a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

​Víz alá került az aquincumi helytartó palotája

elsullyedt_vilagok_leadA Dunán Aquincumnál átívelő feltételezett állandó római híd mellett sokkal jobban feltárt, dokumentált a Hadrianus által a Hajógyári szigeten építtetett helytartói palota, amely 75 méteres homlokzatával fordult a túlpart, a barbár világ felé. A 120-szor 150 méteres téglalap alakú építmény reprezentálta Róma tudását és hatalmát mindaddig, míg a Duna vízállásának emelkedése miatt lakhatatlanná nem vált.

Hadrianus a 106-ban kialakított Alsó Pannónia (Pannonia inferior) első helytartója volt, és természetesen méltóságának megfelelő méretű hajlékot emeltetett a Hajógyári sziget keleti partjára. (Császárként sem felejtette ezeket az éveket, 124 körül ő fogja majd a municipiumi jogot megadni Aquincumnak.) Az épületkomplexumra a feljegyzések szerint a Vidra kotróhajó talált rá 1836-ban a kikötői öböl mélyítése során. Valószínűleg itt volt a palota északi szárnya, ahol a lakószobák mellett egy fürdő is helyet kapott. Ennek a kövei kerültek elő a Vidra munkálkodása során. A keleti szárnyon volt a már említett portikuszos főhomlokzat, itt lehettek középen a mozaikpadlós, négy méteres belmagasságú fogadótermek is, ahol a helytartó elé bocsájtották a küldöttségeket, kérelmezőket. A főhomlokzat két oldalán egy-egy őrtorony vigyázta a lakó, és az előtte kialakított kikötő nyugalmát.

hadrianus
Kép az óbudai Amfiteátrum kiásásáról, 1937 (forrás: MKVM/MaNDA adatbázis)

A palota déli részén voltak a konyhák, a tárolók és a raktárak. A négyszögletes épület belső udvarán szentély lehetett, itt került elő egy uralkodó szobrának töredéke, amely ma az Aquincumi Múzeumban látható. Az udvar területén bukkantak a régészek a provincia későbbi helytartóinak feliratos oltárköveire is. A belső udvart díszítette az a nagy, márványból készült kratér is, amire töredékes állapotban bukkantak rá, és az Aquincumi Múzeumban látható rekonstruált állapotban. Ugyancsak az udvaron állt egy vízköpő delfin szobra is, ennek működő másolatát és az ásatások során (1941, 1951-53, 1956, 1970, 1977 és 1996) a földből épségben kiemelt mozaikokat is a múzeumban találjuk.

hadrianus
Az Óbudai Tsz. helyreállító brigádja a Valcum déli erődfalnál (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

A pompás épület a globális időjárás változások miatt bekövetkező vízszint emelkedés és Róma visszavonulása után végképp az enyészeté lett, elérhető köveit széthordták, és szokás szerint épületek alapjaiba, falazatába építették be. Néhány éve sajtóhírek szóltak a terület feltárásáról, és arról is, hogy esetleg újjáépítik Hadrianus egykori helytartói hajlékát. Ami igazi szenzáció, turisztikai látványosság lenne a régióban.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.18. 09:03 • Címke: elsüllyedt világok