben, 1636-tól pedig már a Batthyányiak az urak a várban jó kétszáz éven át. 1865-ben Batthyány Gusztáv az ír-angol lordnak, Edward Egannak adja el. Itt születik meg a lord fia, Egán Ede, a mezőgazdasági ismeretek jeles tudósa, akit majd Darányi Ignác földművelési miniszter kér majd fel 1897-ban, hogy mérje fel a kárpátaljai helyzetet, és készítsen tervet az ottani nyomor felszámolására.

borostyánko
A vár 1870 körül (forrás: Fortepan)

Ez utóbbi viszont nem állt mindenkinek ott az érdekében, ezért bérgyilkos végzett vele 1901. szeptember 20-án. Egán Edét ugyan még vár kriptájában temetik el, de Borostyánkő már 1892 óta Almásy Edéé, a jeles utazóé, és a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítójáé. Az ő László nevű, hasonlóan nyughatatlan unokája már nem lakik itt, 1953-tól egy szálloda működik az ódon falak között. Borostyánkő egy ideje kedvelt házasságkötési helyszín is, ahol „számtalan csodaszép hely van a várhoz tartozó kertben, de a vár parányi kápolnája is rendelkezésre áll. Az úgynevezett oratórium-terem ideális helyszínül szolgál a polgári esküvőhöz. A kertben elfogyasztott ízelítőt követően az ünnepi lakomára a lovagteremben kerülhet sor, amelyet csak gyertyák világítanak meg” – fogalmaz az osztrák prospektus. És valljuk be, elég csábító körülmények ezek.
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.13. 14:56 • Címke: elsüllyedt világok