a rovat írásai

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Művelődés összes cikke »

​Amikor orosz hadifoglyok vetettek és arattak Zalában

elsullyedt_vilagok_leadA Nagy Háború 60 millió katonája közül 8-9 millióan estek hadifogságba. Így az első évben már több, mint 200 ezer hadifogoly, szerb és orosz katona érkezett Magyarországra is, a háború végéig összesen vagy kétmillió cári alattvaló volt hadifogoly az Osztrák Magyar Monarchia területén.

Ezt a hatalmas tömeget az első hónapokban táborokba próbálták bezsúfolni a katonai hatóságok, majd pedig 1915 elejére megtalálták a megfelelő megoldást: gazdáknak, vállalkozásoknak, de településeknek is kölcsönöztek hadifogoly munkaerőt. És így előfordulhatott, hogy Szerjózsák, Ivánok vagy Vaszilijok szántottak, vetettek, arattak és csépeltek Zalában, de az ország más vármegyéiben is.

Kivételt csak az ország többségében szlávok lakta területei jelentettek, mert az akkori vezetők is tisztában voltak a szláv testvériség erejével, a pánszláv törekvésekkel. Ide tehát a lakosság által támogatott szökések lehetősége miatt nem telepítettek orosz hadifoglyokat. És ha már kivételről van szó, akkor tudnunk kell az ti, hogy a rokkantak, a betegek, a fenyítés alatt állók és a tisztek is a táborokban maradtak. Itt volt a szállásuk azoknak is, akik barakkoknak helyt adó településeken dolgoztak. Mintegy 50 táborról és tiszti szállásról tudunk, a legelsők között volt az Esztergom-Kenyérmezőn, egy csődbe ment gyár területén sebtében felhúzott barakkváros, ahol 1914 novemberében már 28 ezer szerb és orosz foglyot zsúfoltak össze. Az elégtelen táplálkozás is a higiéniás hiányosságok miatt hamar felütötte a fejét a kolera, amely napi 2-3 áldozatot is követelt. 1916 január elsején viszont a tábor 63 ezer foglyából majd 50 ezren voltak kiadva munkára a környékre. A táborlakók 77 százaléka tehát a környező kisbirtokokon, erdőgazdaságokban, bányákban dolgozott, vagy éppen Esztergomban hajtott végre feladatokat a város megbízásából. A háború végén már az esztergomi foglyok a 90 százaléka dolgozott a táboron kívül, és nem volt ez másképp az ország más vidékein, mondjuk Szegeden, Zalaegerszegen, vagy éppen a kenyérmezei mellett a másik legnagyobb táborban, a Vas megyei Ostffyasszonyfán sem.

orosz_katona
Orosz hadifogoly Zágorhidáról (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

Szükség is volt a munkáskézre, hiszen a kezdeti vereségek miatt egyre újabb és újabb korosztályokat hívtak be. Szinte kiürültek a falvak és a városok, a nők és az öregek fogták meg az eke szarvát, de hiányoztak az iparosok és a mesteremberek is. 1916-17-re már olyan rossz volt a falvakban a helyzet, hogy központi rendelkezésre az összes hadifoglyot a mezőgazdasági munkálatoknál kellett alkalmazni. Az embereket a törvényhatósági munka- és hadifogoly-bizottságok osztották szét, a cél pedig az volt, hogy ne maradjanak parlagon a földek. Irodák nyíltak a nagyobb településeken, ahol a bizottságoktól hadifoglyokat lehetett igényelni, és a források szerint a gazdák nem csak éltek, hanem vissza is éltek ezzel a lehetőséggel. A kikölcsönzött foglyokat nem adták időre, vagy éppen teljes létszámban vissza, szökést jelentettek be, miközben az oroszt a tanyán bújtatták és dolgoztatták. A korabeli lapokat olvasva egyöntetű kép alakult ki arról, hogy az oroszokat szelíd, jámbor, dolgos embereknek, használható munkaerőnek tartották és szívesen alkalmazták.

orosz_katona2
Varga József fodrászsegéd a zalaegerszegi fogolytáborban (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)

A foglalkoztatás csak előírások szerint történhetett, a hadifogoly ugyan olyan feltételek között dolgozott, mint egy magyar napszámos. Ruházatáról a katonai hatóságok mellett természetben való járandóságként a munkaadó is gondoskodhatott. A breszt-litovszki békeszerződésig minden orosz hadifogolynak napi 50 fillér zsold is járt, amit ezután felemeltek 2 koronára. Orvosok vizsgálták őket rendszeresen, nem volt viszont balesetbiztosításuk, és este 9 és reggel 6 között csak a szállásukon tartózkodhattak. Nem vehettek részt vallási körmeneten, vagy tömegrendezvényen, táncmulatságban, vonaton pedig csak kísérővel utazhattak. Bűncselekmény esetén a szigorú katonai büntetőtörvénykönyv vonatkozott rájuk, a vasutasoknak pedig ki volt adva a szökevények jelentése. Ugyanakkor a munkáltatók visszaéléseit is büntette az állam, hadifogoly kérdésben ugyanis a Nagy Háború alatt a kölcsönösségi elv működött. A táborokat mindkét fél részéről bizottságok is járták, így a magyar kormány is abban bízott, hogy a fogságba esett honvédek az itteni oroszokhoz hasonló körülmények között élhetnek.

A falusiak és a hadifoglyok közötti kapcsolatokról szóló Tömörkény-novellák mellett Móra Ferenc is írt az Ének a búzamezőkről című regényében. Mert bizony nem volt ritka az sem, hogy orosz férjet talált magának a hadiözvegy. Ezek az emberek aztán magyar állampolgárok lettek, és talán jobban is jártak, mintha visszamentek volna a bolsevikok diktatúrájába.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.24. 11:50 • Címke: manda adatbázis, elsüllyedt világok