a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

​Víz alá került az aquincumi helytartó palotája

elsullyedt_vilagok_leadA Dunán Aquincumnál átívelő feltételezett állandó római híd mellett sokkal jobban feltárt, dokumentált a Hadrianus által a Hajógyári szigeten építtetett helytartói palota, amely 75 méteres homlokzatával fordult a túlpart, a barbár világ felé. A 120-szor 150 méteres téglalap alakú építmény reprezentálta Róma tudását és hatalmát mindaddig, míg a Duna vízállásának emelkedése miatt lakhatatlanná nem vált.

Hadrianus a 106-ban kialakított Alsó Pannónia (Pannonia inferior) első helytartója volt, és természetesen méltóságának megfelelő méretű hajlékot emeltetett a Hajógyári sziget keleti partjára. (Császárként sem felejtette ezeket az éveket, 124 körül ő fogja majd a municipiumi jogot megadni Aquincumnak.) Az épületkomplexumra a feljegyzések szerint a Vidra kotróhajó talált rá 1836-ban a kikötői öböl mélyítése során. Valószínűleg itt volt a palota északi szárnya, ahol a lakószobák mellett egy fürdő is helyet kapott. Ennek a kövei kerültek elő a Vidra munkálkodása során. A keleti szárnyon volt a már említett portikuszos főhomlokzat, itt lehettek középen a mozaikpadlós, négy méteres belmagasságú fogadótermek is, ahol a helytartó elé bocsájtották a küldöttségeket, kérelmezőket. A főhomlokzat két oldalán egy-egy őrtorony vigyázta a lakó, és az előtte kialakított kikötő nyugalmát.

hadrianus
Kép az óbudai Amfiteátrum kiásásáról, 1937 (forrás: MKVM/MaNDA adatbázis)

A palota déli részén voltak a konyhák, a tárolók és a raktárak. A négyszögletes épület belső udvarán szentély lehetett, itt került elő egy uralkodó szobrának töredéke, amely ma az Aquincumi Múzeumban látható. Az udvar területén bukkantak a régészek a provincia későbbi helytartóinak feliratos oltárköveire is. A belső udvart díszítette az a nagy, márványból készült kratér is, amire töredékes állapotban bukkantak rá, és az Aquincumi Múzeumban látható rekonstruált állapotban. Ugyancsak az udvaron állt egy vízköpő delfin szobra is, ennek működő másolatát és az ásatások során (1941, 1951-53, 1956, 1970, 1977 és 1996) a földből épségben kiemelt mozaikokat is a múzeumban találjuk.

hadrianus
Az Óbudai Tsz. helyreállító brigádja a Valcum déli erődfalnál (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

A pompás épület a globális időjárás változások miatt bekövetkező vízszint emelkedés és Róma visszavonulása után végképp az enyészeté lett, elérhető köveit széthordták, és szokás szerint épületek alapjaiba, falazatába építették be. Néhány éve sajtóhírek szóltak a terület feltárásáról, és arról is, hogy esetleg újjáépítik Hadrianus egykori helytartói hajlékát. Ami igazi szenzáció, turisztikai látványosság lenne a régióban.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.18. 09:03 • Címke: elsüllyedt világok