a rovat írásai

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

100 ezer látogatónál jár a madridi magyar kiállítás

Várhatóan mintegy százezer látogatóval zár vasárnap a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből Remekművek Budapestről – A reneszánsztól az avantgárdig címmel megrendezett kiállítás a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban.

Gulácsy-kép lett az árverés bajnoka

Gulácsy Lajos Séta a régi olasz városban című olajfestménye kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria hétfő esti tavaszi árverésén, amelyen többek között Szinyei-Merse Pál, Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos és Mednyánszky László műveire licitálhattak az érdeklődők a Budapesti Kongresszusi Központban.

Az összecsomagolható, kiteríthető szobrok mestere

A Mexikóban élő és alkotó Kepenyes Pál szobrászművész műveit bemutató kiállítás nyílt Káosz címmel a Pesti Vigadóban.

Nyit a magyar pavilon Velencében

Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílik meg pénteken az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonja.

Aki meghallotta a csend szavát - Emlékkiállítás Somos Miklósnak

Somos Miklós Munkácsy-díjas festőművész művészetét bemutató emlékkiállítás nyílik csütörtökön Budapesten, a Pesti Vigadó galériájában. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében megvalósuló tárlatra a családi hagyatékból olyan műveket válogattak az 1960-as évektől 2009-ig, Somos Miklós haláláig terjedő időszakból, amelyek jól reprezentálják művészeti korszakainak jellegzetességeit – hangsúlyozta Somos Éva jogörökös, a festőművész lánya az MTI-nek.

Dürert is látni Szombathelyen

A Szombathelyi Képtár háromezer grafikából álló, több ritkaságot is tartalmazó gyűjteményéből nyílik tárlat, tájékoztatta az MTI-t a kiállítás kurátora.

A vizualitás nyelvén ő beszél magyarul a legszebben

Korniss Dezső (1908-1984) képzőművész alkotásaiból látható válogatás szerdától Tücsöktánc a lét határán címmel a Szentendrei Képtárban.

Üvöltővé festette át X. Ince pápát

Huszonöt éve, 1992. április 28-án halt meg Francis Bacon ír-angol festő, a múlt század egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb autodidakta művésze.

Kalapács alatt Schiele első jegyzett munkája

Egon Schiele osztrák festőművész első jelentős, női aktot ábrázoló olajfestményére licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's aukciósház május 16-ára meghirdetett New York-i árverésén.

Művészet összes cikke »

​Ma: forradalmi művészet filléres papíron

kassak muzeum lead

A művészet és a politika néha egészen közel kerül egymáshoz – így volt ez Kassák Lajos és a Ma esetében is. Elég csak körbenézni a Kassák Múzeum legújabb kiállításán, és láthatjuk, milyen szimpátiával viszonyultak a Kassák körül csoportosuló művészek (is) az 1919-es proletárdiktatúrához. Árnyalja a képet, hogy Kassák nyílt levélben fordult Kun Bélához, amiért az elvtársaktól alapos fejmosást kapott.

A baloldali elkötelezettség már indulása miatt sem állt távol Kassák Lajostól, elég csak beleolvasgatni önéletírása, az Egy ember élete első fejezeteibe. Meg aztán ez a kor volt az, amikor divatos lett Európában haladónak, azaz baloldalinak lenni. Persze Kassák művészeti törekvései, az aktivizmus sem lett volna hosszú életű a konzervatív dualista Magyarországon. Kassákék ezért is üdvözölték az elsők között a változásokat, sőt, határozottan alakították is 1919-ben a művészetpolitikát. A születő új világ új művészetének a megteremtését is a saját feladatuknak gondolták. Ezért is menekülnek majd Bécsbe a vörös diktatúra bukása után, de ne szaladjunk ennyire előre, a Kassák Múzeum kiállítása nem csak erről a zavaros időszakról szól.

ma_foto_Simon Zsuzsanna
fotó: Kassák Múzeum/Simon Zsuzsanna

Hanem valahol ott kezdődik, amikor a háborúellenesség miatt betiltott Tett helyén 1916-ban indított Ma a fejlécén még „irodalmi és képzőművészeti folyóiratként” határozta meg magát. És az is volt, mégpedig európai kitekintéssel, olyan szerzőkkel, mint Apollinaire, Cocteau és mondjuk Majakovszkij. Harmincegy címlap sorakozik előttünk a Kassák Múzeum falán a különféle évfolyamokból, de csak az 1918. december 20-án az előfizetőkhöz és az újságosokhoz kerülő III. 12. szám (Politika és avangard alcímmel) az, ami nyíltan elköteleződik balra. Közli például Georgij Vasziljevics Csicserin A bolsevizmusról a bolsevizmusért című tanulmányát. Csicserin 1918-tól 1930-ig volt a bolsevik kormányok külügyi népbiztosa, propagandaízű írásának beszerkesztése legalább annyira mutatja a politikai hovatartozást, mint az, hogy ebben a számban ott vannak az amerikai Horace Traubel költőnek és szerkesztőnek „kommunista énekei” is. A szövegeket Bortnyik Sándor metszetei illusztrálják, aki később a proletárdiktatúra emblematikus plakátjait is elkészíti. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a silány papírra nyomott lapszámokat mennyi nehézség árán tudták összehozni. Így többek között képes levelezőlapok árusításával is megpróbálkoztak, ezekből is van egy szép kollekció a falon. Olyan fekete-fehér reprodukciókból, mint Severini, Chagall, Léger, Picasso, Franz Marc vagy Kandinszkij művei.

kassak
Kassák Lajos (forrás: OSZK)

Kassák és köre persze nem csak papíralapon terjesztette a kultúrát, szerzői és felolvasóesteket is szerveztek, sőt, a Váci utca 11/b. szám alatt található szerkesztőségben kiállítások is voltak. Az egyik plakát szerint itt volt a Ma harmadik „demonstratív kiállítása” 1918. szeptember 15. és október 15. között. Így természetesen kikerült most a falra néhány kép is a Ma környékéről, itt van Bortnyik híres Vörös mozdonya 1918-ból, Mattis Teutsch János egy tájképpel képviseli magát, de láthatjuk Bohacsek Ede (1889–1915) nehezen értékelhető Szent Anna című munkáját is. Így tényleg van némi alapja a falakon többször is felbukkanó, Kassákékat kifigurázó Borsszem Jankó-karikatúráknak, idézeteknek. Az egyik képről például az jutott eszébe a szatirikus szerzőnek 1919 júniusában, hogy az egy spájzot ábrázol, amibe kézigránátot hajítottak. Igen, ekkor sokan bőrövekbe dugott kézigránátokkal járkáltak a főváros utcáin. Megérezve az idők szavát, 1918 decemberében jelenik meg a Ma első „világszemléleti különszáma” is, amit még három ilyen követ. A harmadik címlapján Karl Liebknecht, a negyedikén már Lenin jellegzetes arca szerepel Bortnyik által fába metszve.

kassak

Így lehet, hogy Kassákéknak május közepén az Országos Lakásbizottság kiutalta a betiltott konzervatív Új Szó szerkesztőségi szobáit teljes bútorzattal együtt a Ferenciek tere 9-ben. De a kiállításon a kiutalás mellett ott van a hatalom levele is, amiben keményen számon kérik Kassákot a Kun Bélához írott, a proletárdiktatúra kultúrpolitikáját kritizáló szöveg kinyomtatása miatt. A tanácskormányzásnak, mint tudjuk, augusztus elején lett vége, Kassákék ezután Bécsben jelentették meg a t, egészen annak utolsó, 1925-ös számáig. Aztán Kassák hazatérhetett, és soha sem adta fel baloldali elkötelezettségét, amit érdekes mód meg is tehetett.

Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten
2016. szeptember 24.  – 2017. január 15.
Kassák Múzeum

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.12. 11:11 • Címke: kiállítás, irodalom