a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

​A Széna tér, a Széna tér

elsullyedt_vilagok_leadA vértől áztatott Széna térről énekel Cseh Tamás az egyik dalában, és valóban, csak a 20. században kétszer is komoly harcok voltak ezen a valamikor szénakereskedésre is használt területen. Cseh Tamás a főváros ostromának végén történt véres kitörést örökíti meg, de mi most nézzük inkább a békebeli és az 1956-os Széna teret.

A Széna tér, vagy legalább is Budának ez a része már a török idők előtt is részben lakott volt, jól látszik ez a metszeteken. Az 1700-as években a város többségét adó német lakosság Johannes Platznak nevezte, 1879-től lesz csak pontosan az itt zajló szénakereskedelemről elnevezve. De 1990-ben kaphatta volna a nevét akár Szabó Jánosról, Szabó bácsiról, a legendás ’56-os parancsnokról is, aki ma minden bizonnyal a legismertebb ember, aki kapcsolatba hozható ezzel a területtel. A létszámában és hatékonyságában a Corvin közi felkelőcsapathoz mérhető budai csoportosulás október 25-én szerveződött meg, amikor több teherautónyi fegyver érkezett ide, amit kiosztottak az önként jelentkezők között. Ekkor kapott puskát az 59 éves, de inkább fiatalos Szabó János is, aki október 27-étől egészen november 4-ig parancsnokol majd itt az emberek fölött.

szena_ter
Piac a Széna téren, 1907 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)

szena_ter
Piac a Széna téren, 1914 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)

A tér, amely még erősen magán viselte a második világháborús rombolásokat, az ostrom előtt megközelítően úgy nézett ki, mint ahogy azt az 1914-es képeslapon látjuk. Forgalmas csomópont, ideális hely egy ellenőrzőpont felállítására. Amivel szűrni lehet a Hűvösvölgyi úton, és a Szilágyi Erzsébet fasoron át érkezőket, a Várból a Margit híd felé tartókat, a Rózsadombról érkezőket. A szabadságharcosok a Mártírok útját a Déli pályaudvarról áttolt vasúti kocsikkal torlaszolták el, és már az első napokban felvették az oroszokkal és az ÁVH-sokkal a harcot. Ugyan a közeli Bem laktanyából (egykori MDF székház) érkező katonatisztek fel akarták oszlatni a csoportot, Szabó bácsiék kitartottak, a harckocsik elől szétugrottak ugyan, de október 29-re mégis elérték, hogy a laktanya katonáival együtt járőrözhessenek.

szena_ter_fortepan
A Széna tér 1956-ban (forrás: Fortepan)

szena_ter_fortepan
A Széna tér 1956-ban (forrás: Fortepan)

Kellett ehhez Szabó János makacs kitartása is, aki pedig különösebb katonai és vezetői képzettség nélkül, de kalandos életúttal a háta mögött érkezett meg a Széna térre. Erdélyben született, megjárta a Nagy Háború szinte minden frontját, tizedesként és ezüst vitézségi éremmel szerelt le, hogy aztán vöröskatonának álljon és századbizalmi legyen. Szegeden beáll a francia idegenlégióba, de már Bulgáriában megszökik és villanyszerelőként dolgozik évekig. Majd már Romániába tér haza gépésznek és fuvarosnak, 1942-ben Budapestre költözik, minisztériumi sofőr lesz, de B-listázzák. Belép a kommunista pártba is, de a kékcédulás választások idején már a Függetlenségi Párt megbízottjaként leplezi le az üzelmeket. 1949-ban a befagyott Dráván át disszidálna, de a jugoszláv határőrök elkapják. Egy évet van ott táborban, hármat meg Kalocsán börtönben. 1953-ban, mint jugoszláv kémet, kilenc hónapig verik, de nem tudnak rábizonyítani semmit. November 4-én a Margit körúton előrenyomuló oroszokkal küzd, majd a solymári véres összecsapás után oszlatja fel a csapatot. A Műegyetem pincéjében bujkál, de a portás, Fekete Lajos feladja november 19-én. Pontosan két hónap múlva akasztják fel.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.21. 08:33 • Címke: elsüllyedt világok