a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Ma: forradalmi művészet filléres papíron
A művészet és a politika néha egészen közel kerül egymáshoz – így volt ez Kassák Lajos és a Ma esetében is. Elég csak körbenézni a Kassák Múzeum legújabb kiállításán, és láthatjuk, milyen szimpátiával viszonyultak a Kassák körül csoportosuló művészek (is) az 1919-es proletárdiktatúrához. Árnyalja a képet, hogy Kassák nyílt levélben fordult Kun Bélához, amiért az elvtársaktól alapos fejmosást kapott.
A baloldali elkötelezettség már indulása miatt sem állt távol Kassák Lajostól, elég csak beleolvasgatni önéletírása, az Egy ember élete első fejezeteibe. Meg aztán ez a kor volt az, amikor divatos lett Európában haladónak, azaz baloldalinak lenni. Persze Kassák művészeti törekvései, az aktivizmus sem lett volna hosszú életű a konzervatív dualista Magyarországon. Kassákék ezért is üdvözölték az elsők között a változásokat, sőt, határozottan alakították is 1919-ben a művészetpolitikát. A születő új világ új művészetének a megteremtését is a saját feladatuknak gondolták. Ezért is menekülnek majd Bécsbe a vörös diktatúra bukása után, de ne szaladjunk ennyire előre, a Kassák Múzeum kiállítása nem csak erről a zavaros időszakról szól.
fotó: Kassák Múzeum/Simon Zsuzsanna
Hanem valahol ott kezdődik, amikor a háborúellenesség miatt betiltott Tett helyén 1916-ban indított Ma a fejlécén még „irodalmi és képzőművészeti folyóiratként” határozta meg magát. És az is volt, mégpedig európai kitekintéssel, olyan szerzőkkel, mint Apollinaire, Cocteau és mondjuk Majakovszkij. Harmincegy címlap sorakozik előttünk a Kassák Múzeum falán a különféle évfolyamokból, de csak az 1918. december 20-án az előfizetőkhöz és az újságosokhoz kerülő III. 12. szám (Politika és avangard alcímmel) az, ami nyíltan elköteleződik balra. Közli például Georgij Vasziljevics Csicserin A bolsevizmusról a bolsevizmusért című tanulmányát. Csicserin 1918-tól 1930-ig volt a bolsevik kormányok külügyi népbiztosa, propagandaízű írásának beszerkesztése legalább annyira mutatja a politikai hovatartozást, mint az, hogy ebben a számban ott vannak az amerikai Horace Traubel költőnek és szerkesztőnek „kommunista énekei” is. A szövegeket Bortnyik Sándor metszetei illusztrálják, aki később a proletárdiktatúra emblematikus plakátjait is elkészíti. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a silány papírra nyomott lapszámokat mennyi nehézség árán tudták összehozni. Így többek között képes levelezőlapok árusításával is megpróbálkoztak, ezekből is van egy szép kollekció a falon. Olyan fekete-fehér reprodukciókból, mint Severini, Chagall, Léger, Picasso, Franz Marc vagy Kandinszkij művei.
Kassák Lajos (forrás: OSZK)
Kassák és köre persze nem csak papíralapon terjesztette a kultúrát, szerzői és felolvasóesteket is szerveztek, sőt, a Váci utca 11/b. szám alatt található szerkesztőségben kiállítások is voltak. Az egyik plakát szerint itt volt a Ma harmadik „demonstratív kiállítása” 1918. szeptember 15. és október 15. között. Így természetesen kikerült most a falra néhány kép is a Ma környékéről, itt van Bortnyik híres Vörös mozdonya 1918-ból, Mattis Teutsch János egy tájképpel képviseli magát, de láthatjuk Bohacsek Ede (1889–1915) nehezen értékelhető Szent Anna című munkáját is. Így tényleg van némi alapja a falakon többször is felbukkanó, Kassákékat kifigurázó Borsszem Jankó-karikatúráknak, idézeteknek. Az egyik képről például az jutott eszébe a szatirikus szerzőnek 1919 júniusában, hogy az egy spájzot ábrázol, amibe kézigránátot hajítottak. Igen, ekkor sokan bőrövekbe dugott kézigránátokkal járkáltak a főváros utcáin. Megérezve az idők szavát, 1918 decemberében jelenik meg a Ma első „világszemléleti különszáma” is, amit még három ilyen követ. A harmadik címlapján Karl Liebknecht, a negyedikén már Lenin jellegzetes arca szerepel Bortnyik által fába metszve.
Így lehet, hogy Kassákéknak május közepén az Országos Lakásbizottság kiutalta a betiltott konzervatív Új Szó szerkesztőségi szobáit teljes bútorzattal együtt a Ferenciek tere 9-ben. De a kiállításon a kiutalás mellett ott van a hatalom levele is, amiben keményen számon kérik Kassákot a Kun Bélához írott, a proletárdiktatúra kultúrpolitikáját kritizáló szöveg kinyomtatása miatt. A tanácskormányzásnak, mint tudjuk, augusztus elején lett vége, Kassákék ezután Bécsben jelentették meg a Mát, egészen annak utolsó, 1925-ös számáig. Aztán Kassák hazatérhetett, és soha sem adta fel baloldali elkötelezettségét, amit érdekes mód meg is tehetett.
Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten
2016. szeptember 24. – 2017. január 15.
Kassák Múzeum
Pálffy Lajos