a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

A svéd szuperhős – Raoul Wallenberg 100

wallenberg_leadA huszadik század egyik legrejtélyesebb alakja, maga a végtelen történet. Nem zárul le, mert mindig új kérdések merülnek fel, az egymásnak ellentmondó tanúvallomások és dokumentumok között alig lehet eligazodni. A hős, aki tízezreket mentett meg a koncentrációs tábortól. Az ember az embertelenségben, aki mindig jó helyen volt jó időben.

1912. augusztus 4.-én születik Stockholmban, Svédország egyik legtekintélyesebb családjának gyermekeként. Mivel apja három hónappal születése előtt meghal, apai nagyapja, a képviselő és hajózási kormányzó, Gustav Wallenberg veszi át nevelését. Nagyapja önállóságra szoktatja, igyekszik átfogó, európai nevelésben részesíteni, nyaranta küldföldre küldi, hogy nyelveket tanuljon. Mire érettségizik, már jól beszél angolul, franciául, németül és oroszul. A nagyapa célja az, hogy családi hagyomány szerint bankár legyen Raoulból, ám őt jobban érdekli az építészet és a kereskedelem. 1931-ben az Egyesült Államokba megy, hogy építészetet tanuljon a Michigan University-n. Itt szabadidejét többnyire utazgatással tölti. 1935-ben hazatér, aztán a dél-afrikai Fokvárosba megy dolgozni egy svéd cégnél, majd fél évvel később Palesztinába utazik, ahol egy holland banknál dolgozik gyakornokként Haifában. Itt találkozik először Németországból menekült zsidókkal, akiknek beszámolói mélyen megrendítik.

1936-ban visszatér Stockholmba, ahol nagybátyja, Jacob Wallenberg segítségével elhelyezkedik egy élelmiszerekkel kereskedő cégnél, amit a magyarországi zsidó, Lauer Kálmán vezet. Kiemelkedő nyelvtudásának és annak köszönhetően, hogy szabadon utazhat Európában, nyolc hónap elteltével részvényes és nemzetközi igazgató lesz a vállalatnál. Ebben a minőségében sokat utazik, Németországban és a nácik által megszállt Franciaországban megtanul egyet s mást a német bürokrácia működéséről. Többször megfordul Budapesten is.

Amikor 1944 márciusában bevonulnak a németek, körülbelül 700 000 zsidó él Magyarországon. A deportálástól fenyegetve megpróbálnak útlevelet szerezni a semleges országok követségeinél. A követségek ideiglenes útlevelet bocsátanak ki azoknak, akiket rokoni vagy egyéb fontos szálak fűznek ezekhez az országokhoz. A svéd nagykövetség eléri, hogy az ilyen dokumentummal rendelkező zsidókat kezeljék svéd állampolgárként és ne kelljen hordaniuk a Dávid-csillagot.

Eközben az amerikai Háborús Menekültek Bizottsága Stockholmban megbeszélést tart, hogy kiválasszanak valakit, aki Budapestre utazzon információgyűjtés és segítségnyújtás céljából. A megbeszélésen részt vesz Lauer Kálmán is, és bár eleinte kételkednek alkalmasságában, végül az ő javaslatára esik a választás Wallenbergre, akit így svéd követségi titkárrá neveznek ki. Mivel tart a diplomáciai protokoll és a bürokrácia útvesztőitől, Wallenberg azt kéri, hogy eljárásaiban teljes szabadságot kapjon, ne kelljen előre egyeztetnie a svéd nagykövettel, illetve hogy futárokkal is küldhessen jelentéseket a hivatalos csatornákon kívül. Kérése olyan szokatlan, hogy a miniszterelnök a svéd királlyal is konzultál ezügyben, mielőtt jóváhagyják.

wallenberg44
1944-ben, budapesti hivatalában

1944. július 9.-én érkezik Budapestre. Ekkor már mintegy 400 000 vidéki zsidót deportáltak, többségüket egyenesen Auschwitz-Birkenau-ba és Eichmann a budapesti zsidók elszállítását tervezi. Miután egyre növekszik a nemzetközi nyomás és levelet kap a svéd királytól is, Horthy kormányzó úgy dönt, leállíttatja a deportálásokat.

Wallenberg módszerei előbb megdöbbentik a svéd nagykövetség beosztottjait. A fenyegetéstől és zsarolástól a megvesztegetésig mindent megtesz, hogy elérje célját. Végül, látva elért sikereit, munkatársai teljes mértékben melléállnak. A védő-útlevelet annak tudatában tervezi meg, mennyire érzékeny a német bürokrácia a külsőséges szimbolizmussal szemben: egy ilyen ’Schutzpass’ teljesen értéktelen a nemzetközi törvények szerint, de a svéd nemzeti színek, a középen található címer a három koronával, a hivatalos pecsétek és aláírások előidézik a kellő tiszteletet. Először csak 1500 útlevél kibocsátására kap engedélyt, aztán eléri, hogy ezt a számot felemeljék 4500-ra. De valójában több, mint háromszor ennyit adnak ki.

schutzbrief
A Svéd Vöröskereszt oltalomlevele

Miután Szálasi átveszi a hatalmat, semmisnek nyilvánítanak minden védlevelet (közben más semleges országok követségei is követik Wallenberg példáját és hasonló védleveleket bocsátanak ki) és újrakezdődnek a deportálások. Wallenberg a külügyminiszter, Kemény báró feleségének közbenjárásával eléri, hogy a svéd védő-útleveleket újra érvényesnek nyilvánítsák, de a kialakult káoszban a kegyetlenkedő nyilasok sokszor figyelmen kívül hagyják őket. Wallenberg megnöveli a ’svéd házak’ számát. Több mint harminc ilyen védett ház áll Pesten, ajtajuk fölött egy hatalmas svéd zászlóval. Ezekben a házakban összesen 15 000 védencét helyezi el.

wallenberg_igazolas
Wallenberg által aláírt igazolás

Amikor a háború a végéhez közeledik, Wallenberg egy egyszerűsített útlevelet talál ki, amelyet már csak sajátkezűleg ír alá. Ebben a helyzetben ez is működik. Közben áthelyezi követségét Budáról Pestre és éjszakánként folyton máshol száll meg, mivel már ő sincs biztonságban. Az önhatalmúlag eljáró nyilas csoportok sokszor a svéd házakat is kiürítik, Wallenberg munkatársaival szaladgál helyszínről helyszínre, és igyekszik kimenteni védenceit. Ezt teszi az utolsó pillanatokig, a határ felé gyalogosan menetelő zsidókat is ellátja útlevelekkel, élelemmel, gyógyszerekkel, megállít vonatokat, felmászik tehervagonokra és onnan osztogatja védleveleit a bentlévőknek. Egyik sofőrje számol be később arról, hogy egy ilyen alkalommal tüzet nyitnak rá a katonák, de ő ügyet sem vetve rájuk nyugodtan osztogatja tovább útleveleit. Mindenkinek, aki kinyújtja érte a kezét. A német katonákat annyira lenyűgözi bátorsága, hogy szándékosan mellélőnek. Miután kiosztja az utolsó védlevelet, megparancsolja, hogy mindenki, aki kapott, szálljon le a vonatról és kövesse a svéd színekkel ellátott kocsikhoz. A ledöbbent katonák végignézik, ahogy elszállítja védenceit. (http://www.au.af.mil/au/awc/awcgate/readings/wallenberg.htm)

1945 januárjában Eichmann mindenkire kiterjedő mészárlást akar véghezvinni a pesti gettóban. Az egyedüli, akinek ezt módjában áll megakadályozni, Schmidthuber tábornok, a magyarországon tartozkodó német haderők parancsnoka. Wallenberg elküldi hozzá a vele együttműködő nyilas tisztet, Szalay Pált, hogy átadjon egy levelet, amiben biztosítja Schmidthuber tábornokot arról, hogy ő egyedül lesz felelősségre vonva a mészárlás miatt, és háborús bűnösként fel fogják akasztani a háború után. Schmidthuber ennek hatására az utolsó pillanatban megakadályozza a mészárlást. Két nappal később, amikor az oroszok elérik a budapesti gettókat, 97 000 zsidót találnak életben. Ezzel együtt összesen 120 000 zsidó marad életben Budapesten.

Munkatársa, Per Anger állítása szerint Wallenberg budapesti tartózkodása alatt mintegy 100 000 életet ment meg.

1945. január 17.-én sofőrjével, Langfelder Vilmossal Wallenberg Debrecenbe indul szovjet kísérettel. Innentől kezdve sorsa tisztázatlan. Valószínű, hogy a szovjetek azt gondolták, együttműködik az amerikai titkosszolgálatokkal (amely feltételezést alátámasztanak bizonyos 1996-ban feltárt iratok) és Moszkvába vitték, a lubjankai börtönbe. 1945-ben a szovjet utasításra a Magyar Rádió azt állította, hogy a Debrecenbe vezető úton a nyilasok vagy a Gestapo ügynökei gyilkolták meg. 1953-ban a szovjetek már a magyarországi cionistákat vádolták ugyanezzel és indítottak koncepciós pert ezügyben. Egy 1957-ben előkerült orvosi levél szerint tíz évvel korábban, a lubjankai börtönben halt meg szívinfarktusban. Később azt állították, hogy kivégezték 1947-ben. Különböző tanúvallomások szerint életben volt a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években is. A kutatások rengeteg iratot feltártak és összegyűjtöttek, de mivel ezek igen ellentmondásosak, továbbra sem lehet tudni biztosan, mi is történt a tapasztalt kereskedővel, aki tudta, hogyan kell tárgyalni ellenfeleivel.

A személyét övező bizonytalanság legendákat szül. Miközben mindaz, amit tett, nagyon is valóságos volt. Történelmünk egyik legborzalmasabb korában, a teljes reménytelenségben ő nyugodtan végezte a dolgát: másokat mentett meg a haláltól, miközben golyók süvítettek el a feje mellett. Raoul Wallenberg, a svéd diplomata, aki olyan, mint egy szuperhős: két személyisége van. Per Anger így emlékszik vissza rá: „Mindenekelőtt jó színész volt. (...) Az egyik a nyugodt, humoros, művelt, kedves személy, akit mi, a munkatársai láthattunk. A másik Raoul Wallenberg akkor mutatkozott meg, ha nácikkal került szembe: átváltozott egy agresszív személlyé, aki hol kiabált rájuk és megfenyegette őket, hol hízelgett nekik vagy megvesztegette őket, ahogyan a körülmények megkívánták. Nagy hatással volt rájuk és általában engedelmeskedtek neki.”

Horváth Előd Benjámin

A képek forrása Wallenberg-év honlapja.

• Publikálva: 2012.08.06. 14:50 • Címke: történelem, évforduló