a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A jövő felé törtető zseni
Magányos harcos volt, aki minden idegszálával a haladás útjait fürkészte. 45 esztendeje hunyt el Kassák Lajos.Megalkuvást nem ismerő, morózus természetű, hirtelen haragú férfi volt. Nem végzett iskolát, és úgy talált rá a 20. század legizgalmasabb irodalmi és képzőművészeti iskoláinak éltető forrásaira, hogy nem beszélt idegen nyelvet. Hosszú, alkotó élete során szinte mindenki a hatása alá került egy időre, aki jelentőset alkotott a múlt századi magyar kultúrában. Írásai nem avultak el, festőként pedig azon kevesek közé tartozik, akikért máig lelkesednek Nyugat-Európában.
Nincs mögötte titok. Fiatalkoráról pontos képet kaphat bárki, aki végigolvassa terjedelmes, de tökéletesre csiszolt önéletrajzi munkáját, az Egy ember életét. Nem pusztán az életút mai szemmel is izgalmas állomásait ismerhetjük meg a feltűnően kortalannak ható szövegben (a mélyszegénységben élő gyári munkást, amatőr költőt, majd a belőle tüneményes gyorsasággal kibújt avantgárd propagandistát, a nevezetes nyugat-európai gyaloglást, majd a baloldali értelmiségi kalandjait a Tanácsköztársaság idején egészen az emigrációig) – ezek néha egyébként azért is érdekesek, mert felfedik a korszakos nagy vers, a A ló meghal a madarak kirepülnek néhány homályosan érthető utalását. A kötet magáról Kassákról is egészen fotografikus jellemrajzot közöl; a rá jellemző brutális kérlelhetetlenséggel minden fölöslegeset eltávolít saját maga és az olvasó közül.
Nincs mögötte titok. (fotó: OSZK)
De ezen túl a legfontosabb üzenet talán mégis az, hogy mindez lényegtelen. Az életmű a fontos, nem a szerző, pontosabban: nem is a mű, hanem a közösség küzdelme a művészet és a társadalom megújításáért, jobbá tételéért. Kassák tényleg ebben volt a legjobb. Ösztönösen ráérzett ugyan a költői, festői mesterség technikai elemeire, sokszor magától jött rá azokra a megoldásokra, amelyek akkoriban a legmodernebbeknek számítottak, de emögött mégis ott van a mély beágyazottság a saját korába, amelyet száz százalékig megélt. Lehet őt kurzusokhoz, iskolákhoz kötni, de ezek a történeti elemzések esetlegesek: ő maga is folyamatosan megújult, a legizgalmasabb nyomait kereste, kisöpörte képeiből, szövegeiből az idejétmúltat. A lényeg a modernség motívuma, nem öncélként, hanem a haladásba vetett őszinte hittel átitatva.
Valószínűleg ez az erő vonzotta köré a fiatalokat a múlt század tízes éveitől kezdve az életmű lezárultáig, fél évszázadon át. Pályatársai (azok is, akikkel később konfliktusba keveredett) mély tisztelettel írnak róla, mint korának egyik megfellebbezhetetlen alkotójáról. Az ő szava avatta fel őket, az ő véleményére vártak. Az avantgárd és a belőle kinövő törekvések képviselői rendre az ő nevét tűzték zászlajukra.
Személyes sorsa tragédiákkal terhes. Talán az utolsó éveket leszámítva, zűrös családi viszonyok között, számtalan baráttal (és nővel) körülvéve, szinte mindvégig afféle politikai számkivetettségben, reflektorfényen kívül, szegénységben élt és alkotott. Néhány rövid időszak kivételével (1918–19, 1945–47) nem szerette az aktuális hatalom, de az ötvenes-hatvanas évekre olyan hírneve keletkezett külföldön, hogy már nem lehetett se tiltani, se tűrni, se tagadni.
Ahogy mondani szokták: sorsa volt, nem élete, és Kassák esetében ehhez az életút és az életmű szinte páratlanul szerves összeérése is hozzátartozott.
A szívós konoksággal épített, amúgy igen terjedelmes irodalmi, irodalomelméleti és képzőművészeti anyag értékét az is mutatja, hogy Kassák halála után sem csökkent az érdeklődés iránta. Az aukciókon alkotásai töretlenül jól mennek, rendszeresen szerveznek róla és műveiről konferenciát, tanácskozást, időről időre újra kiadják írásait és azok elemzéseit. A kérdés, hogy a kassáki látásmódot mennyire sikerül magunkévá tenni, folyton aktuális, és nyilván lezárhatatlan téma.
Az iránytű adott, és ha hiszünk benne, nagyot nem tévedhetünk.
Meghalt Kassák Lajos (Magyar Filmhíradó 1967/33)
Mentes Tamás
A Kassák-múzeum honlapja
Irodalmi művei az interneten