a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

​A Széna tér, a Széna tér

elsullyedt_vilagok_leadA vértől áztatott Széna térről énekel Cseh Tamás az egyik dalában, és valóban, csak a 20. században kétszer is komoly harcok voltak ezen a valamikor szénakereskedésre is használt területen. Cseh Tamás a főváros ostromának végén történt véres kitörést örökíti meg, de mi most nézzük inkább a békebeli és az 1956-os Széna teret.

A Széna tér, vagy legalább is Budának ez a része már a török idők előtt is részben lakott volt, jól látszik ez a metszeteken. Az 1700-as években a város többségét adó német lakosság Johannes Platznak nevezte, 1879-től lesz csak pontosan az itt zajló szénakereskedelemről elnevezve. De 1990-ben kaphatta volna a nevét akár Szabó Jánosról, Szabó bácsiról, a legendás ’56-os parancsnokról is, aki ma minden bizonnyal a legismertebb ember, aki kapcsolatba hozható ezzel a területtel. A létszámában és hatékonyságában a Corvin közi felkelőcsapathoz mérhető budai csoportosulás október 25-én szerveződött meg, amikor több teherautónyi fegyver érkezett ide, amit kiosztottak az önként jelentkezők között. Ekkor kapott puskát az 59 éves, de inkább fiatalos Szabó János is, aki október 27-étől egészen november 4-ig parancsnokol majd itt az emberek fölött.

szena_ter
Piac a Széna téren, 1907 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)

szena_ter
Piac a Széna téren, 1914 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)

A tér, amely még erősen magán viselte a második világháborús rombolásokat, az ostrom előtt megközelítően úgy nézett ki, mint ahogy azt az 1914-es képeslapon látjuk. Forgalmas csomópont, ideális hely egy ellenőrzőpont felállítására. Amivel szűrni lehet a Hűvösvölgyi úton, és a Szilágyi Erzsébet fasoron át érkezőket, a Várból a Margit híd felé tartókat, a Rózsadombról érkezőket. A szabadságharcosok a Mártírok útját a Déli pályaudvarról áttolt vasúti kocsikkal torlaszolták el, és már az első napokban felvették az oroszokkal és az ÁVH-sokkal a harcot. Ugyan a közeli Bem laktanyából (egykori MDF székház) érkező katonatisztek fel akarták oszlatni a csoportot, Szabó bácsiék kitartottak, a harckocsik elől szétugrottak ugyan, de október 29-re mégis elérték, hogy a laktanya katonáival együtt járőrözhessenek.

szena_ter_fortepan
A Széna tér 1956-ban (forrás: Fortepan)

szena_ter_fortepan
A Széna tér 1956-ban (forrás: Fortepan)

Kellett ehhez Szabó János makacs kitartása is, aki pedig különösebb katonai és vezetői képzettség nélkül, de kalandos életúttal a háta mögött érkezett meg a Széna térre. Erdélyben született, megjárta a Nagy Háború szinte minden frontját, tizedesként és ezüst vitézségi éremmel szerelt le, hogy aztán vöröskatonának álljon és századbizalmi legyen. Szegeden beáll a francia idegenlégióba, de már Bulgáriában megszökik és villanyszerelőként dolgozik évekig. Majd már Romániába tér haza gépésznek és fuvarosnak, 1942-ben Budapestre költözik, minisztériumi sofőr lesz, de B-listázzák. Belép a kommunista pártba is, de a kékcédulás választások idején már a Függetlenségi Párt megbízottjaként leplezi le az üzelmeket. 1949-ban a befagyott Dráván át disszidálna, de a jugoszláv határőrök elkapják. Egy évet van ott táborban, hármat meg Kalocsán börtönben. 1953-ban, mint jugoszláv kémet, kilenc hónapig verik, de nem tudnak rábizonyítani semmit. November 4-én a Margit körúton előrenyomuló oroszokkal küzd, majd a solymári véres összecsapás után oszlatja fel a csapatot. A Műegyetem pincéjében bujkál, de a portás, Fekete Lajos feladja november 19-én. Pontosan két hónap múlva akasztják fel.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.21. 08:33 • Címke: elsüllyedt világok