a rovat írásai

Kincset őrzött ez a kulcs?

Egy bronzból készült „gyűrűs ládakulcsot” is tanulmányozhatunk 3D-ben adatbázisunkban a Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából. A régi rómaiak idejéből származik a darab, amit Páty mellett fordított ki a földből a régész ásója. Vagy éppen egy munkagép kanala.

 

Ez az alabárd nem az az alabárd

Az igazi alabárd mai szóval egy hibrid gyalogsági fegyver volt, amit valamikor a 14. század első felében kezdtek el használni a híres svájci gyalogosok. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum tovább bővülő adatbázisában most egy jóval korábbi harci eszközt járhatunk körbe a 3D-s technika segítségével. Ezt csak a bronzkort kutató régészek nevezik maguk között, no és publikációikban alabárdnak.

Megszűnt a MaNDA, három szervezet viszi tovább feladatait

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) 2017. január elsejével megszűnt. Feladatai három szervezethez kerülnek: Országos Széchényi Könyvtárhoz, a Magyar Nemzeti Filmalap KN Zrt.-hez és a Forum Hungaricum KN Kft.-hez.

​Tűt öntött az üllői ember

A fémöntés réges-régi technológiáiról már volt szó érintőlegesen ebben a sorozatban. Most a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából egy kora bronzkori öntőformával is megismerkedhetünk, hogy legyen fogalmunk arról, milyen egyszerű eszközökkel dolgoztak eleink.

​Öreg fejsze feje

Hogy pontosan mire használhatták ezt az öreg vasfejszét, az nehéz lenne megállapítani. A formája az ácsok, fával dolgozó emberek által használt faragóbárdokra, fejszékre hasonlít. Ha megforgatjuk a Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált szerszámot, azt is láthatjuk, hogy jól értette mesterségét a régi kovács, aki készítette.

A Filmarchívum a Filmalap felügyelete alatt folytatja működését

A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére a Filmalap felügyelete alá kerül január elsejétől a Filmarchívum, mely jelenleg a megszűnő Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) tartozik.

​Benne volt az anyag

A rendszerváltás elsodorta gyufagyárainkat is, jó ideig mindenféle behozott teremékekkel, mások mellett törökországi gyufákkal tudtunk alágyújtani a reggeli kávénak. Pedig szinte mindenki tudja, hogy a jelenleg használt gyufa magyar találmány, de ez nem jelenti azt, hogy máshol ne lehetne olcsóbban előállítani. Hogy ez nem mindig volt így, arra bizonyíték a már ismert rákóczifalvi múzeum 3D-ben digitalizált „Szikra” gyufásdoboza.

​A haleszi felkelés

Szerencsés helyzetben van az utazó, aki úgy tér vissza a múltba, hogy a jelenben is tanulmányozhatja utazása célját, vizsgálata tárgyát. Így van ez Székesfehérváron a Haleszi Felkelés Emlékoszlopával is, amit a Városi Képtár Deák Gyűjteményében található, 20-as, 30-as években készült fotókon láthatunk a MaNDA adatbázisában.

​Merre járhatott, kit szúrhatott, vághatott?

Korábbi írásunkban egy magyar tiszti szablya apropóján ismerkedhettünk meg ezzel a hatékony fegyvertípussal, most egy orosz fegyverről próbáljuk meg kideríteni, hogyan kerülhetett Magyarországra. A keszthelyi Balatoni Múzeum 3D-ben digitalizált orosz szablyája talán éppen I. Miklós cár közel 200 ezres hadseregével érkezett meg hozzánk.

Nagy érték a kis pléhdobozban

Hogy a vanília valamikor a sáfrány után a legdrágább fűszernek számított, nem sokan tudják. Az aztékok használták fel először a kosborfélékhez tartozó futónövény termését kakaójuk ízesítésére. II. Montezuma király állítólag ötven ilyen „koktélt” is megivott naponta, aztán megérkeztek a spanyolok, és örökre elment a kedve a kakaózástól. A vanília tehát a spanyolok révén került az öreg kontinensre, mi pedig most a rákóczifalvi múzeum jóvoltából tanulmányozhatunk egy régi vaníliás dobozt 3D-ben.

​Amibe a gyilokokat tűzték

A szerbek és a magyarok évszázados konfliktusai mindkét részről sok szenvedéssel jártak, de talán még többet szenvedtek déli szomszédaink a több, mit 500 évig tartó oszmán-török uralom alatt, amikor a birodalomba tagolva, önállóságukat elvesztve éltek.

MaNDA összes cikke »

Megszűnt a MaNDA, három szervezet viszi tovább feladatait

ujmandalogokicsileadA Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) 2017. január elsejével megszűnt. Feladatai három szervezethez kerülnek: Országos Széchényi Könyvtárhoz, a Magyar Nemzeti Filmalap KN Zrt.-hez és a Forum Hungaricum KN Kft.-hez.

Az 1700/2016. (XII.2.) KORM. HATÁROZAT 7. pontja értelmében, 2017. január 1. napjától:
- A könyvtári dokumentumok digitalizálásával kapcsolatos közfeladatokat az ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
- A  Filmintézet és Filmarchívum feladatait (beleértve a korábban a  Magyar Nemzeti Filmarchívum által őrzött filmekkel kapcsolatos digitalizálási feladatokat is, valamint a  Filmintézeti Szakkönyvtár és Médiatár feladatait) – az ÉMOP-2.1.1/A-14-2014-0001 projekt keretében létrehozott Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kivételével - a MAGYAR NEMZETI FILMALAP KÖZHASZNÚ NONPROFIT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG,
- A fentiekben meghatározottakon túli közfeladatokat, az európai uniós pályázatok fenntartási kötelezettségét, valamint az  országos digitalizációs közfoglalkoztatási programmal kapcsolatos feladatokat a FORUM HUNGARICUM KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. fogja ellátni.

A Forum Hungaricum tehát működteti tovább kulturkincs.hu néven a MaNDA weboldalát és kezeli az ahhoz tartozó közösségi oldalakat. A Forum Hungaricum folytatja a kulturális javak digitalizálásában való közreműködést, és építjük tovább a Magyar Nemzeti Digitális Archívumot. Tovább visszük a MaNDA közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó faladatait azok valamennyi jogával és kötelezettségével együtt. Végül a Forum Hungaricum Kft. veszi át a MaNDA európai uniós forrásból finanszírozott projektjeit, és ellátja az ezekkel kapcsolatos közfeladatokat is.

 

 

• Publikálva: 2017.01.01. 15:09

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár


hámori tó
Csodató, palota, barlang – Miskolc fölött járván lépten-nyomon szépirodalmi emlékekkel találkozunk. Lillafüreden azonnal József Attila Óda című verse jut az eszünkbe, amelynek az 1933-as lillafüredi írótalálkozó, vagyis a találkozó gyönyörű színtere adott ihletet.