a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

​A Széna tér, a Széna tér

elsullyedt_vilagok_leadA vértől áztatott Széna térről énekel Cseh Tamás az egyik dalában, és valóban, csak a 20. században kétszer is komoly harcok voltak ezen a valamikor szénakereskedésre is használt területen. Cseh Tamás a főváros ostromának végén történt véres kitörést örökíti meg, de mi most nézzük inkább a békebeli és az 1956-os Széna teret.

A Széna tér, vagy legalább is Budának ez a része már a török idők előtt is részben lakott volt, jól látszik ez a metszeteken. Az 1700-as években a város többségét adó német lakosság Johannes Platznak nevezte, 1879-től lesz csak pontosan az itt zajló szénakereskedelemről elnevezve. De 1990-ben kaphatta volna a nevét akár Szabó Jánosról, Szabó bácsiról, a legendás ’56-os parancsnokról is, aki ma minden bizonnyal a legismertebb ember, aki kapcsolatba hozható ezzel a területtel. A létszámában és hatékonyságában a Corvin közi felkelőcsapathoz mérhető budai csoportosulás október 25-én szerveződött meg, amikor több teherautónyi fegyver érkezett ide, amit kiosztottak az önként jelentkezők között. Ekkor kapott puskát az 59 éves, de inkább fiatalos Szabó János is, aki október 27-étől egészen november 4-ig parancsnokol majd itt az emberek fölött.

szena_ter
Piac a Széna téren, 1907 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)

szena_ter
Piac a Széna téren, 1914 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)

A tér, amely még erősen magán viselte a második világháborús rombolásokat, az ostrom előtt megközelítően úgy nézett ki, mint ahogy azt az 1914-es képeslapon látjuk. Forgalmas csomópont, ideális hely egy ellenőrzőpont felállítására. Amivel szűrni lehet a Hűvösvölgyi úton, és a Szilágyi Erzsébet fasoron át érkezőket, a Várból a Margit híd felé tartókat, a Rózsadombról érkezőket. A szabadságharcosok a Mártírok útját a Déli pályaudvarról áttolt vasúti kocsikkal torlaszolták el, és már az első napokban felvették az oroszokkal és az ÁVH-sokkal a harcot. Ugyan a közeli Bem laktanyából (egykori MDF székház) érkező katonatisztek fel akarták oszlatni a csoportot, Szabó bácsiék kitartottak, a harckocsik elől szétugrottak ugyan, de október 29-re mégis elérték, hogy a laktanya katonáival együtt járőrözhessenek.

szena_ter_fortepan
A Széna tér 1956-ban (forrás: Fortepan)

szena_ter_fortepan
A Széna tér 1956-ban (forrás: Fortepan)

Kellett ehhez Szabó János makacs kitartása is, aki pedig különösebb katonai és vezetői képzettség nélkül, de kalandos életúttal a háta mögött érkezett meg a Széna térre. Erdélyben született, megjárta a Nagy Háború szinte minden frontját, tizedesként és ezüst vitézségi éremmel szerelt le, hogy aztán vöröskatonának álljon és századbizalmi legyen. Szegeden beáll a francia idegenlégióba, de már Bulgáriában megszökik és villanyszerelőként dolgozik évekig. Majd már Romániába tér haza gépésznek és fuvarosnak, 1942-ben Budapestre költözik, minisztériumi sofőr lesz, de B-listázzák. Belép a kommunista pártba is, de a kékcédulás választások idején már a Függetlenségi Párt megbízottjaként leplezi le az üzelmeket. 1949-ban a befagyott Dráván át disszidálna, de a jugoszláv határőrök elkapják. Egy évet van ott táborban, hármat meg Kalocsán börtönben. 1953-ban, mint jugoszláv kémet, kilenc hónapig verik, de nem tudnak rábizonyítani semmit. November 4-én a Margit körúton előrenyomuló oroszokkal küzd, majd a solymári véres összecsapás után oszlatja fel a csapatot. A Műegyetem pincéjében bujkál, de a portás, Fekete Lajos feladja november 19-én. Pontosan két hónap múlva akasztják fel.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.21. 08:33 • Címke: elsüllyedt világok