a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

​Ma: forradalmi művészet filléres papíron

kassak muzeum lead

A művészet és a politika néha egészen közel kerül egymáshoz – így volt ez Kassák Lajos és a Ma esetében is. Elég csak körbenézni a Kassák Múzeum legújabb kiállításán, és láthatjuk, milyen szimpátiával viszonyultak a Kassák körül csoportosuló művészek (is) az 1919-es proletárdiktatúrához. Árnyalja a képet, hogy Kassák nyílt levélben fordult Kun Bélához, amiért az elvtársaktól alapos fejmosást kapott.

A baloldali elkötelezettség már indulása miatt sem állt távol Kassák Lajostól, elég csak beleolvasgatni önéletírása, az Egy ember élete első fejezeteibe. Meg aztán ez a kor volt az, amikor divatos lett Európában haladónak, azaz baloldalinak lenni. Persze Kassák művészeti törekvései, az aktivizmus sem lett volna hosszú életű a konzervatív dualista Magyarországon. Kassákék ezért is üdvözölték az elsők között a változásokat, sőt, határozottan alakították is 1919-ben a művészetpolitikát. A születő új világ új művészetének a megteremtését is a saját feladatuknak gondolták. Ezért is menekülnek majd Bécsbe a vörös diktatúra bukása után, de ne szaladjunk ennyire előre, a Kassák Múzeum kiállítása nem csak erről a zavaros időszakról szól.

ma_foto_Simon Zsuzsanna
fotó: Kassák Múzeum/Simon Zsuzsanna

Hanem valahol ott kezdődik, amikor a háborúellenesség miatt betiltott Tett helyén 1916-ban indított Ma a fejlécén még „irodalmi és képzőművészeti folyóiratként” határozta meg magát. És az is volt, mégpedig európai kitekintéssel, olyan szerzőkkel, mint Apollinaire, Cocteau és mondjuk Majakovszkij. Harmincegy címlap sorakozik előttünk a Kassák Múzeum falán a különféle évfolyamokból, de csak az 1918. december 20-án az előfizetőkhöz és az újságosokhoz kerülő III. 12. szám (Politika és avangard alcímmel) az, ami nyíltan elköteleződik balra. Közli például Georgij Vasziljevics Csicserin A bolsevizmusról a bolsevizmusért című tanulmányát. Csicserin 1918-tól 1930-ig volt a bolsevik kormányok külügyi népbiztosa, propagandaízű írásának beszerkesztése legalább annyira mutatja a politikai hovatartozást, mint az, hogy ebben a számban ott vannak az amerikai Horace Traubel költőnek és szerkesztőnek „kommunista énekei” is. A szövegeket Bortnyik Sándor metszetei illusztrálják, aki később a proletárdiktatúra emblematikus plakátjait is elkészíti. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a silány papírra nyomott lapszámokat mennyi nehézség árán tudták összehozni. Így többek között képes levelezőlapok árusításával is megpróbálkoztak, ezekből is van egy szép kollekció a falon. Olyan fekete-fehér reprodukciókból, mint Severini, Chagall, Léger, Picasso, Franz Marc vagy Kandinszkij művei.

kassak
Kassák Lajos (forrás: OSZK)

Kassák és köre persze nem csak papíralapon terjesztette a kultúrát, szerzői és felolvasóesteket is szerveztek, sőt, a Váci utca 11/b. szám alatt található szerkesztőségben kiállítások is voltak. Az egyik plakát szerint itt volt a Ma harmadik „demonstratív kiállítása” 1918. szeptember 15. és október 15. között. Így természetesen kikerült most a falra néhány kép is a Ma környékéről, itt van Bortnyik híres Vörös mozdonya 1918-ból, Mattis Teutsch János egy tájképpel képviseli magát, de láthatjuk Bohacsek Ede (1889–1915) nehezen értékelhető Szent Anna című munkáját is. Így tényleg van némi alapja a falakon többször is felbukkanó, Kassákékat kifigurázó Borsszem Jankó-karikatúráknak, idézeteknek. Az egyik képről például az jutott eszébe a szatirikus szerzőnek 1919 júniusában, hogy az egy spájzot ábrázol, amibe kézigránátot hajítottak. Igen, ekkor sokan bőrövekbe dugott kézigránátokkal járkáltak a főváros utcáin. Megérezve az idők szavát, 1918 decemberében jelenik meg a Ma első „világszemléleti különszáma” is, amit még három ilyen követ. A harmadik címlapján Karl Liebknecht, a negyedikén már Lenin jellegzetes arca szerepel Bortnyik által fába metszve.

kassak

Így lehet, hogy Kassákéknak május közepén az Országos Lakásbizottság kiutalta a betiltott konzervatív Új Szó szerkesztőségi szobáit teljes bútorzattal együtt a Ferenciek tere 9-ben. De a kiállításon a kiutalás mellett ott van a hatalom levele is, amiben keményen számon kérik Kassákot a Kun Bélához írott, a proletárdiktatúra kultúrpolitikáját kritizáló szöveg kinyomtatása miatt. A tanácskormányzásnak, mint tudjuk, augusztus elején lett vége, Kassákék ezután Bécsben jelentették meg a t, egészen annak utolsó, 1925-ös számáig. Aztán Kassák hazatérhetett, és soha sem adta fel baloldali elkötelezettségét, amit érdekes mód meg is tehetett.

Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten
2016. szeptember 24.  – 2017. január 15.
Kassák Múzeum

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.12.12. 11:11 • Címke: kiállítás, irodalom