a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​Merre járhatott, kit szúrhatott, vághatott?

JO_manda_adatbazis

Korábbi írásunkban egy magyar tiszti szablya apropóján ismerkedhettünk meg ezzel a hatékony fegyvertípussal, most egy orosz fegyverről próbáljuk meg kideríteni, hogyan kerülhetett Magyarországra. A keszthelyi Balatoni Múzeum 3D-ben digitalizált orosz szablyája talán éppen I. Miklós cár közel 200 ezres hadseregével érkezett meg hozzánk.

Szinte mindenki hallhatta már azt a történetet, hogy a 14 éves Ferenc József Varsóban I. Miklós cár előtt térdet hajtva kért sereget, hogy letörhesse a magyar forradalmat és szabadságharcot. Miklós cár, aki a kortársaktól az „Európa csendőre” titulust is megkapta, nem habozott az ifjú uralkodótárs segítségére sietni. Mégpedig olyan mennyiségű és minőségű haderővel, hogy annak kétsége sem legyen, kinek is köszönhető itt a győzelem. Mert a hazánkra támadó, kitűnően felszerelt 200 ezer cári és 70 ezer osztrák katonával szemben mi csak 170 ezer huszárt, honvédet és segéderőt tudtunk szembeállítani. Az ellenség a létszám mellett technikai fölényben is volt, és utánpótlási problémái sem igazán akadtak. Az cári ezredek először 1849. január 31-én, Lüders tábornok vezetésével jelentek meg Erdélyben. A havasalföldi, török uralom elleni forradalom leverése után a szászok és a román egyházi vezetők hívására lépték át a határt és szállták meg Brassó és Nagyszeben városát, hogy aztán Bem győzelmei után kitakarodjanak az országból. A második, elsöprő erejű orosz támadás Paskievics herceg vezetésével a jablonkai és a dukai szorosokon keresztül 1849. július 15-én indult meg a magyar szabadság ellen. Ugyanakkor Lüders is újra támadott Erdélyben és végül a segesvári, majd a temesvári csatavesztések után Világosnál éppen az oroszok előtt tettük le a fegyvert.

kard
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Halomba kerültek hát a magyar huszárszablyák is a világosi mezőn, sokan ketté is törték elkeseredésükben a pengéjüket. Az aktust levezénylő, biztosító orosz könnyűlovasság valamelyik századában, talán éppen egy finn, vagy egy észt nemzetiségű katonánál pedig ott lehetett az a MAN XI 1803 típusú szablya, amit most Keszthelyen őriznek. Az 5600 főt számláló orosz könnyűlovas hadosztály 2-2 ulánus és huszárezredből állt, minden katonának, a dzsidával harcoló ulánusoknak is volt szablyája, mégpedig a magyar tiszti kardnál öt centiméterrel hosszabb fegyver. Amely ki tudja, végül milyen kalandok után pihen már évtizedek óta a múzeumban. Ha egyszer igazán vallatóra tudná fogni valaki, biztos sokat mesélne.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.30. 13:04 • Címke: manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.