a rovat írásai

Szentendrén van a 100 évig lappangó Czóbel

A 104 évig lappangó Czóbel-festmény, a Ringelspiel (Körhinta) volt a BÁV novemberi aukciójának szenzációja. Most három hónapig Szentendrén, a Czóbel-múzeumban nézhetik meg eme elveszettnek hitt színpompás alkotást.

Százezer látogatót célzott meg az Art Capital

Erősíteni akarják a szentendrei Art Capital nemzetközi jellegét a szervezők, 2017-ben a kiállítások kurátori rendszerben valósulnak meg, a kurátorok pedig többek között Lengyelországból, Romániából, Németországból, Szlovéniából, Finnországból, Oroszországból és Spanyolországból érkeznek.

Értékmentés másképp: Itthon a páratlan Kossuth-fénykép

Igazi kuriózum, egy Kossuth Lajosról 1852 tavaszán Amerikában készült dagerrotípia került nemrégiben a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára gyűjteményébe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) letétjeként. A felbecsülhetetlen értékű darabot 25 ezer dollárért vásárolta meg a Nemzeti Bank az Értéktár Program újabb állomásaként.

Karddal és ecsettel is harcolt az önkény ellen

Száz éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet nagy alakja. Jogot tanult, 1848-ban honvédnek állt, végül forradalmár festő lett, de később vaskereskedésel is foglalkozott.

A második leghíresebb mexikói muralista

Százhúsz éve, 1896. december 29-én született David Alfaro Siqueiros, a mexikói muralisták csoportjának meghatározó alakja.

Leghíresebb művével konkurenciát csinált saját magának

Százhatvan éve, 1856. december 24-én született Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója.

Firenze szobrászmestere

Ötszázötven éve, 1466. december 13-án halt meg Donatello, a 15. század legnagyobb olasz szobrásza, akinek legismertebb műve a Dávid-szobor. Pályájáról sokat tudunk, de személyiségéről, jelleméről szinte semmit.

​Ma: forradalmi művészet filléres papíron

A művészet és a politika néha egészen közel kerül egymáshoz – így volt ez Kassák Lajos és a Ma esetében is. Elég csak körbenézni a Kassák Múzeum legújabb kiállításán, és láthatjuk, milyen szimpátiával viszonyultak a Kassák körül csoportosuló művészek (is) az 1919-es proletárdiktatúrához. Árnyalja a képet, hogy Kassák nyílt levélben fordult Kun Bélához, amiért az elvtársaktól alapos fejmosást kapott.

​A Háromkirályok Szentendrére lovagoltak

Az adventi és a karácsonyi időszakban Szentendrén látható Ferenczy Károly egyik legismertebb alkotása, a Háromkirályok. A Magyar Nemzeti Galéria által őrzött alkotás a Ferenczy Múzeumban tekinthető meg.

​Balladák, románcok, cigányok – Szentandrássy István a Várkert Bazárban

1979-ben a zalai Csapiban összegyűlt egy csapat, a hazai cigányság talán legjobbjai. Szentandrássy István Kossuth-díjas festő is ott volt abban a negyven évvel ezelőtti táborban. Ahol találkozott Péli Tamással, és a tanítványa lett 13 hosszú éven át. A mester már meghalt, a tanítvány munkáiból most a Várkert Bazárban láthatunk egy kis ízelítőt.

​Gajzágó Sándor vendégsége Gross Arnoldéknál

Ha úgy érezzük, hogy végképp rátelepedett a lelkünkre a november, sétáljunk el a faleveles, nedves és hangos Bartók Béla úton az Arnoldo Galériáig, és üljünk be egy finom teára Gross Arnold itt maradt világába.

Művészet összes cikke »

​Ma: forradalmi művészet filléres papíron

kassak muzeum lead

A művészet és a politika néha egészen közel kerül egymáshoz – így volt ez Kassák Lajos és a Ma esetében is. Elég csak körbenézni a Kassák Múzeum legújabb kiállításán, és láthatjuk, milyen szimpátiával viszonyultak a Kassák körül csoportosuló művészek (is) az 1919-es proletárdiktatúrához. Árnyalja a képet, hogy Kassák nyílt levélben fordult Kun Bélához, amiért az elvtársaktól alapos fejmosást kapott.

A baloldali elkötelezettség már indulása miatt sem állt távol Kassák Lajostól, elég csak beleolvasgatni önéletírása, az Egy ember élete első fejezeteibe. Meg aztán ez a kor volt az, amikor divatos lett Európában haladónak, azaz baloldalinak lenni. Persze Kassák művészeti törekvései, az aktivizmus sem lett volna hosszú életű a konzervatív dualista Magyarországon. Kassákék ezért is üdvözölték az elsők között a változásokat, sőt, határozottan alakították is 1919-ben a művészetpolitikát. A születő új világ új művészetének a megteremtését is a saját feladatuknak gondolták. Ezért is menekülnek majd Bécsbe a vörös diktatúra bukása után, de ne szaladjunk ennyire előre, a Kassák Múzeum kiállítása nem csak erről a zavaros időszakról szól.

ma_foto_Simon Zsuzsanna
fotó: Kassák Múzeum/Simon Zsuzsanna

Hanem valahol ott kezdődik, amikor a háborúellenesség miatt betiltott Tett helyén 1916-ban indított Ma a fejlécén még „irodalmi és képzőművészeti folyóiratként” határozta meg magát. És az is volt, mégpedig európai kitekintéssel, olyan szerzőkkel, mint Apollinaire, Cocteau és mondjuk Majakovszkij. Harmincegy címlap sorakozik előttünk a Kassák Múzeum falán a különféle évfolyamokból, de csak az 1918. december 20-án az előfizetőkhöz és az újságosokhoz kerülő III. 12. szám (Politika és avangard alcímmel) az, ami nyíltan elköteleződik balra. Közli például Georgij Vasziljevics Csicserin A bolsevizmusról a bolsevizmusért című tanulmányát. Csicserin 1918-tól 1930-ig volt a bolsevik kormányok külügyi népbiztosa, propagandaízű írásának beszerkesztése legalább annyira mutatja a politikai hovatartozást, mint az, hogy ebben a számban ott vannak az amerikai Horace Traubel költőnek és szerkesztőnek „kommunista énekei” is. A szövegeket Bortnyik Sándor metszetei illusztrálják, aki később a proletárdiktatúra emblematikus plakátjait is elkészíti. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a silány papírra nyomott lapszámokat mennyi nehézség árán tudták összehozni. Így többek között képes levelezőlapok árusításával is megpróbálkoztak, ezekből is van egy szép kollekció a falon. Olyan fekete-fehér reprodukciókból, mint Severini, Chagall, Léger, Picasso, Franz Marc vagy Kandinszkij művei.

kassak
Kassák Lajos (forrás: OSZK)

Kassák és köre persze nem csak papíralapon terjesztette a kultúrát, szerzői és felolvasóesteket is szerveztek, sőt, a Váci utca 11/b. szám alatt található szerkesztőségben kiállítások is voltak. Az egyik plakát szerint itt volt a Ma harmadik „demonstratív kiállítása” 1918. szeptember 15. és október 15. között. Így természetesen kikerült most a falra néhány kép is a Ma környékéről, itt van Bortnyik híres Vörös mozdonya 1918-ból, Mattis Teutsch János egy tájképpel képviseli magát, de láthatjuk Bohacsek Ede (1889–1915) nehezen értékelhető Szent Anna című munkáját is. Így tényleg van némi alapja a falakon többször is felbukkanó, Kassákékat kifigurázó Borsszem Jankó-karikatúráknak, idézeteknek. Az egyik képről például az jutott eszébe a szatirikus szerzőnek 1919 júniusában, hogy az egy spájzot ábrázol, amibe kézigránátot hajítottak. Igen, ekkor sokan bőrövekbe dugott kézigránátokkal járkáltak a főváros utcáin. Megérezve az idők szavát, 1918 decemberében jelenik meg a Ma első „világszemléleti különszáma” is, amit még három ilyen követ. A harmadik címlapján Karl Liebknecht, a negyedikén már Lenin jellegzetes arca szerepel Bortnyik által fába metszve.

kassak

Így lehet, hogy Kassákéknak május közepén az Országos Lakásbizottság kiutalta a betiltott konzervatív Új Szó szerkesztőségi szobáit teljes bútorzattal együtt a Ferenciek tere 9-ben. De a kiállításon a kiutalás mellett ott van a hatalom levele is, amiben keményen számon kérik Kassákot a Kun Bélához írott, a proletárdiktatúra kultúrpolitikáját kritizáló szöveg kinyomtatása miatt. A tanácskormányzásnak, mint tudjuk, augusztus elején lett vége, Kassákék ezután Bécsben jelentették meg a t, egészen annak utolsó, 1925-ös számáig. Aztán Kassák hazatérhetett, és soha sem adta fel baloldali elkötelezettségét, amit érdekes mód meg is tehetett.

Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten
2016. szeptember 24.  – 2017. január 15.
Kassák Múzeum

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.12. 11:11 • Címke: kiállítás, irodalom