a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A Széna tér, a Széna tér
A vértől áztatott Széna térről énekel Cseh Tamás az egyik dalában,
és valóban, csak a 20. században kétszer is komoly harcok voltak ezen a
valamikor szénakereskedésre is használt területen. Cseh Tamás a főváros ostromának végén történt véres kitörést örökíti meg, de mi most nézzük inkább a békebeli és az
1956-os Széna teret.A Széna tér, vagy legalább is Budának ez a része már a török idők előtt is részben lakott volt, jól látszik ez a metszeteken. Az 1700-as években a város többségét adó német lakosság Johannes Platznak nevezte, 1879-től lesz csak pontosan az itt zajló szénakereskedelemről elnevezve. De 1990-ben kaphatta volna a nevét akár Szabó Jánosról, Szabó bácsiról, a legendás ’56-os parancsnokról is, aki ma minden bizonnyal a legismertebb ember, aki kapcsolatba hozható ezzel a területtel. A létszámában és hatékonyságában a Corvin közi felkelőcsapathoz mérhető budai csoportosulás október 25-én szerveződött meg, amikor több teherautónyi fegyver érkezett ide, amit kiosztottak az önként jelentkezők között. Ekkor kapott puskát az 59 éves, de inkább fiatalos Szabó János is, aki október 27-étől egészen november 4-ig parancsnokol majd itt az emberek fölött.
Piac a Széna téren, 1907 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)
Piac a Széna téren, 1914 (forrás: MVKM/MaNDA adatbázis)
A tér, amely még erősen magán viselte a második világháborús rombolásokat, az ostrom előtt megközelítően úgy nézett ki, mint ahogy azt az 1914-es képeslapon látjuk. Forgalmas csomópont, ideális hely egy ellenőrzőpont felállítására. Amivel szűrni lehet a Hűvösvölgyi úton, és a Szilágyi Erzsébet fasoron át érkezőket, a Várból a Margit híd felé tartókat, a Rózsadombról érkezőket. A szabadságharcosok a Mártírok útját a Déli pályaudvarról áttolt vasúti kocsikkal torlaszolták el, és már az első napokban felvették az oroszokkal és az ÁVH-sokkal a harcot. Ugyan a közeli Bem laktanyából (egykori MDF székház) érkező katonatisztek fel akarták oszlatni a csoportot, Szabó bácsiék kitartottak, a harckocsik elől szétugrottak ugyan, de október 29-re mégis elérték, hogy a laktanya katonáival együtt járőrözhessenek.
A Széna tér 1956-ban (forrás: Fortepan)
A Széna tér 1956-ban (forrás: Fortepan)
Kellett ehhez Szabó János makacs kitartása is, aki pedig különösebb katonai és vezetői képzettség nélkül, de kalandos életúttal a háta mögött érkezett meg a Széna térre. Erdélyben született, megjárta a Nagy Háború szinte minden frontját, tizedesként és ezüst vitézségi éremmel szerelt le, hogy aztán vöröskatonának álljon és századbizalmi legyen. Szegeden beáll a francia idegenlégióba, de már Bulgáriában megszökik és villanyszerelőként dolgozik évekig. Majd már Romániába tér haza gépésznek és fuvarosnak, 1942-ben Budapestre költözik, minisztériumi sofőr lesz, de B-listázzák. Belép a kommunista pártba is, de a kékcédulás választások idején már a Függetlenségi Párt megbízottjaként leplezi le az üzelmeket. 1949-ban a befagyott Dráván át disszidálna, de a jugoszláv határőrök elkapják. Egy évet van ott táborban, hármat meg Kalocsán börtönben. 1953-ban, mint jugoszláv kémet, kilenc hónapig verik, de nem tudnak rábizonyítani semmit. November 4-én a Margit körúton előrenyomuló oroszokkal küzd, majd a solymári véres összecsapás után oszlatja fel a csapatot. A Műegyetem pincéjében bujkál, de a portás, Fekete Lajos feladja november 19-én. Pontosan két hónap múlva akasztják fel.
Pálffy Lajos