a rovat írásai

Proust is ott van az esküvői tömegben

Marcel Proust francia írót fedezte fel egy kanadai kutató egy 1904 novemberében készült filmfelvételen, amely egy párizsi templomot elhagyó esküvői tömeget ábrázol.

Új Rejtő-könyv a láthatáron

Eddig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeket, levéltári dokumentumokat és fotókat felvonultató emlékkötet jelent meg a Szépmíves Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozásában.

Csáth Géza nem volt varázsló

„A varázsló egy harminc éven aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt, a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól, hamvazó szerdán, kora hajnalban haldoklott” – írja a 130 éve született Csáth Géza egyik, talán a legszebb novellájában. És mintha csak saját magáról szólna ez a mondat, hiszen már 23 éves korában beadta magának az első adag morfiumot, és aztán nem volt megállás. 1910. április 10-e után élete nem volt más, mint lassú haldoklás, hiába hangoztatta, hogy megéri a történet, mert 10 év alatt húszmillió évet is élhet a szerrel.

 

Bácsalmásra és Brazíliába utazik a Balassi-kard

Szikra János bácsalmási költő és Nelson Ascher brazil műfordító veheti át idén a Balassi-kardot kedden Budapesten – közölték a szervezők az MTI-vel.

Jaj, Hrabal Úr, hát maga már húsz éve nincs itt!

Jaj, milyen gyorsan elröppent ez a húsz esztendő Hrabal Úr, mert legalább is itt a földön gyorsulni látszik az idő. Nem tudom odafönn milyen sebességű a dolgok múlása, de itt nagy. És mindenféle ködök zavarják már a tisztán látást, de az biztos, hogy maga egészen jó írásokat tett közzé. Különösen arról az időről, amikor az Örökkévalóság gátján lakott a megszállott rézmetszővel, Valdimírkával. Ez meg még régebben volt, de jártam arra, és a kocsmák megvannak. És a Tigrisben is mérik még a 12-es pilsenit. Csak az a sok turista ne lenne…

Meghalt a Márai-díjas erdélyi író

Életének 65. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő – közölte szerdán a Helikon című kolozsvári irodalmi folyóirat.

A szecsuáni hóhérok nyert Budaörsön

Szabó T. Anna nyerte el a legjobb drámáért járó fődíjat a XX. Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet a Budaörsi Latinovits Színházban rendeztek meg a hétvégén a magyar kultúra napjához kapcsolódva. A legjobb előadás közönségdíját Pataki Éva kapta.

Tollforgató-verseny Budaörsön

Az idén Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna ír egy éjszaka alatt színdarabot a Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet ezúttal a Budaörsi Latinovits Színházban rendeznek meg január 21-én és 22-én a magyar kultúra napja alkalmából.

Hogy tudják, ki volt az a Mészöly Miklós

Vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szekszárdon Mészöly Miklós (1921-2001) műveiből, a megméretéssel a rendezők a fiatalokhoz szeretnék közel hozni a Kossuth-díjas író életművét.

Aki le merte írni a gyilkosokról, hogy gyilkosok voltak

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Budakeszin felavatták Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő szobrát. Nagy Gáspár a Vas megyei Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Felmenői földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. Ezekre alapozva merte leírni a sok hallgató között azokat a verseket, amik miatt aztán a rendszer lapszámokat zúzott be.

Tizenhét Oscar született a történetéből

Százhuszonöt éve, 1892. január 3-án született J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, A Gyűrűk Ura című regénytrilógia írója.

Irodalom összes cikke »

A történelmi regények lengyel fejedelme

sienkiewicz_lead

Száz éve, 1916. november 15-én hunyt el Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel író, olyan nagy sikerű regények szerzője, mint a Quo vadis? vagy a Kereszteslovagok.

Lengyelország akkor az Orosz Birodalom uralma alatt álló részén, Wola Okrzejskában született 1846. május 5-én elszegényedett nemesi családban. Szülei különös figyelmet fordítottak arra, hogy a családi és nemzeti hagyományok szellemében nevelkedjék. 1861-ben Varsóba költöztek, Henryk itt végezte az elemi és a középiskolát. Sokat olvasott, főként a lengyel lovagkor emlékét idéző történetek érdekelték. Történelmi érdeklődésének ellenére a Varsói Főiskola orvosi karára iratkozott be, majd átiratkozott a bölcsészetre, végül a varsói orosz egyetemen végzett, ahol történelmet hallgatott. Már egyetemi éveiben novellákat írogatott, tanulmányai végeztével újságíró lett. 1872-től a Gazeta Polska munkatársa volt, tudósításain, cikkein kívül novellái is megjelentek, és ebben az időben adta közre első regényét Na marne (Hiába) címmel.

sienkiewicz
forrás: Wikipédia
   
Újságírói jövedelme lehetővé tette számára, hogy nagyobb külföldi utakra induljon, bebarangolta Belgiumot és Franciaországot, majd 1876-ban az Egyesült Államokba, Kaliforniába utazott. Az itt töltött csaknem három év során bejárta egész Észak-Amerikát, tapasztalatairól lapjának küldött leveleiben számolt be. Lelkes hangon írt a civilizáció és a technikai haladás csodáiról, de a társadalmi ellentmondásokról kialakított véleményét sem hallgatta el. 1879-ben Olaszországon keresztül indult haza, Velencében ismerte meg Maria Szetkiewiczet, akit hamarosan feleségül is vett. Házasságuk, amelyből két gyermek született, nem tartott sokáig, 1885-ben Maria tuberkulózisban meghalt.

sienkiewicz_1910
Sienkiewicz 1910 körül (forrás: polskieradio.pl)
   
Hazatérése után nem sokkal a konzervatív Slowo című laphoz szegődött, és írói pályájának talán legtermékenyebb időszaka kezdődött. Megjelent A muzsikus Jankó című elbeszélése, A világítótorony őre című kisregénye, és belekezdett történelmi regénytrilógiájába, amelynek első kötete, az 1884-ben megjelent Tűzzel-vassal az ukrán-lengyel háború, a 17. századi Hmelnickij-felkelés eseményeit örökítette meg. A kritika azonban támadta a művet, a nacionalizmust, a főnemesség felmagasztalását, a hamis történelemszemléletet bírálták, elfeledkezve arról, hogy a romantikus történelmi regénynek a valósághoz viszonylag kevés köze van. A második kötet, az 1886-os Özönvíz fogadtatása kedvezőbb volt, a svédek elleni háború leírását, a korrajzot hitelesebbnek ítélték bírálói. A harmadik kötet, az 1888-ban megjelent A kislovag pedig a személyes sorsokra, emberi kapcsolatokra összpontosító kalandregény, a belőle készült sorozat nálunk is nagy sikert aratott.

quo_vadis
Az 1951-es amerikai filmváltozat plakátja
  
A trilógia megírása után Sienkiewicz ismét útra kelt, Nyugat-Európa után eljutott Egyiptomba és Zanzibárba is. 1895-ben újabb nagy mű írásába kezdett, az olvasók kezébe egy évvel később került a Quo vadis? című történelmi regény, amellyel világhírűvé vált. Ezúttal nem a lengyel történelem dicső és kevésbé dicső korszakaiba, hanem Néró császár és a véres keresztényüldözések idejébe kalauzolta olvasóit. Fordulatos cselekmény, szerelmi szál és hiteles korrajz jellemzi a regényt, amely a filmesek képzeletét is megmozgatta, többször is vászonra vitték. A Quo vadis? sikere után ismét történelmi témát, a lengyeleknek a 15. század elején a német Lovagrend felett aratott győzelmét dolgozta fel az 1900-ban megjelent Kereszteslovagok című regényében. Ugyanebben az évben, írói pályájának harmincadik évfordulóján fényes ünnepséget rendeztek tiszteletére, és a nemzet nevében neki ajándékozták Oblegorek falut, ahol ősei éltek. 1904-ben megkapta a Francia Becsületrendet, 1905-ben pedig neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat „kiemelkedő epikai munkásságáért”.
  
Az 1905-ös polgári forradalom felháborította, ellenérzését Örvény című politikai pamfletjében fogalmazta meg. Az 1910-es évek elején új témát talált magának, ifjúsági kalandregényt írt Sivatagon és vadonban címmel, amelyből később szintén film készült Sivatagban, őserdőben címmel. Az első világháború kitörésekor Svájcba költözött, és részt vett a háború lengyel áldozatait segítő bizottság megszervezésében. Újabb regény írásába is kezdett, de a napóleoni háborúk idején játszódó Légiók végül befejezetlen maradt. Henryk Sienkiewicz 1916. november 15-én svájci otthonában meghalt. Hamvait hat évvel a háború befejezése után hazaszállították Lengyelországba. Hazájában sok szobra áll, három múzeum és számos intézmény, utca őrzi emlékét.

MTI

• Publikálva: 2016.11.15. 12:37 • Címke: évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia