a rovat írásai

Eljött a Hejettes Szomlyazók ideje is

Úgy látszik, eljött az idő, hogy megemlékezzünk a Hejettes Szomlyazókról is. És akkor mindjárt két kiállítással is, az Új Budapest Galériában május végétől szeptember elejéig a csapat első három évét, a Ludwig Múzeumban pedig 1987-től a megszűnésükig tartó időszak mától kerül terítékre.

Művész dolgozik a Mexikót elszeparáló falon

Az Egyesült Államok és Mexikó között húzódó, sokat vitatott falra egy mexikói művész festett képet, amely egy pillangók közül kinyúló baráti kezet ábrázol.

A szebeni kőfaragóktól a tihanyi bivalyokig

Szobrokat, grafikákat és festményeket vonultat fel Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása, amely péntektől látható Budapesten, a Várkert Bazárban.

Mondrian elbűvöli a babákat?

Kisgyermekes családokat hívott meg tárlatlátogatásra a hágai Gemeentemuseum, amely a világ legnagyobb gyűjteményét mondhatja magáénak Piet Mondrian holland festő alkotásaiból. A geometrikus absztrakció holland mesterének művei elbűvölték a kicsiket.

Wyeth, egy amerikai, aki egyszerűen csak nagyon tudott festeni

Száz éve született az Amerikai Egyesült Államok talán legismertebb festője Andrew Wyeth, akiről mi itt Európában bizony elég keveset tudunk. Inkább azokat a művészeket tartjuk számon, akik a vén kontinensről költöztek az Államokba, hogy karriert építsenek, még drágábban tudják eladni képeiket. Wyeth Delaware megyében, egy farmon éldegélt és azt festegette, amit ott látott. Aztán sorra megkapta a legnagyobb hazai elismerések mellett a francia és az angol akadémia tagságát is.

Eltűntnek hitt festményre bukkantak Egerben

Nyolcvan éve eltűntnek hitt, a mai Érseki Palota eredeti mennyezetképének egy részletét ábrázoló vízfestményvázlatra bukkantak a közelmúltban az Egri Főegyházmegyei Levéltár munkatársai, jelentették be Egerben.

Eltitkolt aktok Hincz Gyula titkos szeretőjéről

A művész és modellje között nemritkán szövődik szerelem, valamiféle kapcsolat, mint ahogyan a főnök is a titkárnő között is meg szokott esni az ilyen dolog. De olyan eset csak ritkán fordulhat elő, amikor mindkét szituáció működik egyszerre. Pedig Hincz Gyula tíz éven keresztül élt így, a múzsájának tartott felesége mellett ott volt Margitka, a titkárnő, akiről szintén készültek titokban aktok.

Műalkotás aranyhalakból

Sok ezernyi aranyhallal teli, kivilágított akváriumokból alkotott vizuális művészeti installációját mutatja be egy tokiói kiállításon egy japán művész.​

A suffolki fák jelentették az akadémiát számára

A világhírű 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough 25 rajzból álló albumára bukkantak a windsori kastély királyi gyűjteményében.

A tetők felett repkedő szerelmesek festője

Százharminc éve, 1887. július 7-én született Marc Chagall, a múlt század egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb képzőművésze.

Megmutatják a gyarapodást

Előre és vissza - Válogatás a Ferenczy Múzeumi Centrum új szerzeményeiből (2000–2017) címmel új tárlat nyílt intézményünk fontos szentendrei partnerének tereiben.

Művészet összes cikke »

​Ma: forradalmi művészet filléres papíron

kassak muzeum lead

A művészet és a politika néha egészen közel kerül egymáshoz – így volt ez Kassák Lajos és a Ma esetében is. Elég csak körbenézni a Kassák Múzeum legújabb kiállításán, és láthatjuk, milyen szimpátiával viszonyultak a Kassák körül csoportosuló művészek (is) az 1919-es proletárdiktatúrához. Árnyalja a képet, hogy Kassák nyílt levélben fordult Kun Bélához, amiért az elvtársaktól alapos fejmosást kapott.

A baloldali elkötelezettség már indulása miatt sem állt távol Kassák Lajostól, elég csak beleolvasgatni önéletírása, az Egy ember élete első fejezeteibe. Meg aztán ez a kor volt az, amikor divatos lett Európában haladónak, azaz baloldalinak lenni. Persze Kassák művészeti törekvései, az aktivizmus sem lett volna hosszú életű a konzervatív dualista Magyarországon. Kassákék ezért is üdvözölték az elsők között a változásokat, sőt, határozottan alakították is 1919-ben a művészetpolitikát. A születő új világ új művészetének a megteremtését is a saját feladatuknak gondolták. Ezért is menekülnek majd Bécsbe a vörös diktatúra bukása után, de ne szaladjunk ennyire előre, a Kassák Múzeum kiállítása nem csak erről a zavaros időszakról szól.

ma_foto_Simon Zsuzsanna
fotó: Kassák Múzeum/Simon Zsuzsanna

Hanem valahol ott kezdődik, amikor a háborúellenesség miatt betiltott Tett helyén 1916-ban indított Ma a fejlécén még „irodalmi és képzőművészeti folyóiratként” határozta meg magát. És az is volt, mégpedig európai kitekintéssel, olyan szerzőkkel, mint Apollinaire, Cocteau és mondjuk Majakovszkij. Harmincegy címlap sorakozik előttünk a Kassák Múzeum falán a különféle évfolyamokból, de csak az 1918. december 20-án az előfizetőkhöz és az újságosokhoz kerülő III. 12. szám (Politika és avangard alcímmel) az, ami nyíltan elköteleződik balra. Közli például Georgij Vasziljevics Csicserin A bolsevizmusról a bolsevizmusért című tanulmányát. Csicserin 1918-tól 1930-ig volt a bolsevik kormányok külügyi népbiztosa, propagandaízű írásának beszerkesztése legalább annyira mutatja a politikai hovatartozást, mint az, hogy ebben a számban ott vannak az amerikai Horace Traubel költőnek és szerkesztőnek „kommunista énekei” is. A szövegeket Bortnyik Sándor metszetei illusztrálják, aki később a proletárdiktatúra emblematikus plakátjait is elkészíti. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a silány papírra nyomott lapszámokat mennyi nehézség árán tudták összehozni. Így többek között képes levelezőlapok árusításával is megpróbálkoztak, ezekből is van egy szép kollekció a falon. Olyan fekete-fehér reprodukciókból, mint Severini, Chagall, Léger, Picasso, Franz Marc vagy Kandinszkij művei.

kassak
Kassák Lajos (forrás: OSZK)

Kassák és köre persze nem csak papíralapon terjesztette a kultúrát, szerzői és felolvasóesteket is szerveztek, sőt, a Váci utca 11/b. szám alatt található szerkesztőségben kiállítások is voltak. Az egyik plakát szerint itt volt a Ma harmadik „demonstratív kiállítása” 1918. szeptember 15. és október 15. között. Így természetesen kikerült most a falra néhány kép is a Ma környékéről, itt van Bortnyik híres Vörös mozdonya 1918-ból, Mattis Teutsch János egy tájképpel képviseli magát, de láthatjuk Bohacsek Ede (1889–1915) nehezen értékelhető Szent Anna című munkáját is. Így tényleg van némi alapja a falakon többször is felbukkanó, Kassákékat kifigurázó Borsszem Jankó-karikatúráknak, idézeteknek. Az egyik képről például az jutott eszébe a szatirikus szerzőnek 1919 júniusában, hogy az egy spájzot ábrázol, amibe kézigránátot hajítottak. Igen, ekkor sokan bőrövekbe dugott kézigránátokkal járkáltak a főváros utcáin. Megérezve az idők szavát, 1918 decemberében jelenik meg a Ma első „világszemléleti különszáma” is, amit még három ilyen követ. A harmadik címlapján Karl Liebknecht, a negyedikén már Lenin jellegzetes arca szerepel Bortnyik által fába metszve.

kassak

Így lehet, hogy Kassákéknak május közepén az Országos Lakásbizottság kiutalta a betiltott konzervatív Új Szó szerkesztőségi szobáit teljes bútorzattal együtt a Ferenciek tere 9-ben. De a kiállításon a kiutalás mellett ott van a hatalom levele is, amiben keményen számon kérik Kassákot a Kun Bélához írott, a proletárdiktatúra kultúrpolitikáját kritizáló szöveg kinyomtatása miatt. A tanácskormányzásnak, mint tudjuk, augusztus elején lett vége, Kassákék ezután Bécsben jelentették meg a t, egészen annak utolsó, 1925-ös számáig. Aztán Kassák hazatérhetett, és soha sem adta fel baloldali elkötelezettségét, amit érdekes mód meg is tehetett.

Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten
2016. szeptember 24.  – 2017. január 15.
Kassák Múzeum

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.12. 11:11 • Címke: kiállítás, irodalom