a rovat írásai

Gurulóeszköz, amivel átformálták az országot

Elnézem ezt a képen szunyókáló embert, aki talán már az újságpapírból megevett ebéd után dőlt le egy kicsit el nem kelt árucikkei mellett. Egy pótkocsi kereke is látszik, biztos a traktorra vár, hogy felrakják a portékát és hazainduljanak a szanki piacról. A kiskunhalasi múzeumban őrzött képen a két disznóvágásokon használt, fatörzsből vájt teknő, az öt deszkákból passzentosan összeállított mosóteknő és a sok szerszámnyél mellett ott van 11 kubikostalicska is.

Kodály nem szerette a dohányfüstöt

Galyatető római katolikus templomát 1942-ben szentelték fel. Természetesen a Nagyszálló átadásával összefüggött ez a jeles esemény, hiszen a Mátrában üdülők nagy része vallását gyakorló katolikus volt. A Nagyszálló legnevezetesebb lakója, évről évre visszatérő vendége volt Kodály Zoltán, aki itt komponálta 1942-ben a Csendes mise című művét.

Mi fán terem az a japonizmus?

Mivel a kis rákóczifalvi múzeum által őrzött fa ládikáról a keleti mintákon és a lakkozásán kívül szinte semmit sem tudunk, szárnyalhat hát a képzelet, hogy milyen kalandos úton, hogyan is került Magyarországra.

Galyatető, a Mátra királynője

Ha Magyarország legmagasabb hegységének Kékestető a királya, akkor Galyatető a királynője. A 900 méteresnél magasabb üdülőtelepet festői szerpentin utakon lehet megközelíteni. Ebben a magasságban egész évben harsány színű örökzöldek hirdetik: tessék jönni, itt tiszta a levegő. Galyatető  a trianoni országcsonkításnak köszönheti kiépültét. Szomorú, hogy elveszítettük több ezer méter magas erdélyi és felvidéki hegyeinket, ám örömre ad okot, hogy a magyarság hihetetlenül gyorsan megtalálta és felépítette magának a megmaradt országrész igen gyorsan világhírűvé vált üdülőtelepeit.

Mire jó egy szekéremelő?

Hát itt van ez a szekéremelő, ilyent felénk még nem láttam. Gondoltam, rákeresek, de a Google ezúttal néma maradt. Csak a MaNDA adatbázisában is szereplő, a nagy uniós adatbázisba, az Europeanába is feltöltött, 1954 márciusában Kiskunhalason, vagy a környékén lefényképezett szerkezetet találtam meg, ahogy ott áll egy szecskavágó és egy rozzant kutyaól előtt a kora tavaszi, vagy éppen késő őszi napsütésben.

Erre kössenek gombot!

A tárgyak többségét elsöpri a történelem, pontosabban annak technikatörténeti része. Ami tegnap fontos volt, ma még van ugyan, de csak dísz, holnapra pedig eltűnik.


Estére oda várnak

A főváros legmagasabb pontjáról, ötszázhuszonhét méter magasról, a régi korokban is messzire lehetett ellátni. Némely elbeszélés szerint tiszta időben egészen a Magas-Tátráig. A hegy a nevét egy rege szerint Mátyás királyunk apjáról, Hunyadi Jánosról kapta. Igazán híressé azonban egy másik uralkodó, pontosabban császár- és királyfeleség, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, azaz Erzsébet királyné, a magyaroknak annyira kedves Sisi, Ferenc József felesége tette.

A varázsló-pap ötezer éves maszkja

Az első álarcokat minden bizonnyal még az ősember készítette, hogy a megélhetésért (jobb vadászterületért, termékeny asszonyokért, tűzért vagy vízért) folytatott soha véget nem érő küzdelem során előnyhöz jusson az ellenfél megrémítésével. Mert ami eltér a megszokottól, az bizonytalanságot, félelmet kelthet az emberben, és így nem is tud megfelelő hatékonysággal védekezni a maszkos támadókkal szemben. De a most 3D-ben vizsgálható maszk jóval későbbi, a rézkor végének egy varázsló-papja viselhette a Balatonőszöd-Temetődűlőnél elterülő 20 hektáros földművelő településen.

A céhládák titkai

A céhláda az iparos testületek iratainak, értékeinek és pénzének őrzésén túl egy mindezeknél átfogóbb, nagyobb jelentőségre tett szert története folyamán, a céhláda a céh jelképe volt.

Egerzug, Egerszeg, Zalaegerszeg

Erdők, rétek, dombok, völgyek követik egymást festői változatossággal, majd felbukkan Zala megye székhelye, a barátságos kisváros, Zalaegerszeg.

Borissza barbár pohara?

Valahogy úgy képzelem, egy a borocskát minden időben és körülmények között kedvelő atyafi sírjába tették bele barátai (gyászló felesége? – ez kevésbé valószínű..) ezt a kis 3D-ben digitalizált kantharoszt, fülekkel ellátott boros pohárkát. Talán a sok vígan töltött estét vitte magával így az Alsópáhok-Hévizdomb temetőjébe megtérő római, vagy romanizált barbár.

MaNDA összes cikke »

​Merre járhatott, kit szúrhatott, vághatott?

JO_manda_adatbazis

Korábbi írásunkban egy magyar tiszti szablya apropóján ismerkedhettünk meg ezzel a hatékony fegyvertípussal, most egy orosz fegyverről próbáljuk meg kideríteni, hogyan kerülhetett Magyarországra. A keszthelyi Balatoni Múzeum 3D-ben digitalizált orosz szablyája talán éppen I. Miklós cár közel 200 ezres hadseregével érkezett meg hozzánk.

Szinte mindenki hallhatta már azt a történetet, hogy a 14 éves Ferenc József Varsóban I. Miklós cár előtt térdet hajtva kért sereget, hogy letörhesse a magyar forradalmat és szabadságharcot. Miklós cár, aki a kortársaktól az „Európa csendőre” titulust is megkapta, nem habozott az ifjú uralkodótárs segítségére sietni. Mégpedig olyan mennyiségű és minőségű haderővel, hogy annak kétsége sem legyen, kinek is köszönhető itt a győzelem. Mert a hazánkra támadó, kitűnően felszerelt 200 ezer cári és 70 ezer osztrák katonával szemben mi csak 170 ezer huszárt, honvédet és segéderőt tudtunk szembeállítani. Az ellenség a létszám mellett technikai fölényben is volt, és utánpótlási problémái sem igazán akadtak. Az cári ezredek először 1849. január 31-én, Lüders tábornok vezetésével jelentek meg Erdélyben. A havasalföldi, török uralom elleni forradalom leverése után a szászok és a román egyházi vezetők hívására lépték át a határt és szállták meg Brassó és Nagyszeben városát, hogy aztán Bem győzelmei után kitakarodjanak az országból. A második, elsöprő erejű orosz támadás Paskievics herceg vezetésével a jablonkai és a dukai szorosokon keresztül 1849. július 15-én indult meg a magyar szabadság ellen. Ugyanakkor Lüders is újra támadott Erdélyben és végül a segesvári, majd a temesvári csatavesztések után Világosnál éppen az oroszok előtt tettük le a fegyvert.

kard
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Halomba kerültek hát a magyar huszárszablyák is a világosi mezőn, sokan ketté is törték elkeseredésükben a pengéjüket. Az aktust levezénylő, biztosító orosz könnyűlovasság valamelyik századában, talán éppen egy finn, vagy egy észt nemzetiségű katonánál pedig ott lehetett az a MAN XI 1803 típusú szablya, amit most Keszthelyen őriznek. Az 5600 főt számláló orosz könnyűlovas hadosztály 2-2 ulánus és huszárezredből állt, minden katonának, a dzsidával harcoló ulánusoknak is volt szablyája, mégpedig a magyar tiszti kardnál öt centiméterrel hosszabb fegyver. Amely ki tudja, végül milyen kalandok után pihen már évtizedek óta a múzeumban. Ha egyszer igazán vallatóra tudná fogni valaki, biztos sokat mesélne.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.11.30. 13:04 • Címke: manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

jános hegy
Estére oda várnak – Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.”