a rovat írásai

Kincset őrzött ez a kulcs?

Egy bronzból készült „gyűrűs ládakulcsot” is tanulmányozhatunk 3D-ben adatbázisunkban a Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából. A régi rómaiak idejéből származik a darab, amit Páty mellett fordított ki a földből a régész ásója. Vagy éppen egy munkagép kanala.

 

Ez az alabárd nem az az alabárd

Az igazi alabárd mai szóval egy hibrid gyalogsági fegyver volt, amit valamikor a 14. század első felében kezdtek el használni a híres svájci gyalogosok. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum tovább bővülő adatbázisában most egy jóval korábbi harci eszközt járhatunk körbe a 3D-s technika segítségével. Ezt csak a bronzkort kutató régészek nevezik maguk között, no és publikációikban alabárdnak.

Megszűnt a MaNDA, három szervezet viszi tovább feladatait

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) 2017. január elsejével megszűnt. Feladatai három szervezethez kerülnek: Országos Széchényi Könyvtárhoz, a Magyar Nemzeti Filmalap KN Zrt.-hez és a Forum Hungaricum KN Kft.-hez.

​Tűt öntött az üllői ember

A fémöntés réges-régi technológiáiról már volt szó érintőlegesen ebben a sorozatban. Most a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából egy kora bronzkori öntőformával is megismerkedhetünk, hogy legyen fogalmunk arról, milyen egyszerű eszközökkel dolgoztak eleink.

​Öreg fejsze feje

Hogy pontosan mire használhatták ezt az öreg vasfejszét, az nehéz lenne megállapítani. A formája az ácsok, fával dolgozó emberek által használt faragóbárdokra, fejszékre hasonlít. Ha megforgatjuk a Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált szerszámot, azt is láthatjuk, hogy jól értette mesterségét a régi kovács, aki készítette.

A Filmarchívum a Filmalap felügyelete alatt folytatja működését

A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére a Filmalap felügyelete alá kerül január elsejétől a Filmarchívum, mely jelenleg a megszűnő Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) tartozik.

​Benne volt az anyag

A rendszerváltás elsodorta gyufagyárainkat is, jó ideig mindenféle behozott teremékekkel, mások mellett törökországi gyufákkal tudtunk alágyújtani a reggeli kávénak. Pedig szinte mindenki tudja, hogy a jelenleg használt gyufa magyar találmány, de ez nem jelenti azt, hogy máshol ne lehetne olcsóbban előállítani. Hogy ez nem mindig volt így, arra bizonyíték a már ismert rákóczifalvi múzeum 3D-ben digitalizált „Szikra” gyufásdoboza.

​A haleszi felkelés

Szerencsés helyzetben van az utazó, aki úgy tér vissza a múltba, hogy a jelenben is tanulmányozhatja utazása célját, vizsgálata tárgyát. Így van ez Székesfehérváron a Haleszi Felkelés Emlékoszlopával is, amit a Városi Képtár Deák Gyűjteményében található, 20-as, 30-as években készült fotókon láthatunk a MaNDA adatbázisában.

​Merre járhatott, kit szúrhatott, vághatott?

Korábbi írásunkban egy magyar tiszti szablya apropóján ismerkedhettünk meg ezzel a hatékony fegyvertípussal, most egy orosz fegyverről próbáljuk meg kideríteni, hogyan kerülhetett Magyarországra. A keszthelyi Balatoni Múzeum 3D-ben digitalizált orosz szablyája talán éppen I. Miklós cár közel 200 ezres hadseregével érkezett meg hozzánk.

Nagy érték a kis pléhdobozban

Hogy a vanília valamikor a sáfrány után a legdrágább fűszernek számított, nem sokan tudják. Az aztékok használták fel először a kosborfélékhez tartozó futónövény termését kakaójuk ízesítésére. II. Montezuma király állítólag ötven ilyen „koktélt” is megivott naponta, aztán megérkeztek a spanyolok, és örökre elment a kedve a kakaózástól. A vanília tehát a spanyolok révén került az öreg kontinensre, mi pedig most a rákóczifalvi múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk egy régi vaníliás dobozt 3D-ben.

​Amibe a gyilokokat tűzték

A szerbek és a magyarok évszázados konfliktusai mindkét részről sok szenvedéssel jártak, de talán még többet szenvedtek déli szomszédaink a több, mit 500 évig tartó oszmán-török uralom alatt, amikor a birodalomba tagolva, önállóságukat elvesztve éltek.

MaNDA összes cikke »

​Benne volt az anyag

JO_manda_adatbazis

A rendszerváltás elsodorta gyufagyárainkat is, jó ideig mindenféle behozott teremékekkel, mások mellett törökországi gyufákkal tudtunk alágyújtani a reggeli kávénak. Pedig szinte mindenki tudja, hogy a jelenleg használt gyufa magyar találmány, de ez nem jelenti azt, hogy máshol ne lehetne olcsóbban előállítani. Hogy ez nem mindig volt így, arra bizonyíték a már ismert rákóczifalvi múzeum 3D-ben digitalizált „Szikra” gyufásdoboza.

Bizony, Irinyi János – akiről már olvashattak ezeken a lapokon – volt az, aki végül teljesen modernizálta a tűzcsiholás meglehetősen nehézkes és bizonytalan végeredményű folyamatát. Mert gondoljunk csak bele, mekkora esély volt arra, hogy viharos szélben, esőben a kovakő és acél előállította szikrákat taplógombán fogjuk fel, majd pedig ennek izzását némi száraz forgács, széna lángra lobbantásával az előre elkészített éghető anyagokra vigyük át. Hát nem sok, ezt beláthatjuk. Nos, mondhatni egy csapásra megoldódtak ezek a problémák Irinyi gyufájával. Ami egyébként extrém körülmények között is képes volt meggyulladni, míg mai utódaival néha csak a fél doboz „elköszörülése” után lehet elérni a kívánt eredményt. Mert vagy a megnedvesedett fej kenődik el a gyufa oldalán, vagy a pálcika törik ketté, és röpül az éppen akkor meggyulladó fej rossz helyre, leginkább az előkészített főznivalóba.

gyufa
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Ezért nézzük meg alaposan ezt a békebeli gyufát, pontosabban a fővárosi Magyar Általános Gyufaipari Rt. budafoki üzemében gyártott Családi „SZIKRA” Biztonsági Gyújtó 2,5x7,5x4 centiméteres dobozát. Nincs rajta semmi sallang, fizetett reklám, meg ehhez hasonló. De abban biztosak lehetünk, hogy ha esetleg egy szál is maradt volna ebben az első világháború előtt vékony falapkából és papírból ragasztott dobozban, az ma is egy pillanat alatt lángra kapna. Mert benne van az anyag, ahogyan a régiek is mondogatták.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.09. 10:52 • Címke: 3D, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár


hámori tó
Csodató, palota, barlang – Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Lillafüreden azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.